A MEDOSZ Lapja, 1976 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1976-01-02 / 1. szám
A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1976. JANUÁR 2. Megtartotta tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa December 8—13. között, az építők székházában megtartották a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát. A szakszervezeti mozgalom e nagyfontosságú eseményére a tavasszal kezdődött választások euző rendezvényeként került sor. A k kongresszuson 771 küldött és 423 meghívott vett részt. Eljött a tanácskozásra 47 ország 50 szakszervezetének 80 képviselője. Részt vett a kongresszuson és az elnökségben foglalt helyet Hunya István, a MEDOSZ elnöke és Kovács István, a MEDOSZ főtitkára. December 8-án délután két órakor Földvári Aladár, a SZOT elnöke megnyitotta a tanácskozást. Javaslatára a kongresszus egyhangúlag elfogadta a tanácskozás napirendjét. Az első napirend a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója volt a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a szakszervezetek soron következő feladatairól Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának előterjesztése ajápján. A beszámolót a SZOT titkárai — Duschek Lajosné, Herczegh Károly, Gál László, Virszlay Gyula és Timmer József — Cáspár Sándor, a SZOT főtitkára bevezetőben rövid viszszatekintést tett a szakszer korreferátummal kiegészítették. A számvizsgáló bizottság jelentését Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke ismertette. A magyar szakszervezetek alapszabálya módosítására vonatkozó javaslatokat Gál László titkár tárta a kongresszus elé. Utána megkezdődött és öt napon át tartott a vita az előterjesztések és a kongresszus előre kiadott dokumentumai fölött. A vitában felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Kovács István, a MEDOSZ főtitkára. A vita tanulságait december 12-én délután Gáspár Sándor a SZOT főtitkára összegezte. Másnap a kongresszus zárt ülésen megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjait. E vezető testületek megtartották első ülésüket és megválasztották tisztségviselőiket. A kongresszus 13-án Földvári Aladár elnök zárszavával ért véget. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a kongresszus munkáját a vezeti mozgalom helyzetének alakulására, beszélt a sokrétű szakszervezeti tevékenység kibontakozásáról, majd rámutatott: minden feltétele megvan annak, hogy a szakszervezetek a jövőben még jobban hasznosítsák lehetőségeiket, még többet tegyenek a munkáshatalom erősítéséért, a dolgozók érdekeinek védelméért. A szakszervezetek feladatainak meghatározásakor kedvező helyzetben vagyunk. A XI. pártkongresszus elvégezte a társadalmi fejlődés elemzését, kijelölte a közeli és távlati feladatokat, népünk boldogulásának, a fejlett szocialista társadalom építésének tennivalóit. A pártkongreszszus által elfogadott irányvonallal, amelyet a kongresszus határozata és a programnyilatkozat tartalmaz, a szakszervezetek teljes mértékben egyetértenek és megvalósításának cselekvő részesei kívánnak lenni — mondotta, majd rátért a XXIII. kongresszus dokumentumaiban foglalt egyes kérdések vázlatos kifejtésére. — A szakszervezetek a mi rendszerünkben mindig részesei voltak a népgazdasági programok kialakításának, és mindig segítették a tervek megvalósítását... Célunk ma a népgazdaságnak a korábbinál szerényebb, de egyenletes, dinamikus fejlődése. Ennek útjait és módjait a népgazdaság új ötéves terve tartalmazza. Kimunkálásában a szakszervezetek is részt vettek. Reálisnak tartjuk az ötödik ötéves tervet, mert választ ad népgazdaságunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdéseire. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gazdálkodásunkat fékező belső fogyatékosságok csökkentésére, megszüntetésére is. Reálisnak tartjuk azért is, mert a gazdasági fejlődéssel összhangban kijelöli az életszínvonal, az életkörülmények további fejlődésének céljait és útjait is. Az ötödik ötéves terv olyan célokat tartalmaz, amelyekért a szocializmus minden hívének, minden tisztességes és becsületes állampolgárnak, még fegyelme■rettebben, még nagyobb odaadással kell és érdemes dolgozni, mint eddig. A feladatok naivak. Megkövetelik, hogy mindenki, akitől valamilyen mértékben füeg a termelés és a minőség, minden vezető, aki irányít, az eddiginél nagyobb odaadással dolgozzék. — Meggyőződésünk, hogy a dolgozók, akárcsak az elmúlt években, évtizedekben, ezután is megteszik a magukét. Ma minden vezetőnek szinte naponta kell vizsgáznia politikai érettségből, meggyőződésből, szakmai tudásból, vezetői rátermettségből. Mindezt nem az elhangzott szavak, hanem a cselkedetek alapján kell megítélnünk. Minden vezetőtől meg lehet követelni hogy éljen a lehetőségekkel, akarjon és tudjon együtt dolgozni a tömegekkel, legyen képes a mai feladatokhoz felemelkedni, a mai igényeknek megfelelően vezetni. A szocialista gazdálkodásnak fontos erőforrása a népgazdasági terv, a gazdaság központi. (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sendor előadói beszéde BUÉK 1976 Mindannyiunk kedves egészségérel December 31-én, amikor éjfélt üt az óra, jelezve az idő kegyetlen és visszatarthatatlan múlását: búcsúzik az óév: 1975 és íme megérkezett az új esztendő: 1976. És most, szerte a világon, városokban és falvakban mindenütt összekoccanak a poharak és a réti szokás szerint boldog új esztendőt kívánnak egymásnak az emberek. Mi is, A MEDOSZ Lapja szerkesztői és munkatársai őszintén, szívből kívánunk minden kedves olvasónknak erőt, egészséget, sok sikert a munkában és eredményekben gazdag boldog új esztendőt 1976-ra. Tervek, elképzelések Ki mit vár 1976-tól? 1976. -Új esztendőt írunk. Új év, új remények, új tervek. Ki mit vár az új esztendőtől? Mit hoz, örömet, gondot, sikert, terhet, szépet, jót? Bizonnyal lesz ez is, az is tarsolyában. Munkatársaink megkérdeztek néhány nyilatkozót, ki mit vár az új esztendőtől? Íme, a válaszok: Valackai Bálint — Hogy mit várok 1976-tól? — kérdezett vissza Valackai Bálint, a sznzescsabai Mezőgép Vállalat Táncsics Mihály szocialista brigádjának vezetője. — Elsősorban — a vállalat szempontjából — azt szeretném, hogy tőkés exportunk az ideinél jobb legyen — bár meg kell mondanom, ezzel sem kell szégyenkeznünk. A mi brigádunk szerszámgépjavító brigád, még jobban és még többet szeretnénk dolgozni 1976-ban. — Két kis családom van — folytatta Valackai Bálint, — s terveim közé tartozik, hogy kibővítem a lakásunkat. Fürdőszobát szeretnék építeni, mert nem mindegy, hol fürdeti a feleségem, vagy hol fürdetem én a gyerekeket. És természetesen ehhez jó egészséget is szeretnék a családomnak, magamnak. Károlyi Péter — Mit vár az új évtől, 1976-tól? — erre a kérdésre kértünk választ Károlyi Pétertől, az Enyingi Állami Gazdaság Külső-sáripusztai kerületének KISZ-titkárától. — Aktívabban, és jobban politizáló fiatalokat szeretnék látni a KISZ-gyűléseken, a munkahelyeken. Készülünk a KISZ IX. kongreszszusára, ez komoly politikai és gazdasági munkát jelent a fiataloknak. Természetesenaz ideinél sokkal jobb gazdasági eredményeket is szeretnénk elérni. — S a magánéletben? — Nemrégen nősültem. Most egy gyereket szeretnénk, lehetőleg lányt — válaszolt Károlyi Péter, aki „mellesleg” a KISZ megyei bizottságának tagja, s a falusi fiatalok megyei rétegtanácsának elnöke is. Szűrszabó Gusztáv Az Egri MEZŐGÉP VÁLLALAT horti gyáregységének igazgatója Szűrszabó Gusztáv, most boldog ember, elégedett vezető. A gyár november végén már túlteljesítette IV. ötéves tervét. Kilenc szocialista brigád dolgozik gyárunkban, s elsősorban becsületes, mindenben helytálló szorgos munkájuknak köszönhető ez a siker — büszkélkedik az igazgató. — Brigádtagjaink többsége törzsgárdatag, tíz, húsz éves régi dolgozó. Rájuk mindenben, mindig számíthatok, mert szeretik az üzemet Tervezett árbevételünk az 1975-ös évre 392 millió forint volt, de novemberre már elértük a 429 milliót, tehát jóval többet, mint amennyire számítani mertünk. Az év végére pedig minden reményünk megvan ahhoz, hogy plusz harmincmillióval toldjuk meg ezt a bevételt is Jó ez mindenkinek, hiszen nyereség formájában egy része a dolgozók zsebébe kerül majd a márciusi nyereségosztáskor. 1975- ben új termékkel is jelentkeztünk a hazai és a külföldi piacon, mégpedig 100 db CSVL—1 típusú szőlőkaccsozó gépünkkel. Sok került ki belőle szovjet exportra. Itthon a szőlőtermelő állami gazdaságok vásárolták nagy számban. 1976- ra már 150 darabra van megrendelésünk. Bízom benne, hogy közkedvelt új termékünk hozzásegít további terveink sikeres megvalósításához a jövőben. (Folytatás az 5. oldalon) Is A új esztendő kezdete mindig mérlegkészítésre, a munka számba vételére, s a további tennivalók megfogalmazására serkent. Hogy ezúttal a szokásosnál több jut ebbe a mérlegbe, az érthető. Azért val így, mivel nemcsak a leköszönt esztendőről és a soron levő 1976-os évről, hanem egyben a befejeződött, valamint a most kezdődő ötéves tervünkről is számot kell vetni, s nagy körültekintéssel meghatározni a következő fél évtized feladatait. Hogyan dolgoztunk, milyen éveket hagytunk magunk mögött? Összességében az 1971 óta megtett út eredményesnek mondható. Társadalmunk közös erőfeszítése nyomán a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal növekedett a termelés, a mezőgazdaság kitűzött tervét túlteljesítette. Szocialista nagyüzemeink tovább erősödtek, kiterebélyesedett az iparszerte termelés, könnyebbé, s eredményessé vált a munka. Teljesítettük egyik legfontosabb termeléspolitikai feladatunkat, lakosságunk fokozódó igényeit összességében kielégítettük Az egyötödével több gabonatermés nemcsak a hazai szükségletet fedezte, hanem — más mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel együtt — jutott belőle exportra is. Mindezekért jóleső érzéssel, megtisztelő kötelességgel köszöntöm mindazokat, akik ennek részesei. Ezúton is megköszönöm fáradozásukat, azt, hogy szívüket, lelkesedésüket, s mindenek felett szakmai hozzáértésüket adták céljaink megvalósításához. Egy jelentős gazdasági szakaszt zártunk le, s újat kezdünk. De a folyamat nem szakad meg, miként pártunk XI. kongresszusa meghatározta: folytatjuk agrárpolitikánkat. S akkor tesszük ezt az élet igényei szerint, ha terveink mellett számba veszük gondoinkat, hiányosságainkat is. Mert az eredmények sem hományosítják el annak felismerését, hogy az elmúlt években nem fejlődött arányosan valamenynyi ágazatunk. Nem léptünk előre kellően a szarvasmarhatenyésztésben, a szükségesnél kevesebb a tehenünk, különösen a kisüzemekben nagy a csökkenés mértéke, ajuhászatban pedig kimondottan visszaesett a termelés. Sok a tennivalónk a zöldségfélék termesztésében, a termelés szervezésében. ötödik ötéves tervünk szerint a mezőgazdaságban évente a termelés 3,2—3,1 százalékkal nő, tehát lényegében az előző öt évben elért fejlődéshez hasonló ütemet szándékozunk elérni. Az elmúlt évekhez képest annyiban változik a helyzet, hogy most a növénytermesztés fejlődik dinamikusabban, az állattenyésztés ehhez képest lassabban. Bár az állattenyésztés területén a tej- és hústermelés fokozására, és az ezt biztosító takarmánygazdálkodás színvonalának emelésére különös figyelmet kell fordítani. Nagyon lényeges törekvésünk, hogy az oly sokat emlegetett munkatermelékenység fokozása kézzel fogható eredményeket hozzon. Úgy érezzük, hogy ennek érdekében mindenki saját munkaterületén sokat tehet. Ezek után felmerül a kérdés , terveinknek, jó elképzeléseinknek megvanak-e a valós anyagi alapjai? Úgy ítéljük meg, hogy összességében igen! Tőlünk, emberektől függ, hogy miként sikerül hasznosítanunk ezeket az erőforrásokat. Éppen ezért az a feladatunk, hogy egyetértve, egy nyelven beszélve, lehető legjobb tudásunk szerint munkálkodjunk tervünk megvalósításán. A MEDOSZ tagságának odaadó munkájára, felkészültségére, szakmai szeretetére az elkövetkező esztendőkben is számítunk. Miközben megköszönöm fáradozásukat, eredményes munkájukat, egyben kérem, hogy szakszervezeti mozgalmuk erejével, és felelősségével, az eddig tapasztalt lendülettel támogassák nemes céljaink, pártunk agrárpolitikájának további sikerét a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vízgazdálkodásban. Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter