A MEDOSZ Lapja, 1977 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1977-01-03 / 1. szám
/Р.ОЪЪ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- | XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1977. JANUÁR 3. | '^ssssssssssss'/ssssrssssssssssssssss'///ssssssssssssssssssys/ssssssssssssssssssssrss/s^ Évkezdet — életkezdet Az esztendő január elsején „születik”. Az ember az év ** minden napján, mindennap minden percében s talán pillanatában. Viszonylag kevesen vannak, akik az évvel együtt születtek, születnek. Legalább ilyen kevesen, ha nem kevesebben, akik az év „halálakor” jönnek világra s a hivatalos évkezdet lesz mégis az ő életük kezdete is. Nagy költőnk Petőfi Sándor, szilveszter estéjén látta meg... a mécses világát. Ezt már az első hallás után örökre megjegyeztem az iskolában. Számomra többszörösen feledhetetlen ez a sajátos évkezdet, életkezdet találkozás. Azok közé a még kevesebbek közé tartozom magam is, akik az esztendő „halálakor”, az év utolsó napján, szilveszter estéjén születtek, s akiket a hivatal mégis másnapra, azaz január elsejére jegyzett a születési anyakönyvbe. Annak idején kissé elszontyolodtam, amikor megtudtam, hogy azon a bizonyos szilveszter éjszakán egy másik kisfiú is született a falunkban. De mindenért kárpótolt, amikor megtudtam, hogy Petőfi is e még kevesebbek közül való e vonatkozásban is. Sokkal többen vannak — vagyunk! — azonban olyanok, akik megfogadják — de hányszor?! —, hogy az új esztendőben új életet kezdünk. Nem akarunk újra megszületni — bár sokunk talán ezt is vállalná —, hanem másféleképpen szeretnénk élni. Ez a fogadalom tréfás is, komoly is. Ámbár, ha igazán belegondolok, e tréfás fogadkozások mélységes mélyén, érzéseink rejtettebb zugaiban sejtjük, tudjuk: némely tulajdonságunkat valóban szeretnénk megváltoztatni. Miféle tulajdonságok, jellemzők ezek? Nem, nem az álmaink megvalósulására gondolok, a fogadkozások sem ilyen természetűek! Nem is örömre, nagy szerencsére, lottónyereményre stb. Az a különös, hogy ezeket a változásokat, változtatásokat általában nem a körülményektől, hanem önmagunktól várjuk! A lottón egész évben szeretnénk nyerni, szerencsét, örömet egész évben várunk, de az év „szürke” köznapjaiban ritkábban gondolunk arra, hogy mi magunk valami módon megváltozzunk. Annál inkább az év végén, az év elején. Olyankor fogadjuk meg, hogy ezután takarékosabban élünk, leszokunk a dohányzásról, a mértéktelen életmódról, netán az italról és így tovább. Magunk akarunk változtatni életmódunkon. Általában: fegyelmezettebben akarunk, kívánunk élni az új évben, mint addig tettük. S milyen különös, bár nem mondjuk ki: jobb emberek akarunk lenni. Jobbak magunkhoz, másokhoz! Erős akaratúak, határozottabbak, kedvesebbek, megértőbbek, okosabbak, tudatosabban élők, munkánkat, hivatásunkat jobban szeretők ... S még mennyi mindent másként akarunk, magunkból kiindulóan, mint ahogy addig tettük. S ha nagyon finoman, őszintén elemeznénk érzéseinket, lehatolnánk a sejtelmek tárnáiba, akkor rájönnénk, hogy e fogadalmaink nyomán olyanok szeretnénk lenni a továbbiakban, mint amilyennek minket szüleink, szeretteink elképzeltek születésünk után vagy talán már előbb... Íme tehát, a kör „bezárult”. A szülő álmai a gyereké■*- vel kapcsolatban sosem anyagiak. Arra vágyik, hogy boldog legyen, valamiképpen boldoguljon, megtalálja önmagát. Tisztességes legyen, olyasmivel foglalkozhasson anyai álmodozások sosem vagy csak nagyon ritkán anyahivatásszerűen, amit szeret... Igen, a szülői álmok, anyai álmodozások sosem vagy csak nagyon ritkán anyagiak, de akkor a gyerek már túl van a gyerekkoron, akkor már fogadkozások korát éli... Az esztendővel szeretne újjászületni s tréfás fogadkozásai hátterében nagyon is ott lappangnak a komoly szándékok. S bármily apróságoknak is látszanak e fogadkozásaink, s bármilyen kevés is valósul meg belőlük, valóban újjászületünk! S gazdagabbak, erősebbek leszünk, nyer általuk az a legkisebb közösség, amelyben élünk, s az a nagyobb is, ahol dolgozunk. E tekintetben legyen minden évkezdet egy kissé — életkezdet is! SSSSS///sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS> Belorusz traktorok Magyarországnak A minszki traktorgyár szerelőszalagjáról hárompercenként kerül le egy traktor. Egy műszak alatt 315 gépet, évente pedig 85 ezer darabot gyártanak. A minszki traktorgyár a világ 63 országába, köztük Magyarországra is exportálja termékeit. Az első MTZ—2 típusnak ma már 47 korszerűbb változata van. A gyár jelenét azonban nem ezek a traktorok képviselik. 1974-ben kezdték el az MTZ—80 és MTZ—82 traktorok sorozatgyártását. Az új gépek bármilyen nehéz terepen is megállják a helyükeit. A motorok 12 évig nagyjavítás nélkül, megbízhatóan üzemelnek. Mintegy kétszáz féle mezőgazdasági művelet elvégzésére képes, a különböző segédberendezések, utánfutók könynyen hozzákapcsolhatók. Sebessége óránként meghaladja a 35 km-t. A vezetőfülke hőmérséklete szabályozható, a vezetőülés pedig állítható. A magyar szakemberek szerint a „Belorusz” rendkívül kevés műszaki karbantartást igényel, gazdaságos, jól tűri a hőmérsékletingadozást. I I I Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag | s ° ° I s s új ér et kívánunk! A termelőszövetkezeteknek nemcsak hősi múltja, biztató jelene,hanem biztos jövője " December közepén tartották a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusát. A kongreszszuson részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Micsuch László, a MEDOSZ titkára. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökévé újból Szabó Istvánt, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökét, főtitkárává Czimbalmos Bélát — aki eddig a Szabolcs-Szatmár megyei tanács elnökhelyettese volt — választották. A kongresszus a fejlett szocialista mezőgazdaság útján haladó szövetkezeti parasztság seregszemléje volt. Számot adott a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett eredményekről, gondokról, s a további feladatokról. Az eredményeket a falvak népe saját maga érzi, s tapasztalhatja, nap, mint nap. Ennek illusztrálására mégis néhány számadatot idézünk, csupán azért, mert azok híven tükrözik: hol tartunk,menynyit haladtak előre termelőszövetkezeteink néhány esztendő alatt. Mezőgazdasági termelésük a negyedik ötéves tervben 23 százalékkal múlta felül az 1971. évi szintet; a mezőgazdaság termelése a felszabadulás előttinek csaknem kétszerese. Mind nagyobb teret hódít az iparszerű termelés. A korszerű gépek, berendezések, vegyszerek nemcsak a termelést növelik, hanem a munkát is könynyítik, termelékenyebbé teszik. Mind nagyobb hozzáértést, megfelelő szaktudást igényel a dolgozóktól, a földek mai művelőitől. Szövetkezeteink hatmillió hektáron — átlagosan 3500 hektár földön — gazdálkodnak, s 110 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. A háztájival együtt a mezőgazdasági termék 70 százalékát adják, 12 százalékkal járulnak a nemzet egész jövedelméhez. A termelőszövetkezetek tevékenysége közvetlenül 800 ezer családot — mintegy kétmillió embert — érint. Közvetve azonban az egész ország népe érdekelt, hiszen ha valami döccenő támad, mint az 1976- os aszály miatt , azt az ország minden polgára megérzi. A kongresszus nem takargatta a gondokat, a fogyatékosságokat, így például a tej, a zöldség, a gyümölcs, a cukorrépa, a szőlő termelésében, a munka szervezettségében, hatékonyságában, a vezetés színvonalában, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében, egyes közgazdasági szabályozók ellentmondásaiban, elmaradottságaiban. A szövetkezetek azonban nemcsak termelési-gazdasági egységek, hanem emberi-társadalmi közösségek is, amelyek az új paraszti élet formálói, megtestesítői, s jól szolgálják tagjaik anyagi, kulturális felemelkedését. Jóleső érzéssel számolhatott be a kongresszus a szövetkezeti parasztság életszínvonalának emelkedéséről, arról, hogy a nyugdíj, a társadalombiztosítás, és a szociális ellátás egységesítése gyakorlatilag megoldott. Szocialista társadalmunk vívmánya, hogy parasztságunk a társadalom más rétegeivel azonos társadalombiztosításban részesül és emellett keresete a munkásosztályéhoz igazodóan biztosított, nem ingadozik az időjárás szeszélyei szerint úgy, mint apáink idejében. A biztatónak ígérkező, gazdagabb jövő formálása, a feladatok, a távlati és soron következő teendők kirajzolása, megfogalmazása hatotta át a kongresszus munkáját, s hozott határozatait. — Egész országunk, népünk számára, a szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője — mondotta Kádár János elvtárs felszólalásában. — A szocialista nagyüzemi mezőgazdaaz ülésen részt vett és felszólalt Micsuch László a MEDOSZ titkára. Felszólalásában többek között ezeket mondta: A kongresszus célkitűzései egybeesnek pártunknak a szocializmus építésében megjelölt programjával, jól szolgálják a továbbhaladás, a szocialista építőmunka feladatainak végrehajtását, a munkás-paraszt szövetség további szilárdítását. A mezőgazdaság termelési értékének közel 71 százalékát előállító mezőgazdasági szövetkezetek fejlődése a két kongresszus között dinamikus, a népgazdasági tervekben meghatározott mértékű volt. Erre az időre esik a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi termeléshez szükséges üzemi méretek kialakítása. Ezzel lehetővé vált, hogy a legtöbb ágazatban korszerűsödjenek a termelési eljárások és nagyszerű fellendülés következzen be a termelésben, a magas termelési hozamok elérésében. A szövetkezetek évről évre több műtrágyát, növényvédőszert, energiát és más ipari eredetű anyagot használtak fel. A párt agrárpolitikájának megvalósításában, a lakosság magasabb szintű ellátásának biztosításában, a mezőgazdaság állami és szövetkezeti szektorának feladatai közösek. Az állami és szövetkezeti gazdaságokat sok szál köti össze. Hagyományosan kialakult a szakemberek képzése és továbbképzése. A mezőgazdasági kutatóintézetek eredményei a termelőszövetkezetekben is hasznosulnak. A két szektor a korszerű termelési rendszerek egyre szélesebb körben való elterjedésével tovább közeledett egymáshoz. A növekvő termelési eredmények a termelőszövetkezetek nagy többségében megfelelő alapot teremtettek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításához, életszínvonaluknak a munkásosztályéhoz való közelítéséhez Szocialista államunk két alapvető osztályának, a munkásosztálynak és a parasztságnak érdekei azonosak a népgazdaság érdekeivel. Ezt ma már a termelőszövetkezeti parasztság nagyobb része is felismerte és gazdálkodásában a tagokról és alkalmazottakról sóg rendszerünk szilárd bázisa a falun. — Pártunk és kormányzatunk, mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben is, megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak, gondoskodik róla, hogy folyamatosan rendelkezésére álljanak a különböző ipari anyagok és eszközök. A magyar mezőgazdaságnak, a termelőszövetkezeteknek nemcsak hősi múltja, biztató jelene, hanem biztos jövője van. — Mély meggyőződésem, hogy szövetkezeti parasztságunk biztos léptekkel halad tovább, előre a bevált úton és tevékenyen segíti a szocialista Magyarország felépítését — fejezte be beszédét Kádár János, való gondoskodásban érvénye......... _ A munkás-paraszt szövetség erősítése, a népgazdasági csoport és egyéni érdek összhangjának fejlesztése érdekében hozta a Magyar Szocialista Munkáspárt KB-jának titkársága 1975. júniusában azt a határozatát, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek és társulásokban foglalkoztatott alkalmazotti dolgozók érdekvédelmében létre kell hozni a szakszervezeti bizottságokat. Jelenthetem a tisztelt kongresszusnak, hogy e határozat végrehajtása nyomán 562 termelőszövetkezetben megalakultak a MEDOSZ-hoz tartozó szakszervezeti bizottságok, amelyek 40 000 alkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozót fognak át. Szakszervezetünk elnöksége a mozgalmi munka sajátos eszközeivel, megnövekedett felelősségének tudatában kívánja elősegíteni a termelőszövetkezetek munkáját. Sok éves tapasztalatainkkal akarunk hozzájárulni a termelőszövetkezetek továbbfejlesztéséhez. Elő kívánjuk segíteni a jövedelmezőség emelését, a munka- és életkörülmények javítását, a termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztését, a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban rejlő értékek kihasználását. A szakszervezeti alapszabály értelmében jogunk és kötelességünk a dolgozók érdekvédelme, jelen esetben a termelőszövetkezetekben és társulásokban dolgozó alkalmazottak érdekvédelme. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szakszervezet joga a dolgozók joga, és mi ezekkel a jogokkal úgy kívánunk élni, hogy hatásuk kisugározzon a szövetkezeti tagok jogainak alkalmazására, segítse azok következetesebb érvényesülését. Munkánkban a termelőszövetkezeti tagság önkormányzati szerveivel együttesen dolgozunk közös célunkért, a termelőszövetkezeti mozgalom szocialista vonásainak erősítéséért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért kívánom, hogy a kongreszszus hasznos és eredményes tanácskozást folytasson, segítse elő a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődését és a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok eredményes megvalósítását — fejezte be felszólalását Micsuch László. 562 termelőszövetkezetben 40 ezer MEDOSZ-tag voU A • Újévet! Eredményekben gazdag, sikeres boldog új esztendőt kívánunk lapunk valamennyi kedves olvasójának