A MEDOSZ Lapja, 1977 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1977-01-03 / 1. szám

BAJA, IZSÁK, SZEGED Legdrágább kincsünk... Látogatás három üzemorvosi rendelőben A mezőgazdaság fejlődésé­vel együtt fokozatosan növek­szik a foglalkozási ártalmak, foglalkozási megbetegedéseik veszélye is. A gyakorlatiban használt növényvédő szerek foszforsavészter-származé­­kaik, szelídített rokonai a ve­gyi hadviselésre használt ideg­mérgeknek. A traktorosokat elsősorban a rázkódás okozta emésztőszervi megbetegedé­sek fenyegetik. Az erdészetek­ben dolgozók két ártalomnak is ki vannak téve: még a kor­szerű motorfűrészeknél is je­lentős a rezgésártalom, s nem elhanyagolható a halláskáro­sodás. Hogyan lehet a foglal­kozási ártalmakon segíteni? Elsősorban megelőzéssel, rend­szeres szűrővizsgálatokkal. Évente szűrővizsgálat Három üzemorvosi rendelő­be látogattunk el, megtuda­kolni, mit tehetnek az üzem- egészségügyi szolgálat dolgo­zói. Színes bútorok, korszerű be­rendezés. Ez jellemző a Dél­alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság orvosi rendelőjére. A berendezést a fiatal doktor­nő, dr. Kovács Katalin válo­gatta össze. — Fontosnak tartom, hogy az emberek ne félve jöjjenek az orvoshoz. Ennek egyik módja, hogy az orvosi rende­lő nem szigorúan fehér, ha­nem barátságos — mondta dr. Kovács Katalin. Az erdőgazdaságban dolgo­zók évente vesznek részt szű­rővizsgálaton. A lemezüzem­ben dolgozók audiometriás vizsgálaton esnek át. (A gaz­daság erre a célra audiomé­­tert vásárolt.) Akiinél hallás­károsodást mutat a grafikon, szakorvosi kivizsgálásra kül­dik. S ha a szakorvos is úgy találja, a hallásromlás jelen­tős. dr. Kovács Katalin java­solja a dolgozó áthelyezteté­­sét csöndesebb munkahelyre. — Sajnos sokan nem fogad­ják szívesen ezt a javaslatot A motoros fűrésszel dolgo­zókat nemcsak audiometriás vizsgálatnak vetjük alá, ha­nem megnézzük azt is, oko­zott-e valamilyen károsodást a rezgés. Az évenkénti szűrő­­vizsgálatok azért is haszno­sak, mert van összehasonlítá­si alapunk: romlott-e a dol­gozó egészsége. Gyomorfekély — keresetcsökkenés A Bajai Állami Gazdaság üzemorvosa dr. Csörsz Karola. — Nálunk elsősorban a traktorosok ártalmaira kell fi­gyelni — mondta a doktornő. — A gazdaságban — három kollégámmal együtt — 16­6 traktorost vizsgáltunk meg, sokuknál találtunk­­emésztő­szervi megbetegedést, különö­sen gyomorsüllyedést és fe­kélybetegségeket. Szerencsére a mai korszerű erőgépek már kevésbé veszélyeztetik a dol­gozók egészségét, de nálunk még sokan vannak, akik a ré­gi „körmösökön” is dolgoz­tak. A már kifejlődött fog­lalkozási megbetegedésnél — a gyógyítás mellett — a leg­fontosabb a dolgozó áthelye­zése, más munkakörbe. — Ez viszont keresetcsök­kenéssel jár. — Sajnos igen. Ezen a gaz­daság vezetősége sem tud vál­toztatni, segíteni. Az egyetlen ésszerű megoldás az volna, ha a munkakört a foglalkozá­si ártalmat, megbetegedést okozó munkakörök közé so­rolnák. Akkor anyagilag sem károsodnának azok, akik a traktor vezetőfülkéjében el­töltött hosszú évek alatt be­tegedtek meg. — Sokan dolgoznak a gaz­daságban vegyszerekkel is. — Náluk az a legnagyobb gond, hogy a ma használatos védőruhák nem megfelelőek. Védeni ugyan védenek a vegy­szerek ellen, de viselésük ké­nyelmetlen, fárasztó. Könnyű, kényelmes, jól tisztítható vé­dőruhákra lenne szükség. Ter­mészetesen a növényvédő sze­rekkel dolgozók is rendszeres szűrővizsgálaton esnek keresz­tül, s ha a legkisebb gyanú fölmerül, a kezdődő mérgezés­re, azonnal más munkakörbe helyeztetjük át őket. Legmodernebb az országban Tizenegy üzemorvosi ren­delő működik a MEDOSZ- hoz tartozó vállalatoknál, gaz­daságoknál. (Érdemes megem­líteni, hogy a vízügynél egyet­len főállású üzemorvos sem dolgozik.) A tizenegy főállású üzemorvosból viszont nyolcan Bács-Kiskun megyében tevé­kenykednek. Dr. Gábris László, az Izsáki Állami Gaz­daság üzemorvosa, megyei fő­orvos fogja össze a megye üzemorvosainak munkáját. Az Izsáki Állami Gazdaság üzem­orvosi rendelője — azt hi­szem — az országban a leg­modernebb. EKG berendezés, jól felszerelt laboratórium, tá­gas, kényelmes váróhelyiség, szakorvosi rendelések. — Az üzemorvosok elsőren­dű feladata, hogy a foglalko­zási betegségek kialakulását megelőzzék. Az időben — és rendszeresen elvégzett szűrő­­vizsgálatok pontos választ­­ad­nak arra: kinél van kialaku­lóban a foglalkozási megbete­­gedés. A kezdődő vegyszer­­mérgezéseket — még mielőtt észlelhető tüneteket okozná­nak — száz százalékos fontos­­sággal meg tudjuk állapítani. Egy jól felszerelt üzemor­vosi rendelő hozzá­vetől­ege­­gesen nyolcszázezer forintba kerül. Vajon a gazdaságoknak érdekük, hogy ennyit költse­nek a rendelőre? — Feltétlenül — válaszolt Horváth István, az Izsáki Ál­lami Gazdaság igazgatója. — Nekünk ma már nem kell Kecskemétre utaztatni dolgo­zóinkat a vizsgálatok elvég­zéséhez. Ez időmegtakarítást jelent. Csökkent a táppénzes napok száma, ez annak kö­szönhető, hogy az orvos — gyógyító munkájával együtt — megelőző munkát is végez. Egy-egy dolgozónk naponta mintegy ezer forintnyi terme­lési értéket hoz létre, látható tehát, hogy a táppénzes napok százalékának csökkenése anyagilag mennyire érinti a gazdaságot. És még valami, amit elsőnek kellett volna említeni: az emberek egészsé­gére fordított pénzzel nem lehet takarékoskodni. A mi gazdaságunk fontos politikai feladatnak is tekinti az üzem­orvosi szolgálat működését. Többet tenni eddig a tapasztalatok. Ahol van üzemorvosi rendelő, fő­állású üzemorvos, ott van is lehetőség a foglalkozási ártal­mak kialakulásának elkerülé­sére. De ahol nincs... — Sajnos, nagyon kevés ez a tizenegy főállású üzemor­vos — mondta dr. Nagy And­rás, a MEDOSZ főorvosa. — Többet kellene a gazdaságok­nak áldozniuk az üzemegész­­ségügyi szolgálat fejlesztésé­re. Ehhez természetesen pénz­re van szükség, nem is ke­vésre. De a befektetés min­denképpen megtérül. A befektetés mindenképpen megtérül. Hogyan is szoktuk mondani? Legdrágább kin­csünk az egészség. Vigyázzunk rá. Takács András Vadászház panelekből Házgyári elemekből kétszin­tes vadászházat épített — sa­ját erőből — a Tisza—Maros­­szögi Vadásztársaság. Erdő­sávtól övezett, szép környezet­ben áll az új épület, melynek létrehozásához sok tízezer fo­rint értékű társadalmi munká­val járultak ho­zzá az érdekel­tek. Feltöltötték, simára gyalul­ták az egyenetlen mély tere­pet és a kitermelt föld helyén keletkezett kicsiny dísztóban már vadkacsák és récék úsz­kálnak. A környezetet oly mó­don parkosították, hogy az Al­földön található minden fafaj­ból ültettek néhány csemetét. Tágas tanácskozóterem és 5 vendégszoba van a házban, részben már bebútorozva. A vadásztársaság területén ugyanis évente több mint 600 ezet lőnek ki az állomány mi­nőségének tervszerű javítá­sára. Vadas Péter Nagyüzemi szőlőtáblák Badacsonyban A balatonfelvidéki történel­mi borvidéken a Badacsonyi Állami Gazdaság tízéves prog­ram keretében megkezdte a szétszórtan elhelyezkedő apró parcellák táblásítását. A nagy­üzemi szőlőtermelés egyik gátja ugyanis az örökölt egy­két holdas parcellák szétta­goltsága volt. A meredek hegy­oldalon teraszok kialakításá­val teremtik meg a nagyüze­mi szőlőtermesztés feltételeit. Balatonvilágoson és Balaton­­füreden, de Tihany körzeté­ben is már előrehaladott ál­lapotban vannak a munkák. Badacsony környékén pedig az idén kezdődtek el a föld­­rendezések. Tízezer rendfelszedő adapter A Győri Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat csornai gyáregységéből az el­múlt napokban elindították az NDK-ba a tízezredik rend­felszedő adaptert. Ezzel a gyáregység — a vállalaton be­lül — elsőnek teljesítette 1976. évi tervét. A vállalat ezen kí­­vül az ötödik ötéves tervben 210 ezer karcán tengelyt és öt­venezer mezőgazdasági hajtó­művet szállít az NDK-ba. Hittel, akarattal Péter Mihály grafikái 1975-ben riportban számol­tunk be a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozó­járól, a rendkívül tehetséges festőről és grafikusról, Péter Mihályról. Életútja is rendkí­vüli. A mélyből jött, olyan mélységeket járt be, amelyek százszor és ezerszer is ki­mondták rá a nemet, és ő megalkuvás nélküli hittel és akarattal élt, alkotott, dolgo­zott, s művész lett a maga erejéből, a testi nyomorúsá­gon mindig felül­emelkedett, több lett alkotásaival. Igaz művész vált belőle. Igazi kifejezőereje a kép. Grafika, festmény­­, ez a területe. Előbb csak közeli munkatársai ismerték fel te­hetségét, s aztán mind előbb­re és tovább lépett. Kiállítá­sokra is elkerültek képei, ren­dezett kiállítást képeiből a vízügyi igazgatóság is! S az­után szerepelt a megyei tárla­tokon, s díjjal is elismerték már tehetségét. Élete teljesen megváltozott. Szocialista brigádok fogtak össze érdekében: házat építet­tek, otthont adtak neki. Most újból közlünk mun­káiból kettőt, mutatóba. Sz. M. Lenin A művész munka közben Péter Mihály: Csendélet Szocialista brigádvezetők tanácskozása A szegedi Gabonatermesz­tési Kutató Intézetben is ké­szültek a szocialista brigád­vezetők ágazati tanácskozá­sára. A Kutató Intézet szocia­lista brigádvezetőinek válla­lati tanácskozását december 10-én tartották meg. Először dr. Szániel Imre, az intézet igazgatója tartotta meg beszámolóját, melyben a szo­cialista brigádmozgalom je­lentőségét, majd az intézet ed­dig elért eredményeit ismer­tette. Többek közöt szólt az intézet államilag és előzetesen elismert, valamint a közter­mesztésre engedélyezett faj­táiról, és a fajttafentartási fel­adatokról. Ezen túl jelentős eredményeket értek el a hib­ridbúza kutatásban és a fe­hérjekutatásban is. Az intézet fő feladata a bú­za, kukorica, napraforgó, olajlen kuta­tási feladatok el­látása. Az elért szép eredmé­nyeket a teljesség igénye nél­kül nagyon jól reprezentálják a következő fajták: GK—F 2, GK 3, GK—F 2 őszi búza, KG 58 őszi árpa, szegedi TD 255, szegedi MSC 267 kukori­ca. Dr. Szániel Imre megállapí­totta, hogy a szocialista mun­­kaverseny-mozgalom jelentő­sen segítette az intézet fejlő­dését. A versenymozgalom ke­retein belül 1970-ben alakul­tak meg az első brigádok, de a folyamat még napjainkban is tart. Ma 27 szocialista bri­gád van 556 taggal. Az inté­zet dolgozóinak 80%-a brigád­­tag. A szocialista brigádok alap­vető bázisai a szocialista munkaversenynek, és egyre jobban az üzemi demokrácia fórumai is. A brigádok szívü­kön viselik az intézet gond­jait és javaslataikkal döntő­en segítik a munkát. A hozzászólások során töb­ben tettek javaslatot a szocia­lista brigádok munkáját érté­kelő rendszer korszerűsítésé­re és javítására, valamint ar­ra, hogy nagyobb szerepet kapjon az egyéni vállalás­­ a brigádmozgalmon belül. Javaslatokat tettek a bri­gádvezetők arra is, hogy még intenzívebben be kell kap­csolni a fiatalokat a brigád mozgalomba, és ezen belül egyéni jelentkezés alapján ve­gyenek részt a Kiváló Ifjú Szakmunkás, Kiváló Ifjú Technikus és a Kiváló Ifjú Mérnök mozgalomban. Karácsony István, az Ady Endre szocialista brigád veze­tője javasolta, hogy a szocia­lista brigádokat még gyor­sabban és jobban informálják az intézeti feladatokról, mert így a brigádok jobban tudják segíteni azt. Sárdi Sándorné, a Jubileum szocialista brigád vezetője ja­vasolta, hogy az intézeti fel­adatok tájékoztatásán túl, fo­lyamatosan tájékoztassák a szocialista brigádok is egy­mást, mimikájukról, vállalá­saikról. E tájékoztató elkészí­tését és folyamatos szerkesz­tését a brigád vállalja. Dr. Faragó László vélemé­nye szerint az intézet jövő feladatainak teljesítését — részben a mun­kaerőhiány miatt — csak jobb szervezéssel és az újítómozgalomnak adott újabb lendülettel lehet biztosítani. Dr. Szániel Imre igazgató összefoglalójában megköszönte az értekezleten részvevők ak­tivitását, a 16 hozzászólást és a brigádmun­ka további javí­tására tett javaslatokat. Ki­emelte, hogy a brigádok nagy­szerű munkájukkal kinőtték az értékelési rendszert, és ja­vaslatot tett arra, hogy a bri­gádok képviselői, a szakszer­vezettel, a párt és KISZ-bi­­zottság bevonásával készítse­nek új brigád-értékelési rend­szert. A szocialista brigádvezetői tanácskozás következő napi­rendi pontja szerint megvá­lasztották az ágazati tanács­kozás intézeti küldöttjét. A Gabonatermesztési Kutató In­tézet küldöttje György Béláné tudományos munkatárs, a Cserháti Sándor szocialista brigád vezetője lett. Bánk Gábor Visszatekintés az elmúlt évre Az év vége a számadások időszaka. Az ember visszate­kint az elmúlt hónapokra, számbaveszi mi, hogy volt és summázni próbálja az esemé­nyeket, így van ez szinte minden területen. Kezdjük mindjárt az első­vel. Június 29-én és 30-án Berlinben megtartották 29 eu­rópai kommunista és mun­káspárt konferenciáját. A résztvevők megállapították, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe és ezek a szo­cializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a politikai és társadalmi erők széles körű harcának eredmé­nyei. Rámutattak, hogy az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet új távlato­kat tárt fel a béke és bizton­ság további megszilárdításá­hoz. A Helsinkiben elért meg­állapodások hatékonysága döntő mértékben függ attól, hogy a résztvevő államok mennyire következetesen és pontosan tartják be és telje­sítik az általuk jóváhagyott tíz alapelvet és a záróokmány valamennyi megállapítását. Az európai kommunista és mun­káspártok nyomatékosan fel­szólítottak minden népet és kormányt arra, hogy küzdje­nek mindenfajta fegyverkezé­si verseny, különösen a nuk­leáris fegyverkezés megszün­tetéséért; a leszerelési tárgya­lások meggyorsításáért; a kül­földi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföl­di csapatok, fegyverzetek ki­vonásáért; minden állam ka­tonai költségvetésének rend­szeres csökkentéséért. A kon­ferencia résztvevői síkraszáll­­tak a háborús tűzfészkeknek tárgyalások útján történő fel­számolásáért, a konfliktusok átfogó és igazságos rendezé­séért. A tanácskozásról ki­adott dokumentum azzal a fel­hívással fordul a munkásosz­tályhoz, a parasztsághoz, a középrétegekhez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokratikus és bé­keszerető erőhöz és párthoz, hogy sokszorozzák meg erőfe­szítéseiket földrészünk békés jövője és minden nemzetének és népének felvirágzása érde­kében. A másik említésre méltó esemény Angolával kapcsola­tos. Az ENSZ-közgyűlés most folyó ülésszaka, a volt portu­gál gyarmatot felvette a vi­lágszervezet tagjainak sorába. Angola 1975. november 11- én indult a független állami lét útján, akkor kiáltották ki az Angolai Népi Köztársasá­got. Az új köztársaság már a függetlenségi nyilatkozatában is kinyilvánította, hogy sza­bad és független államként tiszteletben tartja az ENSZ alapokmányát, s a teljes füg­getlenségre épülő külpolitikája az el nem kötelezettség politi­kája lesz. Az MPLA vezette népi erők, a portugálok távo­zása után azonnal hozzákezd­tek az ország gazdasági erői­nek számbavételéhez, az újjá­építés megszervezéséhez. Volt tennivaló elég. De jószerével még hozzá sem foghattak a munkához, amikor ismét fegy­vert kellett fogniok, hogy az imperialisták támogatta két szervezet, az FNLA és a UNITA ellen harcoljanak. So­rompóba lépett a népi erők el­len a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző kormánya is, hogy megpróbálja megfojtani az ön­álló Angolát. Hosszú hónapo­kon át tartottak a harcok, a­­melyekben a szocialista orszá­gok — internacionalista köte­lességükhöz híven — segítet­ték az afrikai ország népét, a rájuk törő intervenciós csapa­tok és zsoldosok ellen. A nyu­gati tőkés országok, amelyek korábban részt vettek Angola gazdag természeti kincseinek kiaknázásában, a fegyveres ag­resszióval egyidejűleg gazdasá­gi bojkottal próbálták megfoj­tani a fiatal köztársaságot. Amikor a fegyveres interven­ció nem sikerült, akkor az im­perialisták abban reményked­tek, hogy a szakemberhiány juttatja majd csődbe az Ango­lai Népi Köztársaságot. De ez a reménységük is meghiúsult. A harmadik esemény, amit meg kell említeni, a novem­ber másodiki amerikai elnök­választás volt. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban négy évenként válasz­tanak új elnököt. Ennek az eljárásnak, kívülállók számá­ra gyakran furcsa szabályai vannak. Ilyen például az is, hogy az elnököt nem az ál­lampolgárok, hanem az úgy­nevezett elektorok választják. Hogy ezt világosabban lássuk, el kell mondani, hogy az USA ötven szövetségi államból áll. Az államoknak meghatározott számú elektoruk van, attól függően, hogy mekkora terü­letnek, illetve milyen sűrű a lakosságuk. Az elektorok száma tehát minden szövetségi ál­lamban adott, állandó. A ki­sebbekben 8—10, a nagyob­bakban 30—40. Az egész Egye­sült Államokban összesen 538. Az elnökválasztáskor a két je­lölt a demokrata párt, illető­leg a köztársasági (republiká­nus) párt választottja, tulaj­donképpen az egyes szövetségi államokban küzd egymással és amelyikük több szavazatot kap az illető államban, az meg­szerzi az állam valamennyi elektorának a kötelező támo­gatását. Ez az államonkénti szavazás történt meg novem­ber másodikén, amikoris a de­mokrata James Earl Carter 297 elektori szavazatot szerzett meg, míg a köztársaságpárti ellenfele, Gerald Ford 241-et kapott.

Next