A MEDOSZ Lapja, 1979 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-02 / 1. szám
l mi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1979. JANUÁR 2. / 4 ( ) Boldog új esztendőt! l véget ért az 1978-as esztendő, s elkezdtük az idei feladatok végrehajtását. Az elmúlt hetek a számvetés, egyben az előretekintés napjai is voltak. Hazánk, népünk közös számvetését az elmúlt év decemberében végezte el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, majd ezt követően az országgyűlés Szakszervezetünk központi vezetősége is összegezte az elvégzett munkát, és meghatározta az 1979. évre szóló gazdasági, termelési és szakszervezeti tennivalókat. Van miért bizakodnunk, hiszen eredményeket hozó, de ugyanakkor gondokkal is terhes év van mögöttünk. Népgazdaságunk — benne a mező-, erdő- és vízgazdálkodás — a megjelölt irányban fejlődött. Munkásosztályunk, a szervezett munkások, a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók, a szövetkezeti parasztság sokszor nehéz körülmények között is helytálltak, és odaadóan dolgoztak. Ennek eredménye, hogy a mezőgazdaság összességében 2 százalékkal több terméket állított elő, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemi mezőgazdaságban és az erdőgazdaságokban dolgozók nominálbére 7,5—8 százalékkal emelkedett 1978-ban. Az állami és erdőgazdaságok a korábbinál nagyobb öszszeget fordítottak szociális célokra. Az állami gazdaságokban ötezernél több cselédlakást számoltak fel az ötödik ötéves terv időszaka alatt, s az erdőgazdaságokban is 3500-an részesültek lakásépítési támogatásban. Az elmúlt évben tovább javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. ■p1zek az eredmények , amelyeket sok nehézség ellenére értünk el — megbecsülést érdemelnek. Munkánk mérlegébe viszont — az eredmények mellett — gazdálkodásunk gondjai, fogyatékosságai is belekerültek. Ezek között első helyen a népgazdaság egyensúlyi helyzetének problémái állnak. Éppen ezért gazdaságpolitikánk következetes végrehajtása most azt követeli, hogy „az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdésének ... Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét, és a belföldi ellátást ... Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk”. Ez a körülmény teszi szükségessé, hogy néhány területen lényeges változás történjék 1979-ben. A nemzeti jövedelmet 1—2 százalékkal alacsonyabbra terveztük az előző évinél. Visszafogottabb az ipar és a mezőgazdaság előirányzata is. A beruházások is csak 1—2 százalékkal emelkednek. A vállalati beruházásoknál viszont nagy szerephez jut a saját anyagi eszközök igénybevétele, mérséklődik az állami támogatás, szigorúbbá válnak a hitelfeltételek. A termelésben elsőbbséget ■** kapnak a minőségi tényezők. Bővíteni kell a devizahozamokat növelő exportot, csökkenteni a tőkés importot. Az egyensúly javításában igen nagy szerepe van az új technológiák alkalmazásának, a műszaki fejlesztésnek, a munka- és üzemszervezés javításának, a termelési rendszerek továbbfejlesztésének, a termelésben bevált termelési módszerek széles körű elterjesztésének. Nem kevésbé fontos az importot helyettesítő anyagok és termékek előállítása, az anyaggal és energiával való takarékosabb gazdálkodás. Nem mindegy, hogy a hús, zöldség, gyümölcs és a többi mezőgazdasági termék milyen ráfordítással, előállítási költséggel kerül a piacra. Ezeknek az alapvető kérdéseknek a gyakorlati érvényesülését a kormányzat is sokoldalúan támogatja és segíti. Az 1979. évi terv szerint a mezőgazdaság termelési értékét 3—3,5 százalékkal, az erdőgazdálkodásét 4—5 százalékkal kell növelni 1978-hoz képest. A szövetkezeti gazdaságoknak legalább 4 százalékkal kell növelniük a bruttó termelés értékét. Az állattenyésztés termelési értékét az állami gazdaságokban 5 százalékkal kell emelni. Előbbre kell jutnunk a tejtermelésben, a fakitermelésben, a beruházási fegyelem javításában. További intézkedéseket kell tenni a munka- és védőruhaellátás javításáért, a munkásszállítás, a szociális ellátás fejlesztéséért, a lakásépítés további támogatásáért, a munka- és életkörülmények javításáért. Az életviszonyok, az életkörülmények javítására különös figyelmet kell fordítani, tökéletesíteni kell és érvényesíteni a gyakorlatban az oly sokat emlegetett differenciált bérezést. El kell érni, hogy mindenki a munkájának értéke szerint jusson pénzhez. Aki többet, jobbat nyújt, az többet is kapjon. Legfőbb ideje már, hogy véget vessünk az egyenlősdiségnek. Ez lényeges feltétele annak is, hogy meg tudjuk oldani a fölösleges válallati létszámok csökkentését, a fizikai és szellemi munka ésszerűbb felhasználását. A gazdaságok, vállalatok korszerűsítésével függ össze a szocialista munkaverseny folytatása, céljainkhoz való igazítása. Nagyon fontos, hogy a szocialista munkaverseny idei céljai között előtérbe kerüljön a gazdaságosság fokozása, a termékszerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek növelése, a jobb munka- és üzemszervezés, a minőségi követelmények. A most folyó termelési tanácskozások, vszt és bizalmi tanácskozások jó alkalmak arra, hogy ezekről a kérdésekről szót váltsunk a dolgozókkal. Trendszerünkben a termelés fő célja a nép jólétéről való gondoskodás. Ezt igazolja többek között az is, hogy — ha szerényebben is —, de az idén is növekszik az életszínvonal. Ennek tudatában került sor a régi jogú, alacsony nyugdíjak emelésére is. Szakszervezetünk — amint azt legutóbb központi vezetőségünk is hangoztatta — teljes mértékben, a maga sajátos eszközeivel is támogatja gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók mint eddig, ezután is derekas helytállással, szorgalmas munkával teljesítik a kitűzött feladatokat. Ehhez a munkához kívánunk valamennyi dolgozónak eredményekben gazdag, boldog új esztendőt. KÖSZÖNET A HELYTÁLLÁSÉRT 1978 mezőgazdasági munkáját értékelte a MEDOSZ központi vezetősége A MEDOSZ központi vezetősége december 16-án Hunya István elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson megjelent Juhász Ottó, a SZOT titkára, dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Az elnöki köszöntő után dr. Kovács Imre MÉM miniszterhelyettes adott szóbeli kiegészítést a kiadott írásos anyaghoz. A mezőgazdaság 1978. évi tevékenységének értékelése és az 1979. évi főbb célkitűzések A mezőgazdasági termékek termelése valamivel kisebb volt az előirányzottnál, a kertészeti ágazatok előző évinél kisebb termelése miatt. Az állattenyésztés fejlődése gyorsabb ütemű a tervezettnél, így a mezőgazdaság összességében mintegy 2 százalékkal termel több terméket, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági terület 0,5 százalékkal csökkent. Az évi átlagos állományi létszám az állami gazdaságokban kis mértékben meghaladja az egy évvel korábbit, a termelőszövetkezetekben hasonló az előző évihez. Létszáma ezzel szemben a szövetkezetekben kismértékben csökken, az állami mezőgazdaságban lényegesen nem változik. Az élőmunka termelékenység és a területi termelékenység javul nagyüzemeinkben. A kalászosok termelése nagyobb volt, mint bármely korábbi évben. A tavalyihoz hasonló vetésterületről csaknem 7 százalékkal több kalászos gabonát takarítottunk be. Már harmadik éve kevesebb kukorica terem, mint amennyivel számoltunk, ezért különösen fontos a hozamok növelése. Cukorrépából a termés ugyan nem éri el az előirányzottat, de a répa cukortartalma magasabb a tervezettnél. A szántóföldi szálas- és lédús takarmányok vetésterülete a tervezettet meghaladta, de a hozamok nem növekedtek. A rétek, legelők terméstöbblete, a melléktermékek nagyobb hasznosítása a kiesést pótolja, így szálas- és tömegtakarmányból a szükséglet fedezhető. A burgonya termésátlaga több mint 30 mázsával nőtt, az összes termés pedig — a kisebb vetésterület ellenére is — 20 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A szántóföldi zöldségfélék termelése a kedvezőtlen időjárás miatt elmarad a tavalyitól. Nagy a kiesés zöldpaprikából, uborkából. A gyümölcsfélék termése közel 10 százalékkal maradt el a tavalyitól a hideg, az esős idő és a fagykár miatt. A szőlőtermés és a bortermelés szintén elmaradt a tavalyitól. Az állattenyésztés bruttó termelése gyorsabban nő a tervezettnél. A nagyobb termelés forrása a sertés-, a juh- és baromfiágazat. A szarvasmarhatenyésztés folyamatosan nőtt, a sertéstenyésztés meghaladja a tervezettet. Vágóbaromfiból és tojásból a tervezettet meghaladó termelés várható, a külpiaci értékesítés azonban kedvezőtlenül alakult. Az erdőgazdálkodás fejlődése 7 százalékos. Lemaradás mutatkozik a nem rubel elszámolású export teljesítésében. A rubel elszámolású forgalomban az export a tervezett szintet 2—3 százalékkal meghaladja. A belföldi élelmiszer-ellátás kielégítette az igényeket. Nőtt a hús és húskészítmények iránti kereslet. Növekedés következett be a baromfifélék és a tejtermékek kínálatában. A szocialista kereskedelemben a zöldség és a gyümölcs forgalma csökkent, a burgonyáé emelkedett. A műtrágya felhasználása az 1977. évihez képest 5 százalékkal növekedett. Az 1 hektárra jutó műtrágya mennyisége 226 kg-ról 238 kg-ra nőtt. Az 1978. évi beruházás színvonala mintegy 11—13%-kal haladja meg a múlt évit Nőtt az építési beruházások aránya. (Folytatás a 2. oldalon) Kovács Imre miniszterhelyettes a jövő évi feladatokról beszél . III ★ MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK! ★ ! *. Ijevi köszönte A földművelő, az élelmiszert termelő ember az élő szervezettel dolgozik. A természet segítheti is, de hátráltathatja is a munkáját. A most búcsúzó esztendőben inkább hátráltatta. Sokat panaszkodtunk. Későn jött a tavasz, károkat okozott a fagy, a hosszan tartó esőzés, a napfény hiánya, de a szárazság is. A termelő ember mindennapi szorgalmas munkájának eredményeként országosan mégis biztatóan fejlődött gazdálkodásunk. Bővült a nagy termőképességű, a jobb minőséget adó növény- és állatfajták aránya, javult a tápanyagellátás, a növényvédelem, erősödött a technológiai fegyelem. Nyáron is, ősszel is minden eddiginél szervezettebben — a gazdaságok jó együttműködésével — sikerült betakarítani a gazdag termést. Becsülettel helytálltak ágazataink, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az erdőgazdaságban, az elsődleges faiparban, valamint a földügy és a térképészet területén dolgozó, alkotó, termelő közösségek. Értéktermelő munkájukat az ágazatunk fejlődését tükröző eredmények dicsérik. Gabonából ismét rekordtermést takarítottunk be, nagyobbak a hozamok, emelkedett a hús-, a tej-, a gyapjú, valamint az egyéb állati eredetű termékek termelése és felvásárlása. A költségek is gyorsan emelkedtek. Igaz, újabb szellemi és műszaki lehetőségekkel gazdagodott a termelés, tovább bővült a korszerűen feldolgozott, a piacainkon keresett élelmiszerek aránya. Agrártelepüléseink formálódása, kulturáltsága mindinkább kiállja az öszszehasonlítást a világ bármely pontján levő hasonló kategóriákkal. Az eredményekért, az esztendő során tanúsított, embert kívánó helytállásért elismerését fejezte ki ágazatunk valamennyi alkotó közösségének és dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Kormánya. Megtisztelő, hogy ezt most megismételhetem: tisztelet és köszönet a jó munkáért. Az előttünk álló 1979. évben sem lesz kevesebb és könynyebb a dolgunk. Mindennapi, sokszor nehéz körülmények között végzett munkával kell megfelelnünk a gazdálkodás, a kereskedelmi igények egyre növekvő követelményeinek. Jobban, gyorsabban, tervszerűbben kell alkalmazkodnunk a piachoz, felelősségteljesen kell mérlegelnünk és eldöntenünk azt, hogy mit és főleg azt, hogy mennyiért, hogyan termelünk. Növelnünk kell a kukorica vetésterületét, emelnünk kell az állattenyésztés színvonalát, jobban kell hasznosítanunk a rendelkezésünkre álló műszaki és anyagi erőforrásokat, hatalmas szellemi lehetőségeinket, a mindennapi munka során felhalmozódott gazdag termelési tapasztalatainkat. Hazánk a jövőben is számít ágazataink eredményeire. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar immár két évtizede tanújelét adja annak, hogy van benne erő, lendület, alkotókészség. Nagy terveink valóra váltásához az 1979. esztendőben ágazataink minden dolgozójának, nyugdíjasainak, az agrárpályára készülő fiataloknak békés, boldog új esztendőt kívánok. Dr. Romány Pál