A MEDOSZ Lapja, 1979 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1979-01-02 / 1. szám

Köszönet a helytállásért (Folytatás az 1. oldalról.) A nagyüzemi mezőgazda­ságban és az erdőgazdálko­dásban dolgozók nominál­bé­re 7,5—8,0%-kal emelkedett 1978-ban. A korábbinál na­gyobb összeget fordítanak szo­ciális célokra. Az V. ötéves tervidőszak alatt az erdőgaz­d mezőgazdaság termelési értékét mintegy 3—3,5%-kal, az erdőgazdálkodását 4—5%­­kal kell növelni az 1978. évi teljesítményekhez képest A mezőgazdasághoz tartozó üzemek, gazdaságok, közös vállalatok feladatai: Az állami szektor gazdasá­gai legalább 6, a szövetkezeti gazdaságok legalább 4%-kal növeljék a bruttó termelés ér­tékét A nagyüzemekben a nö­vénytermesztés bruttó terme­lési értéke nagyobb mérték­ben növekedjék, mint az ál­lattenyésztésé. Központi fel­adat a terméshozamok növe­lése, a gazdasági hatékonyság fokozása. , _______ A napraforgó vetésterülete mintegy 4%-kal növekedhet A burgonya termésátlagát nö­velni kell. Az összes zöldség­­termelést legalább 5%-kal nö­velni kell A gyümölcsterme­lés bruttó termelési értékének 4%-feali, a szőlőtermesztésnek 14%-kal kell növekednie. Az állattenyésztés termelési értékét az állami gazdaságok­ban kb. 5, a szövetkezeti gaz­daságokban 3%-kal kell nö­velni A sertéshús-termelést 1,3%-kal. A szarvasmarha­ágazatban 3,8%-os termelés­növekedést kell elérni. A tej­termelés tehenenkénti hoza­mát 130 literrel kell növelni. Az erdőgazdálkodásban az ez évinél mintegy 170 e­­m3- rel több bruttó fakitermelést kell elérni A vízgazdálkodás 1978. évi ágazati terve előírta a közmű­ves víztermelő kapacitások napi 170 ezer m3-rel való nö­velését 90 ezer lakás bekap­csolását a vízellátásba, a köz­műves vízellátásiban részesü­lők számának növelését mint­egy 150 ezer fővel, 30 ezer la­kás bekötését csatornahálózat­ba és a szennyvíztisztító kapa­citások növelését napi 30 ezer m3-rel. Folytatni kellett az egyéb vízgazdálkodási tevékenységek — mezőgazdasági vízszolgálta­tás, vízkáreltakarítás — üte­mes és arányos fejlesztését is. A vízgazdálkodási ágba tar­tozó szervezetek termelő-szol­gáltató tevékenységük elő­irányzatait az év első három­negyedében 75%-ban teljesí­tették. Javult a beruházási tevé­kenység. Az állami célcsopor­tos beruházásoknál csökkent az új induló beruházások szá­ma. A pénzeszközöket és a ki­vitelező kapacitást elsősorban a folyamatban levő beruházá­sok befejezésére összpontosí­tották. II. A vízgazdálkodás 1979. évi beruházási lehetősége kereken 10 milliárd Ft Az 1979. évi terv fő célki­tűzései: ____,____z­daságoknál mintegy 3500-an részesülnek 200 millió Ft la­kásépítési támogatásban, 80%­­uk fizikai dolgozó. Az állami gazdaságoknál több mint 5 ezer cselédlakást felszámol­nak. A balesetek és a balese­tek­ miatt kiesett munkanapok száma csökkent, de nőtt a sú­lyos és halálos balesetek szá­ma. A szocialista exportban va­ló érdekeltség fenntartását szolgálja, hogy az elért árnye­reség 100%-a 1979. január 1- től a vállalatoknál marad. A talaj termőképességének fokozása továbbra is cél 1979- ben az 1 ha mezőgazdaságilag művelt területre számított hatóanyag-felhasználás 238 kg-ról 261 kg-ra nő. Fontos a tárolás javítása, a technológiai fegyelem betartása. 1979-ben nő a hazai gyártású szerek száma és mennyisége. Köve­telmény az okszerű felhaszná­lás biztosítása. A hazai gépgyártásból és importból 1979-ben 7500 trak­tor, 4000 tehergépkocsi, 7000 pótkocsi, 2000 arató-cséplő gép, 800 magasáró szálasta­karmány betakarító gép biz­tosításával számolunk. A mezőgazdasági nagyüze­mek, erdőgazdaságok feladata, hogy a tervben előirányzott termelésnövekedéssel 10%-os nyereségnövekedést érjenek el 1979-ben. 1979-ben további intézkedé­sek várhatók a munkaru­ha- és védőruha-ellátás javításá­ban, a munkásszállításban (mintegy 180 gépjármű be­szerzésével), szociális létesít­mények fejlesztésében, kor­szerűsí­tésében. Az üzemorvosi ellátás fej­lesztése érdekében 1979-ben megindult a mezőgazdasági (erdőgazdasági) üzemegészség­ügyi ápolók szervezett képzé­se. A szocialista mun­kaverseny lendülete a MÉM ágazat te­rületén 1978-ban fokozódott. A szocialista munkaverseny feltételeit a minőségi és haté­konysági követelményeknek megfelelően alakítottuk ki a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel Valamennyi gazdálkodóegy­ségre (a költségvetési intéz­mények kivételével) olyan mutatókat, feltételeket hatá­roztunk meg, amelyek a gaz­daságos termelésre és a dina­mikus fejlődésre ösztönöznek: termelés, értékesítés növelé­se, a termelékenység fokozá­sa, az eredmény növelése, a fejlesztés ösztönzése, a köz­ponti célok megvalósítása. Ezután Vincze József, az OVH elnökhelyettese a kiadott írásos anyaghoz szóbeli tájé­koztatást adott A­ közműves víztermelő ka­pacitásokat napi 180 ezer m3- rel kell növelni. A közműves vízellátásba mintegy 115—120 ezer lakást kell bekapcsolni. El kell kérni, hogy az ország lakosságának 72%-a részesül­jön vezetékes vízellátásban. Folytatni kell a csatornaháló­zat fejlesztését, elvégezni 50 ezer lakás bekötését, hogy a lakások 33%-a legyen bekötve a csatornahálózatba. Fejleszteni kell az öntözővíz szolgáltatást. Folytatni kell a vízkárelhárítási létesítmények fejlesztését, gyorsítani a Gab­­cikovo—Nagymarosi Vízlép­csőrendszer és a Csongrádi Vízlépcső elkészítését A termelés 6,0—6,5%-os nö­vekedésével számol az ágaza­ti terv, ezen belül nő a költ­ségvetési szervek és a társula­tok termelése. 111. A munkaerő-gazdálkodás ja­vulásának eredményeként a vízgazdálkodásban az V. öt­éves terv eddigi éveiben éven­ként mintegy 10%-os termelé­kenységnövekedés következett be. A termelésnövekedés túl­nyomó hányadát nem a lét­szám, hanem a termelékeny­ség növekedésével érték el. 1979-ben fontos feladati megakadályozni az egészségte­len fluktuációt, növelni a munka- és üzemszervezés színvonalát A vízügyi igazgatóságok fi­zikai dolgozói a költségvetés­ben biztosított 5%-kal szem­ben 6%-os bérfejlesztésre kap­tak lehetőséget A vállalatok közül bérprefe­renciában részesült a VIKUV, a FOKA, a VÍZGÉP és a Tröszt alá tartozó valamennyi építőipari vállalat A társulatoknál az 1976. évi átmeneti visszaesés után 1977-ben és 1978-ban már az átlagot meghaladó bérnöveke­dés volt A kiegyensúlyozott bérgazdálkodáshoz hozzájárul. Albert József, a Felsőtisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság cjal­ t­iitkára idei tervükről el­mondta, hogy náluk az egy fő­re jutó termelési érték a tava­lyi 121 ezer Ft-ról 1978-ban 145 ezerre nőtt Tovább javítják a dolgozók munkafeltételeit, üzemegész­ségügyi és szociális helyzetét. Sulyok József, a MEDOSZ Csongrád megyei titkára hangoztatta, hogy 1978-ban a belvíz és a tavaszi fagyok, a nyári jégverések okozta károk ellenére az állami gazdaságok terveiket teljesítették. A gazdasági vezetők és tár­sadalmi szervezetek 1979-re a gorzsai, a hódmezővásárhelyi, a szegedi állami gazdaságban és több vállalatnál a dolgozók­kal egyetértésiben jól átgondolt és megalapozott terveket ké­szítettek. Vaskó Miklós, a MEDOSZ Győr-Sopron megyei titkára arról szólt, hogy nemcsak töb­bet, hanem jobb minőségű és olcsóbb terményeket, termé­keket kell termelni. Ehhez vi­szont szükséges, hogy a gazda­ságok és vállalatok adottsá­gait differenciáltabban vegyük számításba. A termesztési rendszerekben és az alkalma­zott technológiáknál ugyanis a művelésbe vont táblákon hogy egyre inkább képzett szakemberek töltik be a fele­lős munkaügyi beosztásokat. Javítanivaló van a teljesít­ménybérezés kiterjesztése te­rén, különösen az egyösszegű utalványozás szélesebb körű alkalmazásával. 1979-ben a vízügyi vállala­toknál és szerveknél 6%-nál nagyobb lesz a tervezett át­lagbérnövekedés. A fizikaiak átlagbére jobban nő, mint a nem fizikai dolgozóké. Ilyen béremelés csak a vállalati hatékonyság növekedésével ér­hető el Az utóbbi években a víz­gazdálkodási ágban is gyors ütemű fejlődés következett be a munkavédelem és szociál­politikai feladatok végzésében. A dolgozók szállítása, az üze­mi étkeztetés kiterjesztése és a külső munkahelyen foglalkoz­tatott dolgozók ellátá­­sána­k színvonala tovább javult A vállalatok és a szervek első­sorban a nehéz fizikai mun­kák csökkentése, gépesítése, az árvíz elleni védekezés bizton­ságának növelése, a baleseti helyzet javítása terén értek el jó eredményeket. Az Állami Tervbizottság megvizsgálta a tanácsi vízgaz­dálkodás V. ötéves tervének végrehajtási helyzetét és hatá­rozataival alátámasztja a le­maradások pótlására irányuló ágazati erőfeszítéseket Ugyancsak nagy jelentőségű az Állami Tervbizottságnak a Csongrádi Vízlépcső megépíté­sére vonatkozó döntése. A vízgazdálkodási beruházá­sok gyorsabb ütemű megvaló­sítását számos esetben akadá­lyozta és részben még ma is akadályozza a szükséges gé­pek, berendezések, szerelvé­nyek hiánya. A Koordinációs Bizottság határozatai a VI. öt­éves tervidőszakra e téren ja­vulást ígérnek. A vízgazdálkodás célkitűzé­seinek megvalósításában a leg­nagyobb érdem azoké a dol­gozóké, akik a közismerten ne­héz munkakörülmények kö­zött is helytállnak. A szakszervezet sajátos moz­galmi eszközeivel, a szocialis­ta munkaverseny és a szocia­lista brigádmozgalom szerve­zésével nélkülözhetetlen segít­séget adott a célkitűzések meg­valósításához. A jó szakszer­­vezeti munka a jövő eredmé­nyeinek is nélkülözhetetlen előfeltétele, jelenleg hektáronként külön­böző minőségű és termőképes­ségű földeken azonos mennyi­ségű műtrágyát használnak fel Így a felmerülő többlet­költségek a termékfokozás és minőségjavítás helyett gyakran az eredményt csökkentik, a minőséget rontják. Juhász Ottó, a SZOT titká­ra felszólalásában rámutatott, hogy 1978-as eredményeinket kedvezőtlen külgazdasági hely­zetben értük el. Hangsúlyoz­ta, hogy olyan tervekre és munkára van szükség, amely­­lyel a jövő évben kezdetét ve­heti az egyensúlyi helyzet javu­lása. A veszteséges ágazatok visszaszorítására irányuló kez­deményezések számára kell zöld utat biztosítani. A szak­­szervezetek ne adjanak helyt az önigazoló számításoknak, melyekkel egyes vállalatveze­tők az állami kedvezmények növelését akarják kiharcolni. Pásztor Mihály, a MEDOSZ Borsod megyei titkára felszó­lalásában az ÁGOK, az erdé­szeti üzemek és a vízügyi szol­gálat dolgozóinak eredményeit, gondjait összegezte. Elmondta, hogy a vízügyi igazgatóság 1978-ban 310 millió Ft-os ter­vét 330 millióra teljesítette. A vállalati eredmény elérte a 18 milliót Az egy főre jutó évi átlagkereset 1260 Ft-tal növe­kedett. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaság 820 millió Ft-os évi tervét 60, a gazdálkodási ered­ménytervét 6 millió Ft-tal tel­jesítette túl Dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP KB Ipari, Közlekedési és Me­zőgazdasági Osztályának veze­tőhelyettese . hangsúlyozta, hogy a termékszerkezet kor­szerűsítése, az egyéni, a vál­lalati és a népgazdasági érde­kek összhangjának biztosításá­ra vonatkozó és hosszabb idő­re szóló párthatározatok vég­rehajtásához az egész társada­lom összefogása szükséges. E tekintetben a MEDOSZ-nak is sok feladatot kell megol­dani. Szólt arról is, hogy a me­gyék­ határain is túlterjedően működő vállalatok közötti összhang és együttműködés a vezetés korszerűsítését is szükségessé teszi. Sipos István, az Inárcsi Március 15. Tsz. szakszerve­zeti titkára felszólalásá­ban el­mondta, hogy az 1978/79. évi versenyben 43 szocialista bri­gádjuk 686 tagja tett vállalást a szövetkezet éves terveinek­­túlteljesítésére. A vállalások elsősorban az energia- és az üzemanyag-felhasználás csök­kentésére, a munkaidő jobb kihasználására, a hatékonyság fokozására irányultak. A vállalások a politikai és szakmai képzésen, a kulturális munkában és a sportmegmoz­­dulásokban való részvételt is tartalmazták. A szocialista brigádok és a törzsgárda tag­ság fegyelmezett munkájának eredményeként az idei tervü­ket túltelj­esíették. A mezőgazdasági, erdészeti, faipari ágazatok és a vízügyi szolgálat vállalatainál, intéz­ményeinél dolgozók és a szak­­szervezet tagjainak, tisztségvi­selőinek tennivalóit Micsuch László, a MEDOSZ titkára összegezte. Rámutatott, hogy a népgazdasági egyensúlyhelyzet javítása, az életszínvonal meg­szilárdítása, továbbfejlesztése, az anyagi eszközök hatéko­nyabb kihasználása, a fizikai munkaerők és a szellemi erő­források gyümölcsözőbb hasz­nosítása az élet minden terü­letén előtérbe került A szak­­szervezeteknek a tagság köré­ben ezért tovább kell fokoz­ni a felvilágosító, nevelő mun­kát Méginkább fel kell ka­rolni a helyi kezdeményezése­ket, a verseny továbbfejlesz­tését, a szocialista brigádok munkáját, az újító mozgalmat és a dolgozókról való sokrétű gondoskodást . Nem az a dolgunk tehát, hogy az országos fejlődés ha­tására mint kívülállók vár­junk, hanem az, hogy a gaz­dasági, társadalmi előrehala­dást a jövő évi tervek most folyó kialakításánál alapozzuk meg. A vállalati intézkedések párosuljanak azzal, hogy köz­vetlen környezetünkben a munkahelyi kis közösségekben értessük meg mindenekelőtt a tennivalókat, személyre szó­lóan. Hiba lenne, ha ezen a szinten is a felelős vezetők csak az elvi megállapításokat, külső okokat hangoztatnak. A dolgozók nem elvontan érzékelik a gazdaságpolitikát, hanem maguk is átélik, for­málják és gyakorolják. Támo­gatva a helyi gazdasági intéz­kedéseket, még tartalmasab­ban kell foglalkozni a szocia­lista munkaversennyel, a szo­cialista brigádok mozgalmával, az újítómozgalommal. A korábbiakhoz képest job­ban előtérbe kerültek a ter­mékek, szolgáltatások minősé­gének javítására, a költségek csökkentésére, az eszközök jobb kihasználására irányuló törekvések. Egyes brigádok ga­ranciát vállalnak végzett munkájukért Javult a brigá­dok közötti együttműködés és különösen a vízügyi szervek­nél az „egy brigád, egy elfo­gadott újítás” mozgalom. Üdvözöljük azoknak a vál­lalatoknak, munkahelyeknek törekvéseit, ahol a vállaláso­kat mindenekelőtt az előállí­tott termékek minőségjavítá­sára, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a nagy teljesítményű gépek, eszközök jobb kihasználására, a munka szervezettségének javítására irányítják, és felismerték, hogy az üzem- és munkaszer­vezés javítása sem képzelhető el a dolgozók, a szocialista bri­gádok tapasztalatokon alapuló javaslatai nélkül. Továbbra is a kongresszusi határozatunk minél sikeresebb végrehajtásán kell tevékeny­kednünk. Elnökségünk arra ösztönzi a vállalati szerveket, hogy a termelés növelésével, a gazdálkodás eredményessé­gével összhangban biztosítsák a dolgozók életszínvonalának emelését, életkörülményeik ja­vítását. Reálisan kell felmérni a lehetőségeket, és a szükség­letekkel egybevetni. A dolgo­zók egyes rétegei jogos igénye alapján kell rangsorolni a fej­lesztéseket. Nem változik elnökségünk­nek az az álláspontja sem, hogy mindenekelőtt a lakás­gondok csökkentése, az épít­kezések támogatása, az állami gazdaságokban a cselédlakások tervszerű felszámolása legyen előtérben. A műszakpótlék áthúzódó hatása kedvezően érinti a központi támogatásban is ré­szesített vállalatokat. Nem a differenciált elosztást szolgál­ta, de kedvezően hatott a fi­zetett ebédidő ez évi rendezé­se és az 1977-ben előírt alsó bérhatárokra való beállás, amely néhány erdőgazdaság kivételével megtörtént. Szakszervezetünk 1979-es költségvetését Varga György, a MEDOSZ titkára terjesztet­te elő. Ehhez dr. Cseresei Péter, a MEDOSZ számvizsgá­ló bizottságának elnöke tett kiegészítő megjegyzéseket és javaslatokat Ezek figyelembe­vételével a KV tagjai a költ­ségvetési tervezetet egyhangú­lag jóváhagyták és elfogadták. Szakszervezetünk főtitkára, dr. Dobi Ferenc az ülés munkáját értékelve hangsú­lyozta, hogy a KV tagjai nagy felelősségérzettel és hozzáér­téssel vitatták meg az előter­jesztéseket, s a jövő évi tenni­valókat A vállalatok és intézmények dolgozóinak, szakszervezetünk tagságának és tisztségviselői­nek mindennapi munkájában az egységes cselekvésihez a párt vonatkozó határozatai, a SZOT és a MEDOSZ KV ál­lásfoglalásai adják a kiinduló alapot A döntésekben és a végrehajtásban a határozato­kat és az állásfoglalásokat mindenkinek munkahelyén kell aprópénzre váltania. 1979 főbb feladatai A vízgazdálkodás 1978. évi tevékenysége és 1979. évi fő célkitűzései Hozzászólások Juhász Ottó a SZOT titkára Zsuffa Ernő (Pártközpont) Sípos István (Hernád, Március 15. Tsz) Albert József (Északmagyar­országi VÍZIG) Vaskó Miklós (Győr megye) Sulyok József (MEDOSZ) Dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára Németh Károlynak a MEDOSZ központ közgazdasági osztálya vezetőjének nyugdíj­ba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtja át

Next