A MEDOSZ Lapja, 1979 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-02 / 1. szám
Köszönet a helytállásért (Folytatás az 1. oldalról.) A nagyüzemi mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban dolgozók nominálbére 7,5—8,0%-kal emelkedett 1978-ban. A korábbinál nagyobb összeget fordítanak szociális célokra. Az V. ötéves tervidőszak alatt az erdőgazd mezőgazdaság termelési értékét mintegy 3—3,5%-kal, az erdőgazdálkodását 4—5%kal kell növelni az 1978. évi teljesítményekhez képest A mezőgazdasághoz tartozó üzemek, gazdaságok, közös vállalatok feladatai: Az állami szektor gazdaságai legalább 6, a szövetkezeti gazdaságok legalább 4%-kal növeljék a bruttó termelés értékét A nagyüzemekben a növénytermesztés bruttó termelési értéke nagyobb mértékben növekedjék, mint az állattenyésztésé. Központi feladat a terméshozamok növelése, a gazdasági hatékonyság fokozása. , _______ A napraforgó vetésterülete mintegy 4%-kal növekedhet A burgonya termésátlagát növelni kell. Az összes zöldségtermelést legalább 5%-kal növelni kell A gyümölcstermelés bruttó termelési értékének 4%-feali, a szőlőtermesztésnek 14%-kal kell növekednie. Az állattenyésztés termelési értékét az állami gazdaságokban kb. 5, a szövetkezeti gazdaságokban 3%-kal kell növelni A sertéshús-termelést 1,3%-kal. A szarvasmarhaágazatban 3,8%-os termelésnövekedést kell elérni. A tejtermelés tehenenkénti hozamát 130 literrel kell növelni. Az erdőgazdálkodásban az ez évinél mintegy 170 em3- rel több bruttó fakitermelést kell elérni A vízgazdálkodás 1978. évi ágazati terve előírta a közműves víztermelő kapacitások napi 170 ezer m3-rel való növelését 90 ezer lakás bekapcsolását a vízellátásba, a közműves vízellátásiban részesülők számának növelését mintegy 150 ezer fővel, 30 ezer lakás bekötését csatornahálózatba és a szennyvíztisztító kapacitások növelését napi 30 ezer m3-rel. Folytatni kellett az egyéb vízgazdálkodási tevékenységek — mezőgazdasági vízszolgáltatás, vízkáreltakarítás — ütemes és arányos fejlesztését is. A vízgazdálkodási ágba tartozó szervezetek termelő-szolgáltató tevékenységük előirányzatait az év első háromnegyedében 75%-ban teljesítették. Javult a beruházási tevékenység. Az állami célcsoportos beruházásoknál csökkent az új induló beruházások száma. A pénzeszközöket és a kivitelező kapacitást elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére összpontosították. II. A vízgazdálkodás 1979. évi beruházási lehetősége kereken 10 milliárd Ft Az 1979. évi terv fő célkitűzései: ____,____zdaságoknál mintegy 3500-an részesülnek 200 millió Ft lakásépítési támogatásban, 80%uk fizikai dolgozó. Az állami gazdaságoknál több mint 5 ezer cselédlakást felszámolnak. A balesetek és a balesetek miatt kiesett munkanapok száma csökkent, de nőtt a súlyos és halálos balesetek száma. A szocialista exportban való érdekeltség fenntartását szolgálja, hogy az elért árnyereség 100%-a 1979. január 1- től a vállalatoknál marad. A talaj termőképességének fokozása továbbra is cél 1979- ben az 1 ha mezőgazdaságilag művelt területre számított hatóanyag-felhasználás 238 kg-ról 261 kg-ra nő. Fontos a tárolás javítása, a technológiai fegyelem betartása. 1979-ben nő a hazai gyártású szerek száma és mennyisége. Követelmény az okszerű felhasználás biztosítása. A hazai gépgyártásból és importból 1979-ben 7500 traktor, 4000 tehergépkocsi, 7000 pótkocsi, 2000 arató-cséplő gép, 800 magasáró szálastakarmány betakarító gép biztosításával számolunk. A mezőgazdasági nagyüzemek, erdőgazdaságok feladata, hogy a tervben előirányzott termelésnövekedéssel 10%-os nyereségnövekedést érjenek el 1979-ben. 1979-ben további intézkedések várhatók a munkaruha- és védőruha-ellátás javításában, a munkásszállításban (mintegy 180 gépjármű beszerzésével), szociális létesítmények fejlesztésében, korszerűsítésében. Az üzemorvosi ellátás fejlesztése érdekében 1979-ben megindult a mezőgazdasági (erdőgazdasági) üzemegészségügyi ápolók szervezett képzése. A szocialista munkaverseny lendülete a MÉM ágazat területén 1978-ban fokozódott. A szocialista munkaverseny feltételeit a minőségi és hatékonysági követelményeknek megfelelően alakítottuk ki a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel Valamennyi gazdálkodóegységre (a költségvetési intézmények kivételével) olyan mutatókat, feltételeket határoztunk meg, amelyek a gazdaságos termelésre és a dinamikus fejlődésre ösztönöznek: termelés, értékesítés növelése, a termelékenység fokozása, az eredmény növelése, a fejlesztés ösztönzése, a központi célok megvalósítása. Ezután Vincze József, az OVH elnökhelyettese a kiadott írásos anyaghoz szóbeli tájékoztatást adott A közműves víztermelő kapacitásokat napi 180 ezer m3- rel kell növelni. A közműves vízellátásba mintegy 115—120 ezer lakást kell bekapcsolni. El kell kérni, hogy az ország lakosságának 72%-a részesüljön vezetékes vízellátásban. Folytatni kell a csatornahálózat fejlesztését, elvégezni 50 ezer lakás bekötését, hogy a lakások 33%-a legyen bekötve a csatornahálózatba. Fejleszteni kell az öntözővíz szolgáltatást. Folytatni kell a vízkárelhárítási létesítmények fejlesztését, gyorsítani a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer és a Csongrádi Vízlépcső elkészítését A termelés 6,0—6,5%-os növekedésével számol az ágazati terv, ezen belül nő a költségvetési szervek és a társulatok termelése. 111. A munkaerő-gazdálkodás javulásának eredményeként a vízgazdálkodásban az V. ötéves terv eddigi éveiben évenként mintegy 10%-os termelékenységnövekedés következett be. A termelésnövekedés túlnyomó hányadát nem a létszám, hanem a termelékenység növekedésével érték el. 1979-ben fontos feladati megakadályozni az egészségtelen fluktuációt, növelni a munka- és üzemszervezés színvonalát A vízügyi igazgatóságok fizikai dolgozói a költségvetésben biztosított 5%-kal szemben 6%-os bérfejlesztésre kaptak lehetőséget A vállalatok közül bérpreferenciában részesült a VIKUV, a FOKA, a VÍZGÉP és a Tröszt alá tartozó valamennyi építőipari vállalat A társulatoknál az 1976. évi átmeneti visszaesés után 1977-ben és 1978-ban már az átlagot meghaladó bérnövekedés volt A kiegyensúlyozott bérgazdálkodáshoz hozzájárul. Albert József, a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság cjal tiitkára idei tervükről elmondta, hogy náluk az egy főre jutó termelési érték a tavalyi 121 ezer Ft-ról 1978-ban 145 ezerre nőtt Tovább javítják a dolgozók munkafeltételeit, üzemegészségügyi és szociális helyzetét. Sulyok József, a MEDOSZ Csongrád megyei titkára hangoztatta, hogy 1978-ban a belvíz és a tavaszi fagyok, a nyári jégverések okozta károk ellenére az állami gazdaságok terveiket teljesítették. A gazdasági vezetők és társadalmi szervezetek 1979-re a gorzsai, a hódmezővásárhelyi, a szegedi állami gazdaságban és több vállalatnál a dolgozókkal egyetértésiben jól átgondolt és megalapozott terveket készítettek. Vaskó Miklós, a MEDOSZ Győr-Sopron megyei titkára arról szólt, hogy nemcsak többet, hanem jobb minőségű és olcsóbb terményeket, termékeket kell termelni. Ehhez viszont szükséges, hogy a gazdaságok és vállalatok adottságait differenciáltabban vegyük számításba. A termesztési rendszerekben és az alkalmazott technológiáknál ugyanis a művelésbe vont táblákon hogy egyre inkább képzett szakemberek töltik be a felelős munkaügyi beosztásokat. Javítanivaló van a teljesítménybérezés kiterjesztése terén, különösen az egyösszegű utalványozás szélesebb körű alkalmazásával. 1979-ben a vízügyi vállalatoknál és szerveknél 6%-nál nagyobb lesz a tervezett átlagbérnövekedés. A fizikaiak átlagbére jobban nő, mint a nem fizikai dolgozóké. Ilyen béremelés csak a vállalati hatékonyság növekedésével érhető el Az utóbbi években a vízgazdálkodási ágban is gyors ütemű fejlődés következett be a munkavédelem és szociálpolitikai feladatok végzésében. A dolgozók szállítása, az üzemi étkeztetés kiterjesztése és a külső munkahelyen foglalkoztatott dolgozók ellátásának színvonala tovább javult A vállalatok és a szervek elsősorban a nehéz fizikai munkák csökkentése, gépesítése, az árvíz elleni védekezés biztonságának növelése, a baleseti helyzet javítása terén értek el jó eredményeket. Az Állami Tervbizottság megvizsgálta a tanácsi vízgazdálkodás V. ötéves tervének végrehajtási helyzetét és határozataival alátámasztja a lemaradások pótlására irányuló ágazati erőfeszítéseket Ugyancsak nagy jelentőségű az Állami Tervbizottságnak a Csongrádi Vízlépcső megépítésére vonatkozó döntése. A vízgazdálkodási beruházások gyorsabb ütemű megvalósítását számos esetben akadályozta és részben még ma is akadályozza a szükséges gépek, berendezések, szerelvények hiánya. A Koordinációs Bizottság határozatai a VI. ötéves tervidőszakra e téren javulást ígérnek. A vízgazdálkodás célkitűzéseinek megvalósításában a legnagyobb érdem azoké a dolgozóké, akik a közismerten nehéz munkakörülmények között is helytállnak. A szakszervezet sajátos mozgalmi eszközeivel, a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom szervezésével nélkülözhetetlen segítséget adott a célkitűzések megvalósításához. A jó szakszervezeti munka a jövő eredményeinek is nélkülözhetetlen előfeltétele, jelenleg hektáronként különböző minőségű és termőképességű földeken azonos mennyiségű műtrágyát használnak fel Így a felmerülő többletköltségek a termékfokozás és minőségjavítás helyett gyakran az eredményt csökkentik, a minőséget rontják. Juhász Ottó, a SZOT titkára felszólalásában rámutatott, hogy 1978-as eredményeinket kedvezőtlen külgazdasági helyzetben értük el. Hangsúlyozta, hogy olyan tervekre és munkára van szükség, amelylyel a jövő évben kezdetét veheti az egyensúlyi helyzet javulása. A veszteséges ágazatok visszaszorítására irányuló kezdeményezések számára kell zöld utat biztosítani. A szakszervezetek ne adjanak helyt az önigazoló számításoknak, melyekkel egyes vállalatvezetők az állami kedvezmények növelését akarják kiharcolni. Pásztor Mihály, a MEDOSZ Borsod megyei titkára felszólalásában az ÁGOK, az erdészeti üzemek és a vízügyi szolgálat dolgozóinak eredményeit, gondjait összegezte. Elmondta, hogy a vízügyi igazgatóság 1978-ban 310 millió Ft-os tervét 330 millióra teljesítette. A vállalati eredmény elérte a 18 milliót Az egy főre jutó évi átlagkereset 1260 Ft-tal növekedett. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaság 820 millió Ft-os évi tervét 60, a gazdálkodási eredménytervét 6 millió Ft-tal teljesítette túl Dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP KB Ipari, Közlekedési és Mezőgazdasági Osztályának vezetőhelyettese . hangsúlyozta, hogy a termékszerkezet korszerűsítése, az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdekek összhangjának biztosítására vonatkozó és hosszabb időre szóló párthatározatok végrehajtásához az egész társadalom összefogása szükséges. E tekintetben a MEDOSZ-nak is sok feladatot kell megoldani. Szólt arról is, hogy a megyék határain is túlterjedően működő vállalatok közötti összhang és együttműködés a vezetés korszerűsítését is szükségessé teszi. Sipos István, az Inárcsi Március 15. Tsz. szakszervezeti titkára felszólalásában elmondta, hogy az 1978/79. évi versenyben 43 szocialista brigádjuk 686 tagja tett vállalást a szövetkezet éves terveinektúlteljesítésére. A vállalások elsősorban az energia- és az üzemanyag-felhasználás csökkentésére, a munkaidő jobb kihasználására, a hatékonyság fokozására irányultak. A vállalások a politikai és szakmai képzésen, a kulturális munkában és a sportmegmozdulásokban való részvételt is tartalmazták. A szocialista brigádok és a törzsgárda tagság fegyelmezett munkájának eredményeként az idei tervüket túlteljesíették. A mezőgazdasági, erdészeti, faipari ágazatok és a vízügyi szolgálat vállalatainál, intézményeinél dolgozók és a szakszervezet tagjainak, tisztségviselőinek tennivalóit Micsuch László, a MEDOSZ titkára összegezte. Rámutatott, hogy a népgazdasági egyensúlyhelyzet javítása, az életszínvonal megszilárdítása, továbbfejlesztése, az anyagi eszközök hatékonyabb kihasználása, a fizikai munkaerők és a szellemi erőforrások gyümölcsözőbb hasznosítása az élet minden területén előtérbe került A szakszervezeteknek a tagság körében ezért tovább kell fokozni a felvilágosító, nevelő munkát Méginkább fel kell karolni a helyi kezdeményezéseket, a verseny továbbfejlesztését, a szocialista brigádok munkáját, az újító mozgalmat és a dolgozókról való sokrétű gondoskodást . Nem az a dolgunk tehát, hogy az országos fejlődés hatására mint kívülállók várjunk, hanem az, hogy a gazdasági, társadalmi előrehaladást a jövő évi tervek most folyó kialakításánál alapozzuk meg. A vállalati intézkedések párosuljanak azzal, hogy közvetlen környezetünkben a munkahelyi kis közösségekben értessük meg mindenekelőtt a tennivalókat, személyre szólóan. Hiba lenne, ha ezen a szinten is a felelős vezetők csak az elvi megállapításokat, külső okokat hangoztatnak. A dolgozók nem elvontan érzékelik a gazdaságpolitikát, hanem maguk is átélik, formálják és gyakorolják. Támogatva a helyi gazdasági intézkedéseket, még tartalmasabban kell foglalkozni a szocialista munkaversennyel, a szocialista brigádok mozgalmával, az újítómozgalommal. A korábbiakhoz képest jobban előtérbe kerültek a termékek, szolgáltatások minőségének javítására, a költségek csökkentésére, az eszközök jobb kihasználására irányuló törekvések. Egyes brigádok garanciát vállalnak végzett munkájukért Javult a brigádok közötti együttműködés és különösen a vízügyi szerveknél az „egy brigád, egy elfogadott újítás” mozgalom. Üdvözöljük azoknak a vállalatoknak, munkahelyeknek törekvéseit, ahol a vállalásokat mindenekelőtt az előállított termékek minőségjavítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a nagy teljesítményű gépek, eszközök jobb kihasználására, a munka szervezettségének javítására irányítják, és felismerték, hogy az üzem- és munkaszervezés javítása sem képzelhető el a dolgozók, a szocialista brigádok tapasztalatokon alapuló javaslatai nélkül. Továbbra is a kongresszusi határozatunk minél sikeresebb végrehajtásán kell tevékenykednünk. Elnökségünk arra ösztönzi a vállalati szerveket, hogy a termelés növelésével, a gazdálkodás eredményességével összhangban biztosítsák a dolgozók életszínvonalának emelését, életkörülményeik javítását. Reálisan kell felmérni a lehetőségeket, és a szükségletekkel egybevetni. A dolgozók egyes rétegei jogos igénye alapján kell rangsorolni a fejlesztéseket. Nem változik elnökségünknek az az álláspontja sem, hogy mindenekelőtt a lakásgondok csökkentése, az építkezések támogatása, az állami gazdaságokban a cselédlakások tervszerű felszámolása legyen előtérben. A műszakpótlék áthúzódó hatása kedvezően érinti a központi támogatásban is részesített vállalatokat. Nem a differenciált elosztást szolgálta, de kedvezően hatott a fizetett ebédidő ez évi rendezése és az 1977-ben előírt alsó bérhatárokra való beállás, amely néhány erdőgazdaság kivételével megtörtént. Szakszervezetünk 1979-es költségvetését Varga György, a MEDOSZ titkára terjesztette elő. Ehhez dr. Cseresei Péter, a MEDOSZ számvizsgáló bizottságának elnöke tett kiegészítő megjegyzéseket és javaslatokat Ezek figyelembevételével a KV tagjai a költségvetési tervezetet egyhangúlag jóváhagyták és elfogadták. Szakszervezetünk főtitkára, dr. Dobi Ferenc az ülés munkáját értékelve hangsúlyozta, hogy a KV tagjai nagy felelősségérzettel és hozzáértéssel vitatták meg az előterjesztéseket, s a jövő évi tennivalókat A vállalatok és intézmények dolgozóinak, szakszervezetünk tagságának és tisztségviselőinek mindennapi munkájában az egységes cselekvésihez a párt vonatkozó határozatai, a SZOT és a MEDOSZ KV állásfoglalásai adják a kiinduló alapot A döntésekben és a végrehajtásban a határozatokat és az állásfoglalásokat mindenkinek munkahelyén kell aprópénzre váltania. 1979 főbb feladatai A vízgazdálkodás 1978. évi tevékenysége és 1979. évi fő célkitűzései Hozzászólások Juhász Ottó a SZOT titkára Zsuffa Ernő (Pártközpont) Sípos István (Hernád, Március 15. Tsz) Albert József (Északmagyarországi VÍZIG) Vaskó Miklós (Győr megye) Sulyok József (MEDOSZ) Dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára Németh Károlynak a MEDOSZ központ közgazdasági osztálya vezetőjének nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtja át