A MEDOSZ Lapja, 1981 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1981-01-01 / 1. szám
(Flytatás a 2. oldalról.Egyi követelmény pedig lényegesen gyengébb. Mindezek következménye, hogy a tanulók egy része már az iskolát sem végzi el, a szakmában a diákok kb. 40 —50 százaléka helyezkedik el az első öt évben. Szóvá tette a tankönyvek egy részének korszerűtlenségét, az állandóan változó tantervi követelményrendszert, s nincs meg a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges anyagi fedezet. Nehéz a tantervi követelményeknek eleget tenni, hiszen a bázisgazdaságok sem szívesen áldozzák fel nyereségüket az iskolai igények miatt. Nagy szükség volt az ifjúsági szakszervezetek létrehozására, mert az érdekvédelem mellett felkészíti a fiatalokat a társadalmi életre, támogatja a szociális, kulturális és sportcéljaikat anyagi eszközökkel és végül a kiugró teljesítményű fiataloknak lehetőséget ad tehetségük kamatoztatásához. Javasolta az alapszabály kibővítését azzal, hogy a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák tanulói is szakszervezeti tagok lehessenek. „A szakszervezetek feladatai a dogozók nevelésében" c. szekcióban IVÁNYI GYÖRGY (Budavidéki Állami Erdő- és Fagazdaság) és ŐRI SÁNDORNÉ (Debreceni Állami Gazdaság) írásos hozzászólást nyújtott be. Iványi György az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének tapasztalatairól számolt be. Kezdetben keveset beszéltek, de többet tettek az üzemi demokráciáért. Az üzemi demokrácia kibontakozását, a fórumok tartalmi javítását nagyban segítené, ha a munkások, a dolgozók közül mind többen vehetnének részt a döntések előkészítéséből, s azok meghozatalában, de a gazdasági vezetők egy részénél erre még nincs igény. Nyűgnek tartják, pedig a végrehajtást is jobban segítené, ha azt a dolgozók magukénak éreznék. Minden erővel támogatják, segítik az egyszemélyi vezetés elvének érvényesülését. A dolgozók véleményének, okos javaslataik hasznosítása nem jelentheti az egyszemélyi felelősség csökkenését, de az igen, ha a szakszervezeti bizalmiak, törvényben biztosított egyetértési jogát semmibe veszik, illetve megváltoztatják anélkül, hogy visszajeleznének. Gyakori eset, hogy a távoli munkahelyeken központilag intézik a személyi bérek megállapítását. Roszszul esik ez a bizalmatlanság a munkahelyi kollektívának is és a gazdasági vezetőknek is. Ezek fékezik a munkahelyi légkör javítását, sok esetben kedvét veszi az embereknek. Őri Sándorné, azt fejtette ki, hogy az alapszervi választásokon gyakori téma volt az üzemi, a szocialista demokrácia és nem utolsósorban a szakszervezeti demokrácia fejlesztése. Az üzemi demokrácia fejlődése még sok tekintetben elmarad a követelményektől, meg a lehetőségektől is. Véleménye szerint, a szakszervezeti demokrácia szorosan összefügg az üzemi demokráciával. Egyik sem képzelhető el a másik nélkül. Munkatársaink bizalma ösztönöz és segít abban, hogy megtanuljunk jól, okosan élni a biztosított jogokkal. Úgy kell dolgoznunk, hogy az üzemekben, munkahelyeken minél több embert vonjunk be a problémák megoldásába, mert csak így nyerhetjük meg őket a feladatok valóra váltásához, összefogásra, jó együttműködésre van szükség mind a gazdasági munkában, mind a szakszervezeti tevékenység során. Náluk a szakszervezeti bizottság úgy alakította ki szervezetét, hogy érvényesül a partnerszerep, de hiszen erre van szükség, mert ma már élesebben, érzékenyebben reagálnak a tagok az őket közvelenül érintő problémákra, például a szociális kérdésekre, az árváltozásokra, és az egyre nehezebbé váló bérfejlesztésre. Sajnos, még mindig gyakori a titkárcentrikus szemlélet, s a felsőbb szervek is táplálják ezt a helytelen szemléletet azzal, hogy gyakorta csak a szakszervezeti bizottság titkárát vagy helyettesét keresik meg, ritkábban a reszortfelelősöket, a bizalmiakat. A jövőben feltétlenül változtatni kell e helytelen gyakorlaton. A tisztségviselőket kellően fel kell készíteni a feladataik megoldására, ellátására, annál is inkább, mert csak a kellő felkészültség ad lehetőséget a reszortfeladatok helyes ellátásához. Tisztségviselőink A Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja lett dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára; Dunya István, a MEDOSZ elnöke; Juhász Sz. István, a Pankotai Állami Gazdaság esztergályosa, állami díjas szocialista brigád vezetője, a MEDOSZ központi vezetőségének tagja; Keszéi Károly, a Magyar Országos Horgász Szövetség főtitkára, a MEDOSZ központi vezetőségének tagja; dr. Kovács Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, rektorhelyettes; Kovács István, a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának főigazgatója, a MEDOSZ központi vezetőségének tagja; Kozári Jánosné, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagybajomi erdészetének csemetekerti dolgozója; Micsudh László, a MEDOSZ titkára; Pális Irén, a magyarbánhegyesi Baromfikeltető Szövetkezeti Vállalat dolgozója, bizalmi helyettes; Páldeák Anna, a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat adatrögzítője, bizalmi; Péter Elemér, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vállalati szakszervezeti tanácsának titkára, Pocsai István, a MEDOSZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára és Schmal Ferenc, az ERDÉRT Erdőgazdasági és Faipari Értékesítő Vállalat vezérigazgatója. A számvizsgáló bizottság tagjává választották dr. László Ferencet, az Országos Vízügyi Hivatal főtanácsosát. A Szaktanács elnökségének tagja lett dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa mellett működő munkabizottságokban a következők vesznek részt: Szervezési és káderbizottság: Péter Elemér, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vállalati szakszervezeti tanácsának titkára; testnevelési és sportbizottság: Szerdahelyi Mihály, a MEDOSZ kulturális, agitációs, propaganda és sportosztályának vezetője; közgazdasági és életszínvonalpolitikai bizottság: dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára; műszaki-gazdasági bizottság: Schmal Ferenc, az ERDÉRT Erdőgazdasági és Faipari Értékesítő Vállalat vezérigazgatója. Küldötteink a kongresszuson Az őszi betakarítást a sár, a süppedő talaj nehezítette, aztán a havas napok okoztak gondot az embereknek és a munkagépeknek. Az idő előtt érkezett havazás sok helyen a határban találta a termés egy részét. Havas kukoricatáblán dolgozik a kombájn (fent), a termést 240 lóerős traktor viszi a szárítóba. Fotószakkör Ilona-tanya'n Fotószakkört szervez a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola és a tangazdaság lona-tanyai KISZ-szervezete. A KISZ-bizottság az anyagiakat adja, a megfelelő helyiség pedig rendelkezésre áll a klubban. A szakkör vezetését Nyíri András, a szakszolgálati állomás fotósa vállalta. Eddig 12-en jelentkeztek, s még további jelentkezők várhatók. Az első foglalkozás december elején volt. A szakkör módot ad tagjainak a szabad idő hasznos eltöltésére, családi lapok készítésére, a gazdaságban történt főbb események képi megörökítésére. Franciaországtól Szibériáig Bátori János ismeri a világot. És őt is ismeri a világ. Ez nem túlzás. Az utóbbi két évtizedben hozzánk érkező külföldi delegációk fogadásán ott volt pályaudvaron, repülőtéren, irányította, szervezte ittlétüket, kiutazó delegációk kezébe adta az útleveleiket, vagyis ő volt a nemzetközis. Beszél németül és oroszul. Szereti a virágokat, a múltkoriban hulló begóniára vadászott, egy barátja szerzett neki végül. Imádja a halakat, ráckevei horgásztanyája ismert és közismert. E sorok írója máig szájában őrzi annak a ragyogó, vidám, csodálatos május elsejének az ízét, amely úgy kezdődött, hogy Bátori János frissen sütött hallal fogadta a kivonulásra érkezőket. Mostanában ritkábban jön be a szakszervezeti székházba. Január elsejétől hivatalosan is nyugdíjas, korengedménnyel. Sok mindenről beszélünk, csak a betegségéről nem. Néhányszor megijesztette őt, ismerőseit, barátait is a sokféle formában jelentkező betegség. Beszélgetünk és emlékezünk. Hogy is kezdődött? — Egy kétvállas győzelemnek köszönhetem, hogy a MEDOSZ-ba kerültem — kezdi. — 1955. januárjában az országos birkózó-csapatbajnokságon indultam, ott voltak a Traktor SE csapatai, s Bútor Sándor megkérdezte, nem tudnék-e ajánlani egy edzőt. Én akkor már hatodik éve a Vasas ificsapatát edzettem. Rám esett a választás. A Traktor SE-hez kerültem, mint nehézatlétikai előadó, vagyis hozzám tartozott a birkózás, ökölvívás, súlyemelés. Még annyit a sportról, hogy 1939-től birkóztam, mindig légsúlyban (52—57 kg), kötött és szabadfogásban egyaránt. 1950—56 között válogatott kerettag is voltam, kétszer magyar ifjúsági bajnok, sokszor helyezett és a finnek ellen válogatott. — Finnországban? — Sajnos, idehaza. Pedig mindig szerettem volna utazni. Ezért is tanultam németül, először az iskolában, Kaposvárott, majd az Idegen Nyelvek Főiskoláján 1950—54 között. Volt olyan álmom, hogy külkereskedő leszek, de azután idejöttem a szakszervezethez. Előbb asportkörhöz — ez akkor önálló volt —, majd három év után, 1958- ban a SZOT létrehozta a szakszervezetek melletti nemzetközi reszortot, s attól kezdve már legalább olyan nagyszerű munkaterületem volt, mint addig. Kicsit késve tanultam oroszul, megküzdöttem vele, 1973-ban fél évig intenzív nyelvtanfolyamon voltam a Szovjetunióban. — Eredmények? — Ezek ugye másfajta eredmények, mint a sportban. S én csak egy kis láncszeme voltam a munkának. De hát örömmel mondom, amikor elkezdtük a nemzetközi munkát csak Franciaországgal és Olaszországgal volt kapcsolatunk a nyugati államok szakszervezeti szervei közül, ma 78 ország több mint 80 szervezetével van kapcsolatunk, csaknem 300 delegátussal személyes, majdnem baráti kapcsolat alakult ki. Voltam 16 országban, Franciaországban, Norvégiában, Finnországban, Ausztriában, Görögországban, Dániában, Szíriában, jártam Cipruson, többször Itáliában, a szocialista országokban. — Hol nem jártál? — Sokfelé, persze, hogy sok-sok ország kimaradt. S ahová nagyon vágytam: Japán, a Távol-Kelet. Tudom, betegségemmel lezárult életem alkotó periódusa. Sajnálom. Szép volt. Sajnálom a kollektívát. Egyelőre kétszer-háromszor bejövök, embereket látni, beszélgetni. Meg kell tanulni a nyugdíjas éveket élni. Majd mutogatom a fényképeimet, ekkora halat fogtam. — Csakugyan, mi a rekordod? — Egy 74 centis 10,60 kilós ponty, de a feleségem is fogott már tíz kilón felülit. Nyugdíjas. Nem mondja, de tudom, olyan ez, mint mikor abbahagyta a sportot. Akkor a taps hiányzott, a biztatás, a verseny légköre. Most is olyan, mint mikor a szőnyeg fölött kialudtak a lámpák. (takács) Elnökségi ülés A MEDOSZ elnöksége december 19-én tartotta az év utolsó ülését, Hunya István elnökletével. Először jelentést hallgatott és vitatott meg az üdülés tapasztalatairól és a további feladatokról dr. Lachmann Gáborné titkár előterjesztésében. Ezután a MEDOSZ központi vezető testületek 1981. első félévi munkatervét fogadta el az elnökség néhány kiegészítő javaslattal. Végezetül dr. Dobi Ferenc főtitkár a Szakszervezeti munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát adta át dr. Csercser Péternek, aki öt cikluson át volt a MEDOSZ Számvizsgáló Bizottságának elnöke. A főtitkár hangsúlyozta, hogy dr. Csercser Péter sok-sok éven át önzetlenül végezte felelősségteljes munkáját, s neve elválaszthatatlan a szakszervezeti mozgalom eredményeitől. Bővül a MUNKA A SZOCIÁLPOLITIKA c. folyóirat megszűnik, szerepét — bővített terjedelemben — a MUNKA veszi át. Az 1981-re befizetett előfizetési díjat — azonos példányszámban — a Munka c. folyóirat javára jóváírják. Ezért a vállalatok és intézmények a Munka eredeti példányszámán felül, annyi többletpéldányt kapnak — egyelőre külön csomagban —, ahány Szociálpolitika c. lapot rendeltek. Kérjük azokat a kedves előfizetőket, akik csak a Szociálpolitikát járatták — és azt 1981-re is előfizették —, hogy a változott körülményekre való tekintettel, azonos példányszámban a Munka c. folyóiratot átvenni szíveskedjenek. Reméljük, hogy a szakszervezeti mozgalom gazdag és hasznos tartalommal megjelenő folyóiratát mind több szakszervezeti tisztségviselő olvassa és munkájában hasznosítja. Élénk kulturális élet Szobon A Szobi Gyümölcsfeldolgozó Vállalat közművelődési munkájának a szocialista brigádok a bázisai. A brigádok vállalásaiban önképzést, továbbtanulást, könyvterjesztést és -vásárlást, a szabadidő kulturált eltöltését, közös múzeum- és színházlátogatást, különböző kirándulásokat találunk. A dolgozók kilencven százaléka bejáró munkás, ezért egy-egy kulturális program szervezése elég körülményes. A vállalat közművelődési bizottsága munkatervében író-olvasó találkozó, kézimunka-szakkör, audiovizuális nyelvoktatás, szakmai és politikai tanfolyam, lemez- és operabarátok köre, irodalmi, zenei és politikai vetélkedő, sakk- és asztalitenisz-bajnokság, brigádtalálkozó és még sok más program szerepel. 3