A MEDOSZ Lapja, 1982 (26. évfolyam, 1-23. szám)
1982-01-04 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMARA: 1,50 FORINTГír WMartfiS. _______• -204-1982. JANUÁR 4. Vdíj,..., Az 1981-es év utolsó központi vezetőségi ülése december 15-én volt a MEDOSZ-székház Dózsa-termében. Az ülést Hunya István, a MEDOSZ elnöke nyitotta meg, üdvözölte a központi vezetőség tagjait, a meghívottakat, köztük Kovács Antal államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, Bana Sándort, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársát, Égető Imrét, a SZOT szervezési- és káderosztályának helyettes vezetőjét, dr. Sárai Györgyöt, а ТОТ főosztályvezetőjét. A megnyitó után dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára kért szót, hogy szomorú kötelességének tegyen eleget. A két ülés között, az elnökség ülésén, munka közben érte a halál Németh Elemért, aki több cikluson át dolgozott szakszervezetünk elnökségi, központi vezetőségi tagjaként. Olyan elvtársunkat veszítettük el vele, aki a mozgalomból mindig hiányozni fog. Emlékét jegyzőkönyvileg is megörökítjük. A központi vezetőség egyperces néma felállással tisztelgett Németh Elemér emléke előtt. Az ülés napirendjén elsőként a vízgazdálkodás 1981. évi munkájának értékelése, valamint az 1982. évi célkitűzésekről szóló tájékoztató hangzott el, amelyet Kovács Antal terjesztett elő. — Tartalmas, nehéz, sikeresnek mondható évet hagyunk magunk mögött annak köszönhetően, hogy a vízügyi szervezet MEDOSZ-hoz tartozó csaknem 50 ezer tagja fegyelmezetten és eredményesen tett eleget kötelezettségének — mondta az államtitkár. — Tavasszal a tiszai és a Körös vidéki, nyáron a dunai árvíz, februártól áprilisig a belvíz elleni védekezés kötötte le erőink jelentős részét. A mezőgazdaság öntözővíz-szükségletét maradék nélkül kielégíthettük, 165 ezer ha földet öntöttek. Néhány jellemző adat munkánkról: 1981-ben 130 ezerrel nőtt a vezetékes ivóvízzel ellátottak száma, 70 ezer lakást kötöttünk az ivóvízhálózatra, 40 ezret a közcsatornákra, 44 községben adtak át vízművet, hatban csatornaművet. A vízkárelhárítási célcsoportban 36 km töltéserősítés, 6 km folyamszabályozás, 45 km belvízcsatorna építése valósult meg, elkezdtük a Balaton vízminőségének védelmét szolgáló munkákat, a Kis- Balaton vízrendezését. A térségi meliorációk kapcsán 150 ezer hektáron folytak ilyen jellegű munkák. Javultak a gazdálkodási mutatók, a terv kis mértékű túlteljesítésére lehet számítani. A túlteljesítés a termelékenység növeléséből származik, egyébként a tervezett 1,8 helyett 4,4 százalékkal emelkedett a termelékenység. Az éves átlagbér a vügyi ágazatban 51 600 forint közelében van. Szociálpolitikai célokra 500 milliót terveztünk, 550 milliót használtunk fel, s ennek eredményeként javultak a szállásviszonyok, kulturáltabb lett a munkásszállítás, 2000-en kaptak lakásépítési kölcsönt, 16 ezren üdültek. Lényeges javulás következett be a nehéz fizikai munkakörülményekben, s ezzel csökkent a potenciális baleseti forrás. Az ötnapos munkahétre való áttérés előkészítése megtörtént, a felvetődő problémákat időben és érdemben megvitatták a dolgozókkal. Feladatainkat 1982-ben változatlanul az határozza meg, hogy 2,5 milliónál több ember még nem kézműves vizet fogyaszt, ezért 200 településen folyik tovább, illetve kezdődik meg vízi közmű építése. Ugyancsak a megoldandó kérdések között van, hogy a közcsatornákon elvezetett, és az ipari szennyvizek felét nem tisztítják kellően. Árvízvédelmi műveink és védekező szervezeteink tovább építése szintén kiemelt feladat. A belterületi vízrendezés és a vízi környezet védelme még mindig nem foglalja el a megfelelő helyet egész életünkben, azért szélesebb társadalmi összefogásra van szükség, ehhez sokat segíthet a szakszervezet is. Vállalataink és a vízügyi igazgatóságok kapacitásának nagyobb hányadát a vízügyi feladatok töltik ki 1982-ben, a társulatok munkaellátottsága nagyjából-egészéből megfelelő. Gondjaink egyelőre a FOKA-nál vannak, a beruházások csökkenésével összefüggésben kevesebb kavicsra van szükség. A létszám kismértékű csökkenésével számolunk 1982- ben, a termelés növekedését viszont teljes egészében a termelékenység növelését kívánjuk fedezni. Az átlagbér növelésére 4,5—5 százalékot szánunk, a szociális és munkavédelmi beruházások a termeléssel arányban állók lesznek minden szervezetnél. Azokra a szociálpolitikai és munkavédelmi feladatokra kell helyezni a fő hangsúlyt, amelyek a munkakörülményeket és a nagycsaládosok életkörülményeit javítják, elősegítik a biztonságos és egészséges munka feltételeit. Minden vonatkozásban tovább javítjuk, a szakszervezet és az állami munka kapcsolatát s azokra a területekre irányítjuk együttes figyelmünket, amelyek a népgazdasági terv teljesítését hivatottak szolgálni, egyben a dolgozók munka- és életkörülményeit javítják — mondta tájékoztatója befejezéseként Kovács Antal államtitkár. A tájékoztatóhoz Halász Rudolf (Alsó-Dunavölgyi VÍZIG) szólt hozzá, kiemelve, hogy igazgatóságuk teljes kapacitása lekötött 1982-re, s megtörtént a szellemi teljesítőképesség felmérése és értékelése. Az ötnapos munkahétre áttérés kapcsán vetette fel a gátőrök szombat, vasárnapjának problémáit. Pocsai István (Hajdú-Bihar megyei titkár) a térség vízügyimunkáiról szólva vetette fel: különösen a bihari részen öregedtek el a községek, s ennek egyik oka a jó ivóvíz hiánya. Dr. Dobi Ferenc a központi vezetőség nevében köszönte meg a vízügyi szolgálat 1981-ben végzett erőfeszítéseit, s egyben kifejezte a MEDOSZ-nak azt az elkötelezettségét, hogy a vízügy előtt álló 1982. évi feladatokat,s a tervben foglalt munkák megvalósulását, a szociálpolitikai célokat, az életkörülmények javítását, az ötnapos munkahéttel átmeneti gondokat — sajátos eszközeinkkel segítjük megoldani. A központi vezetőségi ülés ezután Varga György titkár szóbeli kiegészítésével és néhány módosító javaslattal elfogadta a MEDOSZ működési szabályzatát. Micsuch László titkár előterjesztésében és indokolásával, valamint a számvizsgáló bizottság értékelő észrevételeivel hagyta jóvá az ülés a MEDOSZ 1982. évi költségvetését. Végezetül beszámoló hangzott el a vezető testületek 1981. második félévében végzett munkájáról, s előterjesztették a központi vezetőség, az elnökség és a titkárság 1982. első félévi munkatervét. A Varga György titkár általmondottak és a kiegészítések alapján a testület elfogadta az előterjesztést. Az 1981. évi, utolsó központi vezetőségi ülés munkája Hunya István elnök zárszavával ért véget. Sz. Zs. 1982-ben: Ш2 Ш fjj 4~' ' -Kétszáz településen épül vízi közmű A működési szabályzat, az 1982. évi költségvetés a MEDOSZ központi vezetőségének ülésén A vízügyi témát hallgatják az ülésteremben Pillanatkép a központi vezetőség tanácskozásáról Kovács Antal államtitkár A MEDOSZ 1982. évi pénzügyi terve Az anyagi eszközök hatékony, a szervezett dolgozók érdekeivel és igényeivel összhangban álló felhasználása tervszerűséget követel a szakszervezeti gazdálkodásban. Ennek szervezett kereteit az éves pénzügyi terv, a költségvetés teremti meg. A költségvetés elkészítésének gyakorlata egymáshoz kapcsolódó folyamatok láncolata, amelyek biztosítják a tagsággal való párbeszédet, a véleménynyilvánítást. Ezt a mechanizmust a tagok tagdíjbesorolásávalkapcsolatos feladatok indítják el. Az alapszervezetek az elnökség álltal elfogadott elvi, politikai útmutatót kaptak a besorolásra vonatkozóan, ezzel megteremtődött az egységes gyakorlat lehetősége. Ezt a szerteágazó, adminisztratív jellegű, ám alapvetően mozgalmi feladatot a több mint 1400 MEDOSZ-alapszervezet még 1981 augusztusában gondosan elvégezte. Eredményeként több mint 380 000 szakszervezeti tag új tagdíj besorolásakészült el a bizalmiak és más tisztségviselők közreműködésével. A besorolási adatokra támaszkodva — a MEDOSZ elnöksége által megtárgyalt költségvetési irányelvek útmutatásai alapján — végezték az alapszervezettek az 1982. évi pénzügyi terv, a költségvetés összeállítását. A felsőbb szakszervezeti szervek által meghatározott követelmények figyelembevételével , a tagság igényeit, szükségleteit szem előtt tartva történt meg a költségvetések összeállítása szeptember és október hónapban. Az elnökség által elfogadott irányelvek rögzítik, hogy a feladatokat, tevékenységi köröket, távlati célkitűzéseket szelektálni kell, mégpedig abból a szempontból, hogy fejleszteni, szinten tartani szükséges vagy visszafogottan kell-e számításba venni. A költségvetések visszatükrözik az irányelvek szellemét, eredményeként kiegyensúlyozott, a szakszervezeti mozgalom politikai és mozgalmi céljaival összhangban álló pénzügy terveik készültek. Az összesített adatok szerint a MEDOSZ-tagság érdekvédelmére, érdekképviseletére, szociális, kulturális,ismeretterjesztő és sportcéljaira több mint 70 millió forint áll rendelkezésre az alapszervezeteknél. Az intézményes segélyekre (szülési, temetkezési), egyéb szociális juttatásokra 23 millió forintot kívánnak felhasználni. A kulturális, nevelő, tudatformáló munka feltételeit, az ismeretterjesztés, tájékoztatás követelményeit, a szakszervezeti könyvtárak, művelődési intézmények működését csaknem 20 millió forint szolgálja. A tömegsportra, házibajnokságokra, a testkultúra fejlesztésének javítására ötmillió jut. A MEDOSZ XXV. kongreszszusának határozataértelmében az alapszervezetek alaprészesedése 1981. január 1-től megváltozott, a bruttó tagdíjbevétel öt százalékát központosítjuk, és a tagság üdültetési lehetőségeinek fejlesztésére fordítjuk. A központi költségvetésben 1982. évre így több mint 7 millió forintot lehetett elkülöníteni, fokozatosan megteremtve azt a jelentős pénzügyi alapot, amelynek eredményeként a VI. ötéves tervben évente kb. 1500 szervezett dolgozó kulturált pihenése válik lehetővé. A MEDOSZ központi költségvetéséből saját szervezésben — a SZOT által szervezett üdültetés mellett — az ország különböző vidékein több mint 4000 felnőtt és gyermek nyári pihenését biztosítjuk. Erre az üdülési formára 1982-ben több mint 5 millió forintot irányoztunk elő. Az üdültetés e formájában évente 25 négy- vagy annál többgyermekes fizikai munkás térítésmentes nyári pihenését biztosítjuk. A központi költségvetésből is jelentős összeg, 6 millió forint jut szakszervezeti könyvtárak, kulturális rendezvények, kulturális intézmények támogatására, fenntartására. A kis létszámú, szerény anyagiakkal bíró alapszervezetek pénzügyi nehézségeinek áthidalására — főleg az intézményes segélyekre, egyéb szociális szükségletek kielégítésére, társadalmi aktívák jutalmazására — a központi költségvetés majdnem egymillió forintot biztosít. Megyei és országos tömegsportrendezvényekre, a MEDOSZ színeit képviselő népszerűsítő sportágakra — pl. lovassport — céltámogatásokra csaknem 2 millió forintot fordítunk. Az 1982. évi költségvetésben megközelítően 1,5 millió forintot irányoztunk elő szakmunkásképző, szakközépiskolai, önálló tanulói alapszervezetek támogatására. Ezzel kívánjuk elősegíteni az ott folyó munkássá nevelést, a szakszervezeti mozgalom feladatai, célkitűzései, mozgalmi, politikai munkája megismerését. Az anyagi eszközök vázolt felhasználási terve, előirányzatai összesítve azt mutatják, hogy a tagdíjból származó bevételek több mint 67 százaléka közvetlenül vagy közvetve a tagság érdekei, szükséglete szerint kerül felhasználásra. Az 1982. évi mozgalmi munka anyagi feltételeit biztosító, a vezető szervek (elnökség központi vezetőség) által megtárgyalt és elfogadott pénzügyi tervek következetes, az ésszerű takarékosság elveit betartva történő végrehajtása így segíti elő a szakszervezeti feladatok megoldását, a dolgozók érdekvédelmét az alapszervezeteknél, a középszervezeteknél és a központban. Maruzs László osztályvezető A politikai tudat fejlesztéséért Hunya István elnökletével december 18-án ülést tartott az elnökség. A testület tagjai — első napirendként — a szakszervezeti politikai tömegoktatás tapasztalatait és tennivalóit vitatták meg. Mint ismert, az alapszervezetek novembertől márciusig oktatják tagjaikat a legkülönfélébb témakörökben. Főként azok kedveltek, amelyek társadalmi viszonyainkkal, gazdaságpolitikánkkal, az életmód változásaival, az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatosak. Az elmúlt esztendő érdekessége, hogy számos helyen tanfolyami témának választották a földmunkásmozgalom elmúlt hetvenöt évének a történetét is. Az elnökség előtt szereplő vitaanyag utal arra, hogy az oktatások tervszerűbbé, színvonalasabbá váltak. Ennek egyik oka az, hogy változó világunk bonyolult kérdései csak kiválóan felkészült propagandisták közreműködésével érthetők meg, s az oktatók kiválasztása, felkészítése jól sikerült. Az anyag vitájában felszólalt Szebeni Istvánné alelnök, és rámutatott arra a lehetőségre, hogy a tanfolyamokon elhangzó vélemények, javaslatok olyan információkat jelenthetnek a vállalatok gazdasági, társadalmi vezetésének, amelyek a vezető-irányító munkában közvetlenül is hasznosíthatók. Bereczky András, a Budapesti Bizottság titkára a jó eredményekről számolt be, amelyekben nagy szerepet játszott az is, hogy a szakszervezeti és pártszervek egyre több üzemben közösen, egyeztetett terv alapján szervezik az oktatásokat. Ha ez az elv széles körűvé, általános gyakorlat alapjává válik, a tematikák kialakítását, a tanfolyamok szervezését egyaránt jellemzi majd az együttműködés, minden bizonnyal megújul majd ez az oktatási forma. Puskás Ferenc, a központi vezetőség osztályvezetője aránytalanságokra hívta fel a figyelmet. Nemcsak a tanfolyamok színvonalában, hanem a hallgatók létszámában is nagyok a különbségek az egyes megyék között. Márpedig, ha a szakszervezeti oktatást a dolgozók tájékoztatása egyik fő eszközének tekintjük, ez a helyzet sürgős változtatásra szorul. Micsuch László titkár a nehezebbé vált gazdasági viszonyainkról beszélt, s mindezek tudati következményeiről. A köznapi politikai tudat formálásában minden eddiginél nagyobb jelentősége van a szervezett oktatásnak. Megtárgyalta az elnökség a MEDOSZ múlt évi nemzetközi tevékenységének tapasztalatait is, s elismerőleg vette tudomásul, hogy aktív, két- és többoldalú párbeszédekben gazdag évet zártunk. Kezdeményező szerepet játszottunk abban is, hogy a feszültségek**’ terhes nemzetközi légkörben Európa mezőgazdasági szakszervezetei találkozzanak, és megvitassák a további együttműködés lehetőségeit.