A MEDOSZ Lapja, 1982 (26. évfolyam, 1-23. szám)
1982-01-04 / 1. szám
A művelődés gazdasági szükséglet Egy 1976-ban megjelent ОКТ—SZOT közös határozat szerint minden termelővállalatnál, gazdaságban, művelődési bizottságot kellett megalakítani. Azóta öt év telt el, sokunkban felmerülhet a kérdés: hozott-e valamilyen változást a munkahelyi művelődésben, hol tartunk a határozat megvalósításában ...? E kérdésekre kereste a választ az állami és erdőgazdaságok művelődési bizottsági titkárainak nemrég lezajlott országos konferenciája is. A MEDOSZ és a MÉM e közös tanácskozásán részt vett Hámori Lászlóné, az OKT titkárhelyettese, Moharos Józsefné, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztály főelőadója, Bosnyák Péter, a SZOT politikai munkatársa, dr. Szabó József, a MÉM osztályvezetője, valamint a MEDOSZ képviseletében Varga György titkár és Szerdahelyi Mihály osztályvezető. A vitaindító előadások megfogalmazták : a művelődési bizottságok megalakítása gazdaságainkban indokolt volt. Ezt bizonyítva Varga György, a MEDOSZ titkára hangsúlyt adott annak, hogy — bár akadt olyan is, ahol csak névtáblát cseréltek — a művelődési bizottságok születése óta jobban gazdára lelt a munkahelyi művelődés, és ma már nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a művelődés egységes irányításában, a célok megvalósításában. Hatásukra csökkent a munkahelyeken az átfedés, a keresztbe szervezés, a formalitás. Ezt követően dr. Szabó József, a MIÉM osztályvezetője referátumában tájékoztatta a résztvevőket az állami irányítás intézkedéseiről és szólt a gazdasági vezetők felelősségéről. Miként ítélik meg a művelődési bizottságok munkáját, és ezzel a saját helyzetüket is maguk a bizottságok titkárai? Számos hozzászóló elmondta, hogy ma lényegesen jobb körülmények között dolgoznak. Többek között Lakatos Zoltánná, a Hidasháti Állami Gazdaságból elmondta, hogy a gazdaság művelődésre fordított anyagi támogatása megkétszereződött, és a művelődési intézmény is gyakrabban eljut a kerületekbe. Pleidell Gyula, a Hőgyészi ÁG vmb-titkára szólt az egész gazdaságot átfogó tervezőmunka jobb feltételeiről. Többen beszéltek arról is, hogy munkahelyükön a fiatal agrárértelmiség többsége szívügyének tekinti a közművelődési munkát. A Nyírmadai ÁG képviselője, Pintér Árpád nagysikerű felszólalásában meggyőző képet festett a gazdaságban folyó oktató-nevelő munkáról. Hangsúlyozta a gazdaságvezetők művelődést segítő munkáját, s mint mondotta, szerencsés ember, mert az igazgató a dolgozók művelődését gazdasági szükségletnek tartja és tesz is azért. A változást feltáró hozzászólások egyik központi kérdése a szocialista brigádmozgalom volt. Abban mindenki egyetértett: a művelődési bizottságok céljai leginkább éppen a brigádokban valósulhatnak meg. Persze a módszerek és eszközök lehetnek eltérőek e tekintetben. Például a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnál — T. Péter elmondása szerint — a brigádok számára minden évben 3 napos bentlakásos továbbképző tanfolyamot szerveznek — sikerrel. Baji Mihály, a Sziráki ÁG-ból pedig egy elfogadható módszert ismertetett, ugyanis egy olyan szocialista brigád van náluk, amelynek az a fő feladata, hogy a többi brigád kulturális vállalásainak kialakítását és teljesítését segítse. Tóth István, az Országos Erdészeti Egyesülés vezetője hozzászólásában kitért arra is, hogy a munkahelyi művelődés a gazdasági vezetők és bizalmiak kezében van. Hiba lenne azonban csak a sikerekről szólnunk. Az egyik legtöbbet említett régi gond, hogy sok helyen még mindig a szakszervezet a művelődés gazdája, a gazdasági vezetők még nem érzik eléggé magukénak a dolgozók művelődését, holott a közművelődés állami feladat is. Erről beszélt többek között Abai Jenő, a Nyugat- Magyarországi Fakombinát vmb-titkára. Tóth István véleménye szerint a bizottságok beszámoltatásának gyakorlata ellentmondást tartalmaz, hogy tudniillik a bizottságokat beszámoltatja a pártszervezet, a KISZ-szervezet, a gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottság. Holott a határozat szerint annak kötelessége ez, aki létrehozta őket. Számíthatunk arra, hogy az ötnapos munkahét bevezetése is hoz újabb ellentmondást. Abai Jenő elmondta, hogy e területen éppen a lakóterületi művelődési intézményekben van egy téves szemlélet. Egyesek már odáig elmennek, hogy a munkahelyi művelődés alkonyáról beszélnek és kijelentik: a munkahelyek hagyjanak fel a munkaidő utáni rendezvények szervezésével, mert ezek csak hétvégeken szervezhetők a lakóhelyi intézményekben, ezért az anyagi hozzájárulásukat is adják oda. Ez a szemlélet tűrhetetlen, nem pótolhatja egyetlen lakóterületi intézmény sem a munkahelyi művelődést teljes mértékben. Végül is egyetérthetünk Hámori Lászlónéval, aki hozzászólásában a művelődési bizottságok helyét, szerepét illetően így fogalmazott: Senki sem várta a művelődési bizottságoktól, hogy egycsapásra megvalósítják a központi dokumentumokban megfogalmazott művelődési célokat. A jövőt illetően pedig mindenütt a kiegyensúlyozott, reális és tervszerű munkára van szükség. Mértéktartó, kisléptékű és differenciált feladatokat kell vállalniuk a gazdaságoknak. Nincs szükség a határozat módosítására — hangsúlyozta zárszavában Szerdahelyi Mihály, a MEDOSZ osztályvezetője — a feladatokat kell egységesen értelmezni és végrehajtani. Érvényesíteni kell a munkahelyi művelődés rendszerességét, szünet nélküli folytonosságát, amelyben természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a helyi körülmények és sajátosságok sem. Majd szólt arról, hogy a művelődési bizottságok munkájukkal továbbra is a munkásművelődés fejlesztését, különösen a szocialista brigádok formalizmustól mentes segítését kell szolgálniuk. Ebben a munkában pedig — mint eddig is — számítani kell az agrárértelmiségre, a klubok és könyvtárak támogatására. André Miklós Havas úton fut az autó. December közepe van, útjelző táblák mutatják merre van Tárcái, merre Tokaj, de ha nem jeleznének, akkor is tudnánk: varázslatos helyen járunk, ez itt Tokajhegyalja. Máskor ismerősebb a vidék, jobban szeretem a munkás tavaszokat, az érlelő nyarakat, a dolgos, betakarító őszt, de hát csöndre és nyugalomra is szükség van. A Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban meleg szobával, jó szóval, aranyat csurrantó aszúval fogad Selmeci Jenő szb-titkár. A melegre is szükség van a nagy útról megtérőnek, a bor se fölösleges, de a jó szó kell igazán. Kinek-kinek az hiányzik, amiben szűkében van, én aztán úgy szeretem terelgetni a szavakat, a szépeket, meg a jókat, a mesélőket, a vígakat, hogy megbecsülöm azt, aki ért a szavak nyelvén. Jó társakra leltünk ezen a délelőttön: Bényei Gáborra, aki kalauzom ezen a gyönyörű vidéken, meg a kedves Magdikára, vagyis Bukovszky Lászlónéra, aki forrókávéval kínál az „újbeli” jó szó mellé. Beszélgetünk. A jelenlevők szeme még tele van az elmúlt napok örömével, mert megsűrűsödnek ám a tennivalók, a találkozók. Alig pár napja, vagyis december 12-én 51 kismama szeme ragyogott, tündöklött fényesen, a tokaji Tolcsvai vendéglőben, merthogy ott tartották a kismama-találkozót, elhozván az ideigyekvőket Tárcáiról, meg Újhelyről. Ugyan Pálmai Imréné, a nőbizottság vezetője 100 kismamának küldött meghívót, de azért annak az 51-nek is nagyon megörültek, akik jönni tudtak. Jönni ám s nem egyedül, hanem hozták szemefényüket, a gyerekeket. Kaptak jó ebédet, előtte Mitró László kereskedelmi vezérigazgató-helyettes adott tájékoztatót a gazdaság helyzetéről, s az 1982-es felkészülésről. Még muzsikaszó is volt, no meg táncbemutató, mert a Hegyalja táncegyüttes ifi gárdája 20 perces műsora akármilyen gálával fölért. Bukovszkyné meg azt meséli — ő tudja igazán jól, mert az szb gazdasági felelőse —, hogy 57 aktivistának 27 200 forintot osztottak, mert a jó Szó nem mindig elég! Bényei Gábor meg tele van a 13-i kulturális seregszemle gyönyörűségével, amely szívet, telket egyaránt megmelegített, miközben Borsod megye Medosz-üzemei megmutatták: ezt adjuk magunknak és társainknak énekszóban, versben, színjátszásban, a kultúra terjesztésében. S ettől kezdve már csak Selmeci Jenőt hallgattuk. Arra figyel az ember különös ácsingózással, akinek van is mondanivlója. Aki igaz történeteket sorjáztat elő a tarisznyájából, márpedig a mesélőnek vadásztarisznyája van. — Az a szenvedélyem, a vadászat. Lehet, hogy a katonaságtól hoztam a puska, a fegyver szeretetét. Meglehet. A mi vadásztársaságunk neve: Tokajhegyaljai Vadásztársaság. Még budapesti tagunk is van ám! Van, aki Szentesről jár ide vadászni. Mád, Tállya, Abaújszántó a mi vidékünk. Ismeri már? Mert igen gyönyörű vidék. Puska nélkül is, hát még fegyverrel. Legtöbbször a MAVAD topja a húst, ritkábban „konyhára vadászunk”. Ezt akkor mondjuk, ha magunknak lövünk. Gyönyörű szenvedély a vadászat. Jó is hallgatni meleg szobában aranyló bor mellett. — Hadd mesélem el a feleségem történetét. Mert nekem csodálatos feleségem van ám. Szereti az én szenvedélyemet, a vadászatok semmi mással nem mérhető hangulatát. Mi mindig együtt cipekedünk, nem mondom, vannak vadász feleségek, akik el-eljárnak szarvasbőgést hallgatni, de aztán más semmi! Hanem az én asszonyom, Piroska, ő kitarnem Van több, mint én. A puskát felemelné, de ott van mellettem. Úgy, hogy nekem már nincs kitartásom. Én már otthagynám a helyemet, de ő biztat még ilyenkor: most jön majd a disznó! Neki hite van, nagyobb, mint a férfiaknak. És soha nem fázik. Zokszót nem ejt. Szenvedélye az erdő, a vad, a fácán, a disznó. A múltkor lőttem két kisdisznót. Mind a kettőt megnyúzta, feldolgozta egyedül. Hát nem csodálatos asszony? Ezt nem kérdezi, hanem a szeme mondja. Legközelebb, ha a tokaji borüzletben járok, megkeresem, mert ő ott a vezető. A leányuk, Ágota, aki Gyöngyösi Pálné névre hallgat, a tokaji pinceüzem adminisztrátora. Mert ilyen család ez: nekik a kombinát ad kenyeret. — És nyáron? — Nyáron? — kérdez vissza—, hát nyáron nekem mindenem a folyó, a víz, meg a horgászbot. Mi Tokajban lakunk, így aztán ott a víz, a Bodrog, meg a Tisza. Engem el nem csábítanak egyetlen üdülőbe se. Nevettek a kollégák, amikor egyszer mégiscsak hagytam magam rábeszélni egy gyulai beutalóra. Hiába, a vadászat mellé már társul a derékfájdalom, jelentkezik az ízület. Na, mit mondjak, kúráljuk magunkat a csodálatos gyulai gyógyvízben, hanem a 11. napon azt mondom a feleségemnek: Te, ne menjünk haza? Egy óra múlva azt mondta: Jenő, én már összecsomagoltam. Hiányzott mindkettőnknek az unoka, mert a 4,5 éves Kati a mindenünk. Annyira hiányzott, hogy ki sem mertem ejteni a nevét. Mert mi rendkívül családszeretők vagyunk. Nálunk ez természetes. Együtt lakik nálunk három nemzedék. Bár a lányomék csak félig, mert ugyan nem alszanak nálunk, de nálunk esznek. Anyám főz, s milyen jól, de a feleségem főztje még jobban ízlik. Tegnap este például, elég későn mentem haza, hát mit adott az asztalra, vaddisznót rántva. — Szőlő? — Apósommal van közösen 900 öl szőlőnk, a talajmunkák az öregeké, a vízhordás az asszonyok dolga, a növényvédelem a gazdaságé, a szüret meg mindenkié. Mustban fizetünk, a fölösleget is beadjuk a kombinátnak, de azért nekünk is marad iszogatnivaló. — Szilveszterkor mivel koccintanak? — Pezsgővel. Úgy az igazi, Mi most aszúval koccintunk. Az eltelt évre, a sikerekre, a beteljesült vágyakra és a teljesületlenekre. De tenni kell azoknak is, hogy a jövő évet újult erővel kezdhesse mindenki. Selmeci Jenő valamit még mondani akar. — Katona voltam annak idején, úgy kerültem Tokajba. Jövőre lesz 25 esztendeje, hogy itt dolgozom. Büszke vagyok erre a kremnátra, szerencse, hogy itt lehete szb-titkár. Aranygyűrűt csináltatunk minden negyedszázadot betöltöttnek. De én tudom: senki nem az aranygyűrűért csinálja! Takács Tibor ARANYLÓ BOR MELLETT ! KISS DÉNES: Őszi üdvözlet Kukoricaszálak rakétakilövői! Aranyló állványokon ezer meg ezer töltet! Élet robbanófejei Üdvözlégy anyám napszámos katona s mind a többi rang nélküli üdvözlégy Magyarország kukorica-rakéta-támaszpont üdvözlégy Bábolna Kalocsa Márton vásár MV-négyesei ötösei Egyházashetye Alföld Dunántúl üdvözlégy Burgert tábornok „Üdvözlet nektek földek földerítői teremtő földművelők bronzképű kukorica-istenek! Üdvözlet védelmi célra tartó rengetegek búza rozs kisrakétái titokaknák répaaknák alma-körte s tojásgránátok vetős aratógépek százcsövű páncélosai Üdvözlet nektek s béke béke! Aranyősz takarószövői réteken fekete-tarka tehenek új vetések tájak hímzése S almafák szabolcsi fák világfigyelő antenna-erdeje ízek illatok sugárzói Üdvözlégy őszi Magyarország kincses betakarulása szívünkhöz méltó országhatár hazaszeretet arcgyöngyös láza Ez az igazi fölfegyverkezés az éhség nagyhatalmai ellen csakazértis dacos fenekedés Üdvözlégy hazám te szép lehetetlen! Üdvözlégy Varga Rozália anyám! Kapád a valódi az egyetlen világmegváltó csodafegyver még ma is kezedben Üdvözlégy traktoron ülő harcos s TE kit szélnyomás görnyeszt vág esők sorozata kaszál Üdvözlégy szent és magasztos magvetés jó idő várás e támaszpont-országban gyönyörű támaszpont-kertben Üdvözlégy szülőföldem életre robbantó rakétatáj! Várják a jelentkezést Munka- és környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági vetélkedő lesz a IV. szakszervezeti ifjúsági napok keretében a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a KISZ Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Közlekedési Tanács munkavédelmi, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi vetélkedőt hirdet. A vetélkedő célja: a fiatalok munka- és egészségvédelmi, közlekedésbiztonsági, valamint a környezetvédelmi ismereteinek bővítése, a vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazásának megismertetése. Témakörei: 1. általános munkavédelmi ismeretek, ezen belül a munkavédelem jogi szabályozásának új rendszere; 2. az óvórendszabályokban, KGST, állami és ágazati szabványokban, a biztonságos munkavégzést szabályozó főbb előírások az alábbi területeken: az elektromosság biztonságtechnikája, a vas- és fémipar általános jellegű biztonságtechnikai előírásai, az anyagmozgatás és -szállítás biztonságtechnikája, a faipari gépek és berendezések biztonságtechnikája, általános vegyipari biztonságtechnika, a gépjárművek javításának biztonságtechnikája; 3. üzem- és munkaegészségügyi ismeretek; 4. közlekedésbiztonsági ismeretek; 5. környezetvédelmi ismeretek. A részvétel feltételei: a vetélkedőn a budapesti gazdálkodó szervezetek háromtagú csapatai vehetnek részt. A csapattagok életkora nem haladhatja meg a 35 évet, tagjai közül legalább kettő fizikai munkakörben dolgozzon. Munkavédelmi és környezetvédelmi beosztású vezető vagy dolgozó és gépkocsielőadó a vetélkedőn nem vehet részt. A vetélkedő előselejtezőből, elődöntőkből és döntőkből áll. A jelentkezők részére postán megküldjük az előselejtező anyagát. A beküldött feladatokat bíráló bizottság értékeli. A megfelelő eredményt (pontszámot) elért csapatok vesznek részt az 1982. júniusban rendezendő elődöntőkben. Az elődöntőkbe jutott csapatok nevezési díja 600 forint, amelyet a helyezést elért csapatok díjazására és a rendezési költségek egy részének fedezésére fordítunk. Az elődöntőkből továbbjutó csapatok vesznek részt a döntőn 1982 szeptemberében. A verseny díjazása: az elődöntők és a döntők I—IV. helyezett csapatai pénz, vásárlási utalvány, illetve tárgyjutalom díjazásban részesülnek. A jelentkezési határidő: 1982. február 28. Jelentkezési lapok igényelhetők: a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa munkavédelmi osztályán (1415. Budapest, VI. Dózsa György út 84/b.) és az ágazati-iparági szakszervezetek munkavédelmi felügyelőségein. SZÍN OPERATÍV BIZOTTSÁG VESZÉLY LAJOS: Változások (tollrajz) Törzsgárda A Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a közelmúltban ünnepségre hívta meg azokat a törzsgárdatagokat, akik 25 évvel ezelőtt kezdték a munkát a Vértes erdejében, fűrészüzemében, irodáiban. Negyed századra emlékeztek a törzsgárda tagok, öt évvel ezelőtt határozott úgy a gazdaság vezetősége, hogy aranygyűrűt ad a 25 évet jubiláló törzsgárda tagoknak. Eddig 119-en kapták meg a hűséget jelképező tölgyfaleveles aranygyűrűt. A gyűrűk értéke öt év alatt megközelítette a félmillió forintot. Az új rendelkezés szerint 1981-től ajándéktárgy nem adható, csak egyszeri pénzjutalom. A gazdaság vezetői kollektív szerződésben rögzítették, hogy a jövőben a 25 évet jubiláló törzsgárda tagok ötezer forint pénzjutalmat kopnak. Illll 1111111111111111111111111111111Л111111111111111111111111111111!11|1111111111111111111111111111 llllllllllllllllllllllllllllllliílllllllllllllllllllllllipillll lllllllllllllllllllllllllllllllirilinilllllllllllllllllllllHI IIIIIIIIIIIIIIIIIII|IIIIIIIIIII!I1IIIIHIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1HIIIIILIIIIIIIIIIII