A MEDOSZ Lapja, 1984 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Álлг Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Összevont szám : 3.— Ft XXVIII. évfolyam, 1. szám • 1984. január 1. ELŐRELÁTÓAN GAZDÁLKODJUNK A VÍZZEL IS! A munkahelyi agitáció kulcsembere a bizalmi A MEDOSZ Központi Vezetősége idei utolsó ülését december 15-én tartotta a MEDOSZ-székház Dózsa-termében. Az ülés napirendjén elsőként a vízügyi ágazat idei várható tervteljesítéséről és az 1984. évi terv főbb feladatairól szóló tájékoztató hangzott el, különös tekintettel a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulására. Az előadó Kovács Antal, az Országos Vízügyi Hivatal államtitkára volt. Ezt követően a Központi Vezetőség jelentést vitatott meg a MEDOSZ agitációs és propagandamunkájáról, valamint a további feladatokról. Az írásos anyaghoz Varga Görgy, a Központi Vezetőség titkára fűzött kiegészítőt. Dr. Dobi Ferenc, a Központi Vezetőség főtitkára két kérdéskör előadója volt. Elsőként előterjesztette a MEDOSZ és szervei 1984. évi költségvetését. Ezt követően a központi vezető testületek 1984. I. félévi munkatervére tett javaslatot, tájékoztatta a Központi Vezetőséget a két ülés között végzett munkáról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről. A vízügy 1983-ban szinte problémamentesen biztosítani tudta a népgazdaság vízszükségleteinek kielégítését. Dicséri ez a szolgálat valamennyi dolgozóját. A legnagyobb erőfeszítést a lakosság vízellátása követelte. Azutóbbi évek tervszerű fejlesztő munkája, az üzemviteli színvonal emelkedése, a szolgáltató vállalatok felkészültsége együttesen azt eredményezte, hogy a vízhiányok nem haladták meg az előre kiszámítható mértéket. A közüzemi vízellátásba bevont települések 85%ában zavarmentes volt a szolgáltatás. Annak ellenére, hogy a víztermelési csúcs a nyáron minden hónapban meghaladta az előző évek maximumait, sőt, július 28-án 3,54 millió köbméter termelés volt, ez 300 ezer köbméterrel haladta meg az eddigit. Az iparban a víz hiánya termelési zavarokat, kiesést sehol nem okozott. A mezőgazdaság öntözővízigényét főműveink képesek voltak kielégíteni, még jelentős tartalékaik is voltak: a főműveken mezőgazdasági célra kiszolgáltatott víz 800 millió köbméter, a rendelkezésünkre álló kapacitásnak egyharmada. Az ideinek megfelelő vagy annál kevesebb csapadék 100 évenként 13 alkalommal fordulhat elő. Összegezve: az 1983. évi szolgáltatási feladatokban a vízügyi dolgozók tisztességgel helytálltak. A vízkárelhárítás terén rendkívüli esemény nem volt, s ez lehetővé tette a beruházási és fenntartási feladatok tervszerű végrehajtását. Ide tartozik a térségi meliorációhoz kapcsolódó vízrendezési művek fejlesztése is. Az idén nem lehetett belvízről beszélni, ám a MÉM-mel közösen szilárdan tartani kívánjuk azt az elhatározásunkat, hogy ebben a munkában nem engedjük meg a kampányszerűséget. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a komplex melioráció a termőhelyi adottságok, a talaj vízháztartásának javításával nemcsak a belvizes állapotokon változtat, hanem a vízhiányos időszakokban is kedvező hatású. Szakmai szempontból különösen hasznosnak tartjuk, hogy a társulatok e 10 milliárdos program több mint felének megvalósítói, kivitelezői, örvendetes, hogy a kezdeti nehézségek után számottevően javult a koordinációs munka. A vízgazdálkodás beruházási lehetősége az előző évek szintjén maradt, 12 milliárd forint. A pénzügyi előirányzatok felhasználása tervszerű, 96-97%-os teljesítéssel számolhatunk. Az ivóvíztermelő kapacitás 4,5%-kal nőtt, s ezzel újabb 140 ezer ember jutott vezetékes ivóvízhez. A szennyvíztisztító kapacitás 13%-kal bővült. 20km árvízvédelmi töltést erősítettünk meg az előírt méretre, és a belvízlevezetés átlagos időidénye is további 1%-kal csökken. A vízgazdálkodás szervezeteinek teljesítménye megfelelő. A termelő szolgáltatás kis mértékben meghaladja a tervezett értéket. Átmeneti nehézségekkel ugyan, de szervezetten foglakoztatták a rendelkezésre álló munkaerőt, eszközöket. A szervezettebb termelőszolgáltató tevékenység és a javuló költséggazdálkodás eredményeként elérték a tervezett nyereséget, néhol annál többet, néhol kevesebbet. Folytatódik a szigorúbb gazdálkodási feltételekhez való alkalmazódás. A költséggazdálkodás javítása, a takarékosság fokozása, a vízgazdálkodás anyag-energia- és készletgazdálkodása állandó napi feladat, csakúgy, mint a csaknem 170 milliárd forint értékű állóeszközállomány állagának megőrzése és hatékony kihasználása. A MEDOSZ-hoz tartozó vízügyi szervek létszáma — mint az utóbbi években — ez évben is tovább mérséklődött. Az ágazatban összességében három-három és fél ezer körüli létszámcsökkenés volt. Ennek megközelítően a fele tudatosan a költségvetési szerveknél va-lószíi fitig, ex külepunkiag tározott szervezeti korszerűsítés részeként. Erről az év eljén a Központi Vezetőséget már tájékoztattuk. Gazdálkodó szerveink belső tartalékaik feltárásával, a tevékenységükhöz jobban igazodó munkaidő-rendszerek alkalmazásával, az utóbbi években kidolgozott korszerű, belső érdekeltségi rendszerek alkalmazásávall, csökkenő létszámmal is sikeresen oldották meg növekvő feladataikat. Ezt jelzi a termelékenység növekedése, amely elmarad ugyan az előző évek 9%-os ütemétől, de így is elfogadható. A feszes, normatív előírások következményeként célirányosabbá vált, a bérrel való gazdálkodás. Nem romlott az ágazat bérpolitikai pozíciója. Szerveink példásan tettek eleget a bérpolitikai irányelvnek, hogy az idei alapbérfejlesztést később hajtsák végre. Ezt a szakszervezetek széles körű, körültekintő és agitatív munkája nélkül nem lehetett volna megoldani. A vízügyi szervek szociálpolitikai célokra várhatóan — a tervnek megfelelően — 850 millió forintot fordítanak. A szociális és munkavédelmi célok megvalósításánál elsőbbséget élveznek azok a témák, amelyeket a Központi Vezetőség megjelölt. Az eredmények ellenére kérem prolongálni az eddig kiemelt szociális és munavédelmi témákat, tekintettel ezek fajsúlyára. Pl.: a külső, nem telepített munkahelyek munkakörülményeinek javítása, beleértve a melegétkeztetést is az egészségügyi-szociális létesítmények színvonalának növelése, a lakásviszonyok javítása. A települések közüzemi vízellátásának zavartalanságát továbbra is a regionális víziközmű-rendszerek, a tanácsi, a vállalati és társulati vízművek összehangolt fejlesztése szolgálja. Az ivóvíztermelő kapacitást 3,0%-kal tervezzük növelni, a szennytisztító kapacitás 1984. évre tervezett növekedési üteme 6,0%. Továbbra is megkülönböztetett feladatként kezeljük a közegészségügyi szempontból kellő minőségű vízzel nem bíró települések vízellátásának megteremtéséit, s további települések problémáját tervezzük megoldani. Az árvízvédelmi fővédvonalak kiépítettségét 62,6%-ra kívánjuk növelni, a belvízrendszerek vízlevezetési időszükségletét 16,2 napra csökkenteni. A vízgazdálkodás 1984. évi fejlesztéseire 12,2 milliárd forintot tervezünk beruházni. Ebből az állami beruházás 5,9 milliárd, a vállalati és társulati beruházás 6,3 milliárd forint. A rendelkezésre álló beruházási eszközök — áremelkedések ellenére is — általában lehetővé teszik a foyamatban levő beruházások ütem szerinti megvalósítását. Új beruházásokat csak korlátozott számban kezdünk. Az ágazat összes beruházási előirányzatának kb. háromnegyede a vízi közmű fejlesztését szolgálja. Regionális víziközmű-rendszerek főműveinek fejlesztésére — a balatoni többlet-pénzeszközökkel együtt — 958 millió forint áll rendelkezésére. A tanácsok vízgazdálkodási célokra 4,7 millárd körüli összeget terveznek, ebből 50-55% a vízellátást, 40-45% a szennyvíz-elvezetést — és tisztítást szolgálja. Az ágazat 1984. évre tervezett bruttó termelési értéke 24,2 milliárd forint, ez mintegy 7%-kal több az 1983. évi várható volumennél. Ide tartozó, hogy — 1983. évhez viszonyítva — az ivóvíz- és csatornaszolgáltatások termelői díja átlagosan 11%-kal növekszik, és foglalkozunk a lakosság által fizetett díjak rendezésével is. A döntés az életszínvonalpolitikával összefüggésben fog megszületni. A következő évben is megmarad a bár- és akeresetszabályozás jelenlegi rendszere és mechanizmusa. Ennek megfelelően jövő évi terveinkben is csak az 1983. évi átlagbér-növekedésnek megfelelő fejlődést irányozhattunk elő. Fontos viszont a rendelkezésre álló lehetőségek optimális kihasználása. A vízügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására fordítható költségkeret 1984-ben sem lesz nagyobb, mint 1983-ban. Ezért célkitűzéseinkben az elosztási arányok helyes megválasztásával; a pénzügyi eszközök ésszerű felhasználásával; az egyes juttatások ésszerű differenciálásával, a dolgozóknak a tervezés valamennyi fázisába való bevonásával a már elért színvonal megőrzését tartjük fontosnak. Fontos eseménye lesz a jövő évnek, hogy — központi döntések nyomán — az államigazgatásban, az ipari és építőipari ágazatokban bevezetjük a 40 órás munkahetet. Ez a felügyeletünk alá tartozó szervek közül az igazgatóságok „igazgatási” sávját, a VÍZGÉP-et, az OVIBER-t, VÍZITERV-et és a tröszti vállalatokat érinti. Komoly, politikai munka felkészülni a zökkenőmentes átállásra, s nem kevésbé az, hogy akiket nem érint ez az intézkedés, megértsék, ma csak ennyire jut — és ez sem kevés! — a népgazdaság erejéből. Célkitűzéseink érvényre juttatása érdekében az irányítás, szervezés, ellenőrzés korszerűsítését, hatékonyságának növelését a MEDOSZ-szal együttműködve kívánjuk fokozni. Az 1984. évi előirányzatok már tartalmazzák a vízügyi költségvetési szervek szervezeti rendszerének korszerűsítéséből, és az ezzel összefüggő finanszírozás-módosulásból következő változásokat. Két költségvetési szerv megszűnik, a kutatóintézet vállalati gazdálkodási rend szerint működik tovább, a vízügyi igazgatóságok szervezeti rendszere lényegesen egyszerűsödik, a szervezeti egységek számának mintegy a felére csökken. A szervezet-korszerűsítés az 1984. évi költségvetési előirányzatoknál 136 millió forint kiadási, több mint 10 millió forint támogatás-mérséklést, és 1150 körüli létszámcsökkentést jelent. A vízgazdálkodási ág gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítását ebben az évben is nagymértékben elősegítette a szocialista brigádmozgalom fennállásának 25. évfordulójára, valamint a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása tiszteletére szervezett munkaverseny-akció. A dolgozó kollektívák kezdeményező, alkotó közreműködése lehetővé tette a hatékonyabb gazdálkodást, az anyag és energia takarékosabb felhasználását. Az 1984. évi munkaverseny felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-akció jegyében indul. A felszabadulási munkaversenyhez a OVH felügyelete alá tartozó valamennyi szerv, a (Folytatás a 2. oldalon) Varga György Kovács Antal Sólyom Ferenc : Valamennyi kedves olvasónknak itt boldog új évet kívánunk!