A MEDOSZ Lapja, 1984 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Álлг Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Összevont szám : 3.— Ft XXVIII. évfolyam, 1. szám • 1984. január 1. ELŐRELÁTÓAN GAZDÁLKODJ­UNK A VÍZZEL IS! A munkahelyi agitáció kulcsembere a bizalmi A MEDOSZ Központi Vezetősége idei utolsó ülését december 15-én tartotta a MEDOSZ-székház Dózsa-termében. Az ülés napirendjén elsőként a vízügyi ágazat idei várható tervteljesítéséről és az 1984. évi terv főbb feladatairól szóló tájékoztató hangzott el, különös tekin­tettel a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulására. Az előadó Ko­vács Antal, az Országos Vízügyi Hiva­tal államtitkára volt. Ezt követően a Központi Vezetőség je­lentést vitatott meg a MEDOSZ agitá­ciós és propagandamunkájáról, valamint a további feladatokról. Az írásos anyag­hoz Varga Görgy, a Központi Vezető­ség titkára fűzött kiegészítőt. Dr. Dobi Ferenc, a Központi Vezető­ség főtitkára két kérdéskör előadója volt. Elsőként előterjesztette a MEDOSZ és szervei 1984. évi költségvetését. Ezt követően a központi vezető testületek 1984. I. félévi munkatervére tett javas­latot, tájékoztatta a Központi Vezetősé­get a két ülés között végzett munkáról, valamint az MSZMP Központi Bizott­ságának 1983. október 12-i üléséről. A vízügy 1983-ban szinte problémamentesen biztosítani tudta a népgazdaság vízszük­ségleteinek kielégítését. Dicséri ez a szolgálat valamennyi dol­gozóját. A legnagyobb erőfeszítést a lakosság vízellátása követelte. Az­­utóbbi évek tervszerű fej­lesztő munkája, az üzemviteli színvonal emelkedése, a szol­gáltató vállalatok felkészültsé­ge együttesen azt eredmé­nyezte, hogy a vízhiányok nem haladták meg az előre kiszámítható mérté­ket. A közüzemi vízellá­tásba bevont települések 85%­­ában zavarmentes volt a szol­gáltatás. Annak ellenére, hogy a víztermelési csúcs a nyáron minden hónapban meghaladta az előző évek maximumait, sőt, július 28-án 3,54 millió köbmé­ter termelés volt, ez 300 ezer köbméterrel haladta meg az eddigit. Az iparban a víz hiánya ter­melési zavarokat, kiesést sehol nem okozott. A mezőgazdaság öntözővízigényét főműveink képesek voltak kielégíteni, még jelentős tartalékaik is voltak: a főműveken mezőgaz­dasági célra kiszolgáltatott víz 800 millió köbméter, a rendel­kezésünkre álló kapacitásnak egyharmada. Az ideinek megfelelő vagy annál kevesebb csapadék 100 évenként 13 alkalommal for­dulhat elő. Összegezve: az 1983. évi szolgáltatási fel­adatokban a vízügyi dolgozók tisztességgel helytálltak. A vízkárelhárítás terén rendkívüli esemény nem volt, s ez lehetővé tette a beruházási és fenntartási feladatok terv­szerű végrehajtását. Ide tarto­zik a térségi meliorációhoz kapcsolódó vízrendezési mű­vek fejlesztése is. Az idén nem lehetett belvízről beszélni, ám a MÉM-mel közösen szilárdan tartani kívánjuk azt az elha­tározásunkat, hogy ebben a munkában nem engedjük meg a kampányszerűséget. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy a komp­lex melioráció a termőhelyi adottságok, a talaj vízháztartá­sának javításával nemcsak a belvizes állapotokon változtat, hanem a vízhiányos idősza­kokban is kedvező hatású. Szakmai szempontból külö­nösen hasznosnak tartjuk, hogy a társulatok e 10 milliárdos program több mint felének megvalósítói, kivitelezői, ör­vendetes, hogy a kezdeti ne­hézségek után számottevően javult a koordinációs munka. A vízgazdálkodás beruházá­si lehetősége az előző évek szintjén maradt, 12 milliárd forint. A pénzügyi előirányza­tok felhasználása tervszerű, 96-97%-os teljesítéssel számol­hatunk. Az ivóvíztermelő ka­pacitás 4,5%-kal nőtt, s ezzel újabb 140 ezer ember jutott vezetékes ivóvízhez. A szenny­víztisztító kapacitás 13%-kal bővült. 20­­km árvízvédelmi töl­tést erősítettünk meg az előírt méretre, és a belvízlevezetés átlagos időidénye is további 1%-kal csökken. A vízgazdálkodás szerveze­teinek teljesítménye megfelelő. A termelő szolgáltatás kis mér­tékben meghaladja a tervezett értéket. Átmeneti nehézségek­kel ugyan, de szervezetten fog­­lakoztatták a rendelkezésre ál­ló munkaerőt, eszközöket. A szervezettebb termelő­szolgáltató tevékenység és a javuló költséggazdálkodás eredményeként elérték a ter­vezett nyereséget, néhol annál többet, néhol kevesebbet. Folytatódik a szigorúbb gaz­dálkodási feltételekhez való alkalmazódás. A költséggazdálkodás javí­tása, a takarékosság fokozása, a vízgazdálkodás anyag-ener­gia- és készletgazdálkodása ál­landó napi feladat, csakúgy, mint a csaknem 170 milliárd forint értékű állóeszközállo­mány állagának megőrzése és hatékony kihasználása. A MEDOSZ-hoz tartozó víz­ügyi szervek létszáma — mint az utóbbi években — ez évben is tovább mérséklődött. Az ágazatban összességében há­rom-három és fél ezer körüli létszámcsökkenés volt. Ennek megközelítően a fele tudatosan a költségvetési szerveknél va-lószíi fi­tig, ex külepun­kiag tározott szervezeti korszerűsí­tés részeként. Erről az év eljén a Központi Vezetőséget már tájékoztattuk. Gazdálkodó szerveink belső tartalékaik feltárásával, a te­vékenységükhöz jobban igazo­dó munkaidő-rendszerek alkal­mazásával, az utóbbi években kidolgozott korszerű, belső ér­dekeltségi rendszerek alkal­­­mazásávall, csökkenő létszám­mal is sikeresen oldották meg növekvő feladataikat. Ezt jelzi a termelékenység növekedése, amely elmarad ugyan az előző évek 9%-os ütemétől, de így is elfogadható. A feszes, normatív előírások következményeként célirányo­sabbá vált, a bérrel való gaz­dálkodás. Nem romlott az ága­zat bérpolitikai pozíciója. Szerveink példásan tettek ele­get a bérpolitikai irányelvnek, hogy az idei alapbérfejlesztést később hajtsák végre. Ezt a szakszervezetek széles körű, körültekintő és agitatív mun­kája nélkül nem lehetett volna megoldani. A vízügyi szervek szociálpo­litikai célokra várhatóan — a tervnek megfelelően — 850 millió forintot fordítanak. A szociális és munkavédelmi cé­lok megvalósításánál elsőbbsé­get élveznek azok a témák, amelyeket a Központi Vezető­ség megjelölt. Az eredmények ellenére ké­rem prolongálni az eddig ki­emelt szociális és munavédel­­mi témákat, tekintettel ezek fajsúlyára. Pl.: a külső, nem telepített munkahelyek mun­kakörülményeinek javítása, beleértve a melegétkeztetést is­ az egészségügyi-szociális lé­tesítmények színvonalának nö­velése, a lakásviszonyok javí­tása. A települések közüzemi víz­ellátásának zavartalanságát to­vábbra is a regionális víziköz­­mű-rendszerek, a tanácsi, a vállalati és társulati vízművek összehangolt fejlesztése szol­gálja. Az ivóvíztermelő kapa­citást 3,0%-kal tervezzük nö­velni, a szennytisztító kapaci­tás 1984. évre tervezett növe­kedési üteme 6,0%. Továbbra is megkülönböztetett feladat­ként kezeljük a közegészség­­ügyi szempontból kellő minő­ségű vízzel nem bíró települé­sek vízellátásának megterem­téséit, s további települések problémáját tervezzük megol­dani. Az árvízvédelmi fővédvona­lak kiépítettségét 62,6%-ra kí­vánjuk növelni, a belvízrend­szerek vízlevezetési időszük­ségletét 16,2 napra csökkenteni. A vízgazdálkodás 1984. évi fej­lesztéseire 12,2 milliárd forin­tot tervezünk beruházni. Eb­ből az állami beruházás 5,9 milliárd, a vállalati és társu­lati beruházás 6,3 milliárd fo­rint. A rendelkezésre álló beru­házási eszközök — áremelke­dések ellenére is — általában lehetővé teszik a foyamatban levő beruházások ütem szerin­ti megvalósítását. Új beruhá­zásokat csak korlátozott szám­ban kezdünk. Az ágazat összes beruházási előirányzatának kb. háromne­gyede a vízi közmű fejlesztését szolgálja. Regionális víziköz­­mű-rendszerek főműveinek fejlesztésére — a balatoni többlet-pénzeszközökkel együtt —­ 958 millió forint áll rendel­kezésére. A tanácsok vízgazdál­kodási célokra 4,7 millárd kö­rüli összeget terveznek, ebből 50-55% a vízellátást, 40-45% a szennyvíz-elvezetést — és tisz­títást szolgálja. Az ágazat 1984. évre terve­zett bruttó termelési értéke 24,2 milliárd forint, ez mint­egy 7%-kal több az 1983. évi várható volumennél. Ide tarto­zó, hogy — 1983. évhez viszo­nyítva — az ivóvíz- és csator­naszolgáltatások termelői díja átlagosan 11%-kal növekszik, és foglalkozunk a lakosság ál­tal fizetett díjak rendezésével is. A döntés az életszínvonal­­po­litikával összefüggésben fog megszületni. A következő évben is meg­marad a bár- és ak­eresetszabá­­lyozás jelenlegi rendszere és mechanizmusa. Ennek megfe­lelően jövő évi terveinkben is csak az 1983. évi átlagbér-nö­vekedésnek megfelelő fejlő­dést irányozhattunk elő. Fontos viszont a rendelkezésre álló lehetőségek optimális kihasz­nálása. A vízügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sára fordítható költségkeret 1984-ben sem lesz nagyobb, mint 1983-ban. Ezért célkitűzé­seinkben az elosztási arányok helyes megválasztásával; a pénzügyi eszközök ésszerű fel­­használásával; az egyes jutta­tások ésszerű differenciálásá­val, a dolgozóknak a tervezés valamennyi fázisába való be­vonásával a már elért színvo­nal megőrzését tartjük fontos­nak. Fontos eseménye lesz a jövő évnek, hogy — központi dön­tések nyomán — az államigaz­gatásban, az ipari és építőipari ágazatokban bevezetjük a 40 órás munkahetet. Ez a fel­ügyeletünk alá tartozó szervek közül az igazgatóságok „igaz­gatási” sávját, a VÍZGÉP-et, az OVIBER-t, VÍZITERV-et és a tröszti vállalatokat érinti. Komoly, politikai munka fel­készülni a zökkenőmentes át­állásra, s nem kevésbé az, hogy akiket nem érint ez az intéz­kedés, megértsék, ma csak ennyire jut — és ez sem ke­vés! — a népgazdaság erejéből. Célkitűzéseink érvényre jut­­tatása érdekében az irányítás, szervezés, ellenőrzés korszerű­sítését, hatékonyságának nö­velését a MEDOSZ-szal­ együttműködve kívánjuk fo­kozni. Az 1984. évi előirányzatok már tartalmazzák a vízügyi költségvetési szervek szerveze­ti rendszerének korszerűsítésé­ből, és az ezzel összefüggő fi­nanszírozás-módosulásból kö­vetkező változásokat. Két költ­ségvetési szerv megszűnik, a kutatóintézet vállalati gazdál­kodási rend szerint működik tovább, a vízügyi igazgatósá­gok szervezeti rendszere lé­nyegesen egyszerűsödik, a szervezeti egységek számának mintegy a felére csökken. A szervezet-korszerűsítés az 1984. évi költségvetési elő­irányzatoknál 136 millió forint kiadási­, több mint 10 millió fo­rint támogatás-mérséklést, és 1150 körüli létszámcsökkentést jelent. A vízgazdálkodási ág gazda­sági és társadalmi céljainak megvalósítását ebben az évben is nagymértékben elősegítette a szocialista brigádmozgalom fennállásának 25. évfordulójá­ra, valamint a szocialista bri­gádvezetők VI. országos ta­nácskozása tiszteletére szerve­zett munkaverseny-akció. A dolgozó kollektívák kezdemé­nyező, alkotó közreműködése lehetővé tette a hatékonyabb gazdálkodást, az anyag és energia takarékosabb felhasz­nálását. Az 1984. évi munkaverseny felszabadulásunk 40. évfordu­lója tiszteletére indított mun­kaverseny-akció jegyében in­dul. A felszabadulási munka­versenyhez a OVH felügyelete alá tartozó valamennyi szerv, a (Folytatás a 2. oldalon) Varga György Kovács Antal Sólyom Ferenc : Valamennyi kedves olvasónknak itt boldog új évet­­ kívánunk!

Next