A MEDOSZ Lapja, 1985 (29. évfolyam, 2-24. szám)

1985-01-25 / 2. szám

A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA • XXIX. évfolyam, 2. szám • 1985. január 25. A szakszervezetek feladatai az új vállalatvezetési formák létrehozásában 3. oldal ÉGI TRAKTOROSOK 8. oldal Az égés elleni csodaszer történetéről 5. oldal Széplány ajándékba FILMLEVÉL 4. oldal K­emény hideggel köszöntött ránk a decem­ber és januárban tovább folytatódott a le­hűlés. A nagy hideg hatására már január első hetében valamennyi folyónkon megkezdődött a jégképződés. A rendkívüli hideg következtében a Duna már január 5-én erős zajlásnak indult és az alacsony vízállás miatt 20—40%-os jégborí­­tottság alakult ki a folyón. A Tiszán is alacsony víz­állást mértek Fokozatosan vastagodott a Balaton és a Velencei-tó jégpáncélja is. Megkezdődött a küzdelem a jéggel. A­ jégtörő hajók elsődleges feladata a zajló jég zavartalan le­vezetése, s ha pedig a beállás elkerülhetetlen, ak­kor a torlásmentes zárt jégtakaró kialakulását kell elősegíteniük. A közös érdekű jugoszláv Duna-sza­­kaszra irányított magyar jégtörők átlépték a határt és Dálja valamint Apatin térségében munkába áll­tak, a zajló jeget mozgásban tartották. Az alacsony dunai vízállás miatt kiemelten kezelték a szakem­berek a Paksi Atomerőmű vízellátásának biztonsá­gát Megakadályozták, hogy a jég beállása Paks felett megkezdődjön, s ennek érdekében két jég­törő hajó a hidegvízcsatorna torkolatánál dolgozik, bontja az összetorlódott jeget. A nagy hideg miatt bekövetkezett gyors jegese­­dés és apadás hatására a Dunán 55 magyar és kül­földi úszóegység akadt fel a parti zátonyokon, il­letve vesztegel a nyílt vízen. Ezek közül néhány kő­olajszármazékkal van megrakva, így szükségessé váltak a megfelelő vízminőségvédelmi intézkedé­sek A Budapest alatti Duna-szakaszon a felakadt vízijárműveknek a lefelé vonuló jégtörő hajók a szükséges segítséget megadták, ám az erősen fel­ült uszályokat levontatni nem tudták. Sikerült vi­szont ezeket folyásirányba állítani. A legfrissebb jelentések szerint a Dunán 20—60 cm, a Tiszán 10—60 cm a jég vastagsága A mel­lékfolyókon és tavainkon is áll a jég. A Duna alsó szakaszán a Csepeli kikötőig beállt a jég, a Paksi Atomerőmű alatt mintegy 20 km hosszúságban azonban nagyjából jégmentes a Duna. A jég­törők — 5 nagy és 6 kishajó — a magyar Duna­­szakaszon továbbra is készenlétben állnak Mohá­cson, Baján és Pakson. A jugoszláv szakaszon két csoportban négy jégtörő hajó dolgozik. Kettő Vu­­kovár és a gombosi híd között, kettő pedig Apatin és az országhatár között Folyosót nyitnak a jégen és gondoskodnak a jég továbbításáról. Szakács László Küzdelem a jéggel RAFFAI SAROLTA 4. oldal Mezőhegyes ünnepel­és előretekint Szokatlanul furcsa jövésmenésre lettek figyelmesek az emberek, akik a mezőhegyespusztai legelő­kön őrizték lovaikat 1785 áprilisá­ban. Az elhanyagolt pusztaságban kétszáz kőműves jelent meg, s nyomukban százötven ács. Mun­kacsapatokat alkottak, katonás fegyelemmel dolgoztak, gyorsan és szakszerűen megépítették az istállókat és a gazdasági épülete­ket. Egyidejűleg kikiáltók útján tu­domásul adták a környékbeliek­nek, hogy legeltetési joguk itt (Folytatás a 2. oldalon) Múltat idéző — jövőt orientáló bemutató O­MÉK'8­5 Több, mint szakmai rendezvény Milyen lesz a 70. OMÉK? A kér­dés talán most télvíz idején korai­nak tűnik, hiszen ez az esemény 1985. augusztus 17—25-ig lesz. Azt már bizonyára kitalálta az ol­vasó, hogy az Országos Mező­gazdasági, Élelmiszeripari Kiállí­tásról és Vásárról van szó Miért nem korai mégsem ez az előzetes? Mert az idei OMÉK va­lóban rendkívüli esemény lesz. Nem csupán azért, mert a 70. a sorban és azért sem, mert kor­mányhatározat döntött úgy, hogy ötévenként, az ötéves népgazda­sági tervekhez igazodva mutat­kozzon be az agrárgazdaság. Ha­nem, mert ez a rendezvény ha­zánknak jelentős gazdasági és társadalmi eseménye lesz. Komjáthy Lajost kérdeztük, aki a MÉM részéről aktív tagja és munkatársa az OMÉK főbizottsá­gának, arról, vajon milyen újdon­ságokra számíthatunk a mostani OMÉK-nál? — A főbizottságon kívül egy 7 tagú operatív csoport is foglalko­zik e témával és ezenkívül 22 szakbizottság a szakági bemuta­tókkal. Az idei OMÉK a felszabadulás 40. évfordulója jegyében zajlik. Tehát 40 esztendő agrárfejlődé­sét hivatott bemutatni. Számot ad a VI. ötéves terv mezőgazda­­sági eredményeiről, és körvona­lazza a VII. ötéves terv feladatait és célkitűzéseit is az agrárágaza­tokban. A kiállítás időtartama mindösz­­sze 9 nap lesz, a korábbi 17 nap­pal szemben. Ez éppen a kiállítás jellegének megváltozásából adó­dik. A mostani OMÉK tehát első­sorban népgazdasági és ezen be­lül külgazdasági feladatokat szol­gál. Tulajdonképpen az agrárága­zatok szakmai rendezvénye. Szín­vonalas, tartalmas megrendezése nemcsak az élelmiszergazdaság ügye. Több mint ágazati szakkiál­lítás a hagyományos értelemben, jelentősége országos, sőt nem­zetközi. Szeretnénk, ha az ezred­fordulóig prognosztizálni tudnánk az agrárkutatást, a kutatásfejlesz­tést a tudomány­politikai irányel­vek tükrében A legfőbb monda­nivalója, célja az idei OMÉK-nek, hogy bemutassa, hogyan realizá­lódott a gyakorlatban a párt ag­rárpolitikája. Egyik fő mondaniva­(Folytatás a 2. oldalon.) Rövidesen kezdődik a lapterjesztési verseny A közelmúltban napvilágot látott központi intézkedések nyomán — miként arról már előző számunkban hírt adtunk — változott la­punk, A MEDOSZ Lapja ára. Az egyes számokat ezután 2 forintért kapni, az éves előfizetés pedig 48 forint lett. Emelkedett a postai kézbesítés díja is, ezért szükségessé vált, hogy lapterjesztési mód­szerünket, valamint a szervezést új alapokra helyezzük. A tervezet elkészült, azt megvitatta a szerkesztő bizottság, véleményt mondott róla néhány felkért megyei bizottsági titkár is. Az észrevételek és javaslatok alapján készül a végleges, részletes lapterjesztési versenykiírás, amelyet teljes terjedelemben a kö­vetkező, 3. számban teszünk közzé. A megyei bizottságok köz­­reműködésével gyakorlati útmutatót is kapnak az alapszerveze­tek. A Központi Vezetőség ülése A MEDOSZ Központi Vezetősége idei első ülését január 31-én dél­előtt 10 órára hirdették meg a MEDOSZ-székház fővárosi Dó­­zsa-termében. Az ülés napirend­je: elsőként Kovács Antal állam­titkár, a Országos Vízügyi Hivatal elnöke az vízügy múlt évi munká­ját értékeli, majd az idei főbb fel­adatokról szól. Varga György, a központi vezetőség titkára a pá­lyakezdő fiatalok munkahelyi beil­leszkedésének, szociális- és bér­helyzetének tapasztalatairól ad tájékoztatást, érinti a további fel­adatokat is. Paukovits István osz­tályvezető a MEDOSZ és szervei 1985. évi költségvetését terjeszti a Központi Vezetőség elé, írásban kapják meg a MEDOSZ vezető testületeinek múlt évi munkájáról összeállított tájékoztatót, vala­mint a központi vezető testületek idei, első félévi munkatervére vo­natkozó javaslatot.

Next