A MEDOSZ Lapja, 1987 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-30 / 1. szám

Olvasóink írják... Olvasóink írják... Olvasóink írják... Olvasóink írják... Év végi részesedés szabályai NAGY ÁRPÁD kéri Nagykátáról, hogy az év végi részesedés kifize­tésére vonatkozóan ismertessük a legfontosabb szabályokat. Az év végi részesedés elszámo­lásának főbb szabályait az érde­keltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználásáról szóló 16/1984. (XI. 5.) ÁBMH számú rendelkezés tartalmazza. Ennek értelmében az év végi részesedés kifizetésének szabályait a kollek­tív szerződésben kell meghatá­rozni. Az év végi részesedés a dolgozók bérével vagy a bérrel és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idővel arányosan fizethető. A kollektív szerződés az év végi részesedésre szolgáló összeget három részre is oszthatja, s abból a vállalat a bérarányos és az idő­arányos részen felül kiegészítést adhat a dolgozó munkájának eredményessége, fontossága és minősége alapulvételével. Mun­kabérként — az újítási díj kivéte­lével — a dolgozó részére a tárgyévben a bérköltség terhére kifizetett díjazásokat kell figye­lembe venni. A vállalatnál eltöl­tött időként veszik figyelembe az áthelyezett dolgozónak az előző vállalatnál vagy vállalatoknál mun­kaviszonyban töltött idejét is mindaddig, amíg az áthelyezési folyamat meg nem szakad. Az év végi részesedés elszámo­lása szempontjából további jelen­tős jogokkal is rendelkezik a kol­lektív szerződés. Ez például előír­hatja, hogy az év végi részese­désre való jogosultság szempont­jából az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munkában, három műszakos vagy folyamatos mun­karendben, illetőleg egyéb, az át­lagosnál kedvezőtlenebb munka­­körülmények között eltöltött időt fokozottabb mértékben kell figye­lembe venni, illetőleg egyéb idő­tartamokat is vállalatnál töltött időnek kell tekinteni. A kollektív szerződés év végi részesedést ál­lapíthat meg annak a dolgozónak is, aki a vállalattal munkaviszony­ban nem áll, de rendszeresen a vállalatnál dolgozik. Ilyen például a szakmunkástanuló, a szakokta­tó, az óvónő, az üzemi egészség­­ügyi szolgálat főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozója. Felhívjuk még a figyelmet arra, hogy a sorkatonai szolgálatra be­vonuló személy a vállalatnál mun­kával töltött ideje arányában jo­gosult az év végi részesedésre. A tartalékos katonai szolgálat idejét e vonatkozásban munká­ban töltött időnek kell tekinteni. Túlóraátalány megállapítása NÁDUDVARI GÁBOR havi díjas olvasónk Budapestről érdeklődik, hogy aki túlóraátalányban része­sül, annak jár-e külön túlmunka­díj, ha szabadszombatra munka­végzésre berendelik. Kérdezi még, hogy milyen mértékű a sza­badszombaton végzett munka esetén a csúsztatás, amennyiben nem munkabért, hanem ezt kér helyette. A munkaügyi miniszter 17/1979. (XII. 1.) számú rendelete értelmében a vállalati kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy a dolgozó a végzett túlmun­ka ellenértékeként milyen eset­ben kap díjazást, illetőleg szabad­időt. Ehhez azonban mindjárt két megjegyzést is fűzünk: 1. a fizikai foglalkozásúak ese­tében csak a dolgozó kérésére le­het a végzett túlmunka ellenérté­keként szabadidőt adni; 2. nem jár a végzett túlmunká­ért ellenérték — kivéve, ha jog­szabály eltérően rendelkezik — a vezető állású dolgozóknak, vala­mint azoknak, akik munkaidejük beosztását, illetőleg felhasználá­sát maguk határozzák meg. Ez utóbbiak körét a kollektív szerző­désben kell megjelölni. Ha a dolgozó a túlmunka ellen­értékeként díjazásban részesül, akkor a rendelet szerint ez kétfé­leképpen történhet: — a dolgozót a túlmunka el­lenértékeként megilleti a munka­bére és a pótlék, amely az ugyan­azon a napon teljesített túlmunka első két órájára 25 százalékos, a további két órájára 50%-os, az ezt meghaladó időtartamra pedig 100%-os, hacsak a kollektív szer­ződés magasabb mértékű pótlék­ról nem rendelkezik; — a kollektív szerződés a túl­munka idejére járó munkabért és pótlékot, vagy csak a túlmunka­pótlékot magában foglaló áta­lányt állapíthat meg. Olvasónk kérdése megválaszo­lásához előzetesen azt kell tisz­tázni, hogy a kollektív szerződés­ben meghatározott átalány ma­gában foglalja-e a túlmunka ide­jére járó munkabért és a túlóra­­pótlékot is vagy csak a túlmunka pótlékát. Meg kell állapítani azt is, figyelembe vették-e, hogy a dolgozó várhatóan szabadszom­baton fog-e túlmunkát teljesíteni vagy csak a munkanapokon vég­zendő túlmunkát vették alapul. Fentiekre tekintettel válaszunk a következő: ha olvasónk eseté­ben az átalány magában foglalja mind a túlmunka idejére járó munkabért, mind a túlmunkapót­lékot, de az esetlegesen szabad­szombaton végzendő túlmunkát is figyelembe vették az átalány összegének megállapításánál, ak­kor részére külön túlmunkadíjat számfejteni nem lehet. Ha a túl­munka ellenértékeként szabadidő jár, vagy ha például a fizikai dol­gozó ezt kéri, a kiadott szabad­időnek meg kell egyeznie a túl­munka időtartamával. Vállalati tanácstag tartózkodása szavazásnál NAGY ISTVÁN kérdezi Budapest­ről hogy mint a vállalati tanács tagja, tartózkodhat-e a szavazás­nál, ha nem biztos a dolgában, vagy mindenképpen szavaznia kell igennel vagy nemmel. A tar­tózkodást kizárhatja-e a szerve­zeti működési szabályzat. Azt is kérdezi, hogy miként kell értékel­ni a szavazásnál a tartózkodást. A szavazásnál a tartózkodás az állampolgárok olyan alanyi joga, amely bármely szervezetben a testületi tagokat megilleti. Az ál­lami vállalatokról szóló törvény, de a végrehajtására kiadott mi­nisztertanácsi rendelet sem tar­talmaz olyan rendelkezést, amely kizárná a tartózkodás lehetősé­gét. Ennek megfelelően jogsértő valamely szervezeti és működési szabályzatnak az az előírása, amely megfosztja a tartózkodás lehetőségétől a vállalati tanács tagját. Természetesen ez a sza­bály vonatkozik a többi önkor­mányzati vezető testületek, így például a küldöttgyűlés vagy a vezetőség tagjaira is. A testületi ülésen a szavazatok értékelése szempontjából az az irányadó, hogy határozatképes testületek esetén az „igen" vagy a „nem" szavazatok elérik-e a szervezeti és működési szabály­zatban megkövetelt többségi szintet. Ha a szükséges többsé­get a javaslat megkapta, úgy az elfogadott határozattá válik, el­lenkező esetben nem. Felhívjuk még a figyelmet, hogy a szavazásnál a tartózko­dást mindig érvényes szavazat­nak kell tekinteni a tartózkodó testületi tagot pedig úgy kell szá­mításba venni, mint aki nem fo­gadta el a határozati javaslatot. Tsz-tagság számítása jubileumi jutalomnál MALATINSZKY ZOLTÁN írja Bonyhádról, hogy 1961. novem­ber 1. napjától dolgozik, így a kö­zelmúltban kérte a jubileumi ju­talmát, azonban azt megtagad­ták. Munkáltatója ezt azzal indo­kolja, hogy az 1963. és 1968. év között mezőgazdasági tsz-tag­­ként töltött idejét nem veheti fi­gyelembe a jubileumi jutalomhoz szükséges időszak, jelen esetben 25 év megállapításánál. Önmagában az a tény, hogy ol­vasónk a kérdéses 25 év alatt tsz­­tag is volt, még nem zárja ki jogo­sultságát a jubileumi jutalomra. A vonatkozó jogszabály ezt a kér­dést úgy szabályozza, hogy a munkaviszonyban töltött idő szá­mításánál figyelembe kell venni a mezőgazdasági tsz-tagként töl­tött azokat az éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesznek. Itt jegyezzük meg, hogy figyelembe kell venni az ipari szövetkezeti tagsági vi­szony időtartamát is, kivéve a be­dolgozóként eltöltött időt, amennyiben ennek beszámítását jogszabály nem teszi kötelezővé. A mezőgazdasági tsz-tagok esetében eltérő a szabály, ha 1967. január 1. napja előtt vagy ez után voltak a szövetkezet állomá­nyában. A termelőszövetkezetek­nél 1967. január 1. napja előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít többek között az első belépés teljes nap­tári éve, és minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített. A termelőszövetkezetnél 1966. december 31. napja után fennál­lott tagság alapján szerzett szol­gálati időnek számít a teljes nap­tári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munká­val 150, nő 100 munkanapot telje­sített. Javasoljuk, hogy olvasónk kér­jen az érintett termelőszövetke­zettől egy igazolást a náluk töltött időszakról. Az igazolás alapján je­lenlegi munkáltatója már minden bizonnyal számításba fogja venni a vitatott éveket. Amennyiben azt mégsem tenné, forduljon kére­lemmel a munkáltatójánál műkö­dő munkaügyi döntőbizottság­hoz. Dr. G. L. Olvasóink kérdezik Olvasóink kérdezik Olvasóink kérdezik

Next