A MEDOSZ Lapja, 1987 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-30 / 1. szám
Olvasóink írják... Olvasóink írják... Olvasóink írják... Olvasóink írják... Év végi részesedés szabályai NAGY ÁRPÁD kéri Nagykátáról, hogy az év végi részesedés kifizetésére vonatkozóan ismertessük a legfontosabb szabályokat. Az év végi részesedés elszámolásának főbb szabályait az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználásáról szóló 16/1984. (XI. 5.) ÁBMH számú rendelkezés tartalmazza. Ennek értelmében az év végi részesedés kifizetésének szabályait a kollektív szerződésben kell meghatározni. Az év végi részesedés a dolgozók bérével vagy a bérrel és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idővel arányosan fizethető. A kollektív szerződés az év végi részesedésre szolgáló összeget három részre is oszthatja, s abból a vállalat a bérarányos és az időarányos részen felül kiegészítést adhat a dolgozó munkájának eredményessége, fontossága és minősége alapulvételével. Munkabérként — az újítási díj kivételével — a dolgozó részére a tárgyévben a bérköltség terhére kifizetett díjazásokat kell figyelembe venni. A vállalatnál eltöltött időként veszik figyelembe az áthelyezett dolgozónak az előző vállalatnál vagy vállalatoknál munkaviszonyban töltött idejét is mindaddig, amíg az áthelyezési folyamat meg nem szakad. Az év végi részesedés elszámolása szempontjából további jelentős jogokkal is rendelkezik a kollektív szerződés. Ez például előírhatja, hogy az év végi részesedésre való jogosultság szempontjából az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munkában, három műszakos vagy folyamatos munkarendben, illetőleg egyéb, az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között eltöltött időt fokozottabb mértékben kell figyelembe venni, illetőleg egyéb időtartamokat is vállalatnál töltött időnek kell tekinteni. A kollektív szerződés év végi részesedést állapíthat meg annak a dolgozónak is, aki a vállalattal munkaviszonyban nem áll, de rendszeresen a vállalatnál dolgozik. Ilyen például a szakmunkástanuló, a szakoktató, az óvónő, az üzemi egészségügyi szolgálat főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozója. Felhívjuk még a figyelmet arra, hogy a sorkatonai szolgálatra bevonuló személy a vállalatnál munkával töltött ideje arányában jogosult az év végi részesedésre. A tartalékos katonai szolgálat idejét e vonatkozásban munkában töltött időnek kell tekinteni. Túlóraátalány megállapítása NÁDUDVARI GÁBOR havi díjas olvasónk Budapestről érdeklődik, hogy aki túlóraátalányban részesül, annak jár-e külön túlmunkadíj, ha szabadszombatra munkavégzésre berendelik. Kérdezi még, hogy milyen mértékű a szabadszombaton végzett munka esetén a csúsztatás, amennyiben nem munkabért, hanem ezt kér helyette. A munkaügyi miniszter 17/1979. (XII. 1.) számú rendelete értelmében a vállalati kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy a dolgozó a végzett túlmunka ellenértékeként milyen esetben kap díjazást, illetőleg szabadidőt. Ehhez azonban mindjárt két megjegyzést is fűzünk: 1. a fizikai foglalkozásúak esetében csak a dolgozó kérésére lehet a végzett túlmunka ellenértékeként szabadidőt adni; 2. nem jár a végzett túlmunkáért ellenérték — kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik — a vezető állású dolgozóknak, valamint azoknak, akik munkaidejük beosztását, illetőleg felhasználását maguk határozzák meg. Ez utóbbiak körét a kollektív szerződésben kell megjelölni. Ha a dolgozó a túlmunka ellenértékeként díjazásban részesül, akkor a rendelet szerint ez kétféleképpen történhet: — a dolgozót a túlmunka ellenértékeként megilleti a munkabére és a pótlék, amely az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első két órájára 25 százalékos, a további két órájára 50%-os, az ezt meghaladó időtartamra pedig 100%-os, hacsak a kollektív szerződés magasabb mértékű pótlékról nem rendelkezik; — a kollektív szerződés a túlmunka idejére járó munkabért és pótlékot, vagy csak a túlmunkapótlékot magában foglaló átalányt állapíthat meg. Olvasónk kérdése megválaszolásához előzetesen azt kell tisztázni, hogy a kollektív szerződésben meghatározott átalány magában foglalja-e a túlmunka idejére járó munkabért és a túlórapótlékot is vagy csak a túlmunka pótlékát. Meg kell állapítani azt is, figyelembe vették-e, hogy a dolgozó várhatóan szabadszombaton fog-e túlmunkát teljesíteni vagy csak a munkanapokon végzendő túlmunkát vették alapul. Fentiekre tekintettel válaszunk a következő: ha olvasónk esetében az átalány magában foglalja mind a túlmunka idejére járó munkabért, mind a túlmunkapótlékot, de az esetlegesen szabadszombaton végzendő túlmunkát is figyelembe vették az átalány összegének megállapításánál, akkor részére külön túlmunkadíjat számfejteni nem lehet. Ha a túlmunka ellenértékeként szabadidő jár, vagy ha például a fizikai dolgozó ezt kéri, a kiadott szabadidőnek meg kell egyeznie a túlmunka időtartamával. Vállalati tanácstag tartózkodása szavazásnál NAGY ISTVÁN kérdezi Budapestről hogy mint a vállalati tanács tagja, tartózkodhat-e a szavazásnál, ha nem biztos a dolgában, vagy mindenképpen szavaznia kell igennel vagy nemmel. A tartózkodást kizárhatja-e a szervezeti működési szabályzat. Azt is kérdezi, hogy miként kell értékelni a szavazásnál a tartózkodást. A szavazásnál a tartózkodás az állampolgárok olyan alanyi joga, amely bármely szervezetben a testületi tagokat megilleti. Az állami vállalatokról szóló törvény, de a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendelet sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárná a tartózkodás lehetőségét. Ennek megfelelően jogsértő valamely szervezeti és működési szabályzatnak az az előírása, amely megfosztja a tartózkodás lehetőségétől a vállalati tanács tagját. Természetesen ez a szabály vonatkozik a többi önkormányzati vezető testületek, így például a küldöttgyűlés vagy a vezetőség tagjaira is. A testületi ülésen a szavazatok értékelése szempontjából az az irányadó, hogy határozatképes testületek esetén az „igen" vagy a „nem" szavazatok elérik-e a szervezeti és működési szabályzatban megkövetelt többségi szintet. Ha a szükséges többséget a javaslat megkapta, úgy az elfogadott határozattá válik, ellenkező esetben nem. Felhívjuk még a figyelmet, hogy a szavazásnál a tartózkodást mindig érvényes szavazatnak kell tekinteni a tartózkodó testületi tagot pedig úgy kell számításba venni, mint aki nem fogadta el a határozati javaslatot. Tsz-tagság számítása jubileumi jutalomnál MALATINSZKY ZOLTÁN írja Bonyhádról, hogy 1961. november 1. napjától dolgozik, így a közelmúltban kérte a jubileumi jutalmát, azonban azt megtagadták. Munkáltatója ezt azzal indokolja, hogy az 1963. és 1968. év között mezőgazdasági tsz-tagként töltött idejét nem veheti figyelembe a jubileumi jutalomhoz szükséges időszak, jelen esetben 25 év megállapításánál. Önmagában az a tény, hogy olvasónk a kérdéses 25 év alatt tsztag is volt, még nem zárja ki jogosultságát a jubileumi jutalomra. A vonatkozó jogszabály ezt a kérdést úgy szabályozza, hogy a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a mezőgazdasági tsz-tagként töltött azokat az éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesznek. Itt jegyezzük meg, hogy figyelembe kell venni az ipari szövetkezeti tagsági viszony időtartamát is, kivéve a bedolgozóként eltöltött időt, amennyiben ennek beszámítását jogszabály nem teszi kötelezővé. A mezőgazdasági tsz-tagok esetében eltérő a szabály, ha 1967. január 1. napja előtt vagy ez után voltak a szövetkezet állományában. A termelőszövetkezeteknél 1967. január 1. napja előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít többek között az első belépés teljes naptári éve, és minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített. A termelőszövetkezetnél 1966. december 31. napja után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített. Javasoljuk, hogy olvasónk kérjen az érintett termelőszövetkezettől egy igazolást a náluk töltött időszakról. Az igazolás alapján jelenlegi munkáltatója már minden bizonnyal számításba fogja venni a vitatott éveket. Amennyiben azt mégsem tenné, forduljon kérelemmel a munkáltatójánál működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. G. L. Olvasóink kérdezik Olvasóink kérdezik Olvasóink kérdezik