A MEDOSZ Lapja, 1989 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-29 / 1. szám
Olvasóink írják... Olvasóink írják... Olvasóink írják... Olvasóink írják... Fiatalkorú dolgozónak járó pótszabadság CZIBERE LÓRÁNT, aki a múlt esztendőben létesítette munkaviszonyát, ez év elején, február 9-én tölti be a 18. életévét. A múlt évre még kapott fiatal korára tekintettel pótszabadságot, de erre az évre a munkáltatója már elzárkózik ettől, mondván, hogy időközben nagykorúvá vált. Kérheti e még ebben az esztendőben a pótszabadságot, vagy csak az alapszabadságra jogosult. Ha jogosult, hány nap a járandósága? A fizetett szabadságra vonatkozó rendelkezések mindenekelőtt az Mt V. 47. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a fiatalkorú dolgozónak 16 éves koráig évi 10, azontúl évi 5 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben illeti meg a dolgozót, amelyben a 16., illetve a 18. életévét betölti. Fentiek értelmében olvasónknak ebben az esztendőben — amenynyiben egész éven át munkaviszonyban áll — a 15 munkanap alapszabadságon felül 5 munkanap pótszabadság is jár Megjegyezzük, hogy ebben az évben egyébként még akkor is jogosult a fiatalkorúakat megillető pótszabadságra, ha esetleg a 18 születésnapját követő időben megszüntette a munkaviszonyát és — már mint nagykorú — máshol kezdett új munkaviszonyt. Ez esetben a munkaviszonyban töltött idő arányában az új munkáltatónak kell kiadni az előbbiekben említett pótszabadságot A most ismertetett szabály alapján tehát olvasónk jogosan kérheti jelenlegi munkáltatójától a pótszabadságot. Amennyiben kérését elutasítanák, javasoljuk, hogy a szakszervezeti bizottság titkárának egyidejű megkeresése mellett, forduljon kérelemmel a vállalatánál működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Ezt a kérelmét szóban és írásban is előterjesztheti. Ha van a vállalatnál szakszervezeti jogsegélyszolgálat, ennek közbenjárását is kérheti. Egyébként a munkaügyi döntőbizottság kedvezőtlen határozatával szemben további jogorvoslatnak van helye, ugyanis ellene keresettel lehet fordulni a megyei (fővárosi) munkaügyi bírósághoz, tett tisztségviselőket megillető munkajogi védelmet. A szakszervezet választott tisztségviselőinek védelméről — fontosságához méltóan — a Munka Törvénykönyve rendelkezései gondoskodnak. Az Mt. 16. §-ában foglaltak értelmében a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a saját munkáltatójánál választott szakszervezeti tisztséget betöltő dolgozó más munkahelyre beosztásához, továbbá munkaviszonyénak a munkáltató által való megszüntetéséhez, valamint áthelyezés esetén az új munkahelye elfoglalására kitűzött időpont megállapításához. Az ilyen tisztségviselő elleni fegyelmi eljárás megindításáról, valamint más munkahelyre való beosztásáról a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. Többször előfordul, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselő megbízatása még a megválasztása idejének letelte előtt megszűnik és ezért a helyét ideiglenesen a szakszervezeti tagok valamelyikének meghívásával (kooptálásával) töltik be Velük kapcsolatban szokott felvetődni, hogy őket megilleti-e a fentiekben említett jogvédelem. A válasz egyértelmű: őket is megilleti ez a kedvezmény. A kérdéssel egyébként a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 4 számú állásfoglalása is foglalkozik. Ez kimondja, hogy a meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt a munkájával kapcsolatban ugyanazok a jogok illetik, kötelezettségek terhelik, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. Munkája zavartalan ellátásának biztosításához ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a választott tisztségviselőnek. Ebben a tekintetben tehát közöttük nem tehető megkülönböztetés. Általános az a gyakorlat, hogy személyi összeférhetetlenség miatt nem szabad olyan második, vagy további munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, amelynek folytán a dolgozó hozzátartozójával alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerülne, vagy ennek hiányában is, ha beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lenne köteles. [22/1979 (XII. 28.) MT. rendelettel módosított 1/1976. (I. 31.) MVM rendelet 35 (1) bekezdése ] Általában összeférhetetlen és ezért különös gonddal kell vizsgálni az olyan főálláson kívüli foglalkoztatást, amelynek során munkavégzésre a dolgozó munkáltatójával gazdasági, vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerülne sor. A hozzátartozó fogalmát az 1978. évi IV. törvény 137. §-a határozza meg Eszerint a dolgozó hozzátartozójának kell tekinteni az egyenes ágbeli rokont és annak házastársát, az örökbefogadó és nevelőszülőt, az örökbefogadott és nevelt gyermeket, a testvért, a házastársat, az élettársat és a jegyest, a házastárs egyenes ágbeli rokonát és testvérét, valamint a testvér házastársát. Tájékoztatásul közöljük még, hogy az összeférhetetlenség tilalma alól — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a felügyeleti szerv vezetője, szövetkezetnél az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője különösen indokolt esetben felmentést adhat. Ha az összeférhetetlenség a szerződéskötést követően áll elő, a foglalkoztatást haladéktalanul meg kell szüntetni, csak a magánmunkáltatókra vonatkozó főbb szabályokról adunk tájékoztatást. Az egyik eltérés, hogy a magánmunkáltató és a dolgozó között fennálló munkaviszonyt bármelyik fél jogosult azonnali hatállyal megszüntetni, ha a másik fél a munkaszerződésből folyó kötelezettségét szándékosan nem teljesíti, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a munkaviszony azonnali hatályú felmondásának jogát attól a naptól számított három napig lehet érvényesíteni, amelyen a jogosult a felbontásra jogosító okról tudomást szerzett. A másik eltérés, hogy a magánmunkáltató a dolgozó ellen fegyelmi eljárást nem indíthat és büntetést fegyelmi eljárás mellőzésével sem szabhat ki. A magánmunkáltató a dolgozót kártérítés megfizetésére sem kötelezheti, de a dolgozó által okozott kára megtérítését a munkaügyi vitát eldöntő szervnél (pl. egy városban az ottani tanácsnál szervezett közös munkaügyi döntőbizottságnál) kérheti. Fentiekből kitűnik, hogy a munkaviszony kezdetekor megkötendő munkaszerződéssel összefüggésben nem lehet eltérés például az állami vállalatnál, vagy a magánmunkáltatónál. E szerint a munkába álló dolgozó munkaszerződésében a magánmunkáltatónak is kötelessége meghatározni a dolgozó által betöltött munkakört, a munkabért, a végzett munka helyét és idejét. Kooptált tisztségviselők jogvédelme NAGYATÁDI MIKLÓS írja Körmendről, hogy őt a munkahelyén nem a szokásos módon választották, hanem meghívták (elterjedtebb elnevezéssel: kooptálták) a szakszervezeti bizottságba Kérdezi, hogy igényelheti-e a válasz Az összeférhetetlenség fogalma NÁNDORFFY ZOLTÁN érdeklődik Székesfehérvárról, hogy lehet-e őt és feleségét egy vállalatnál alkalmazni, illetve mely szabályok foglalkoznak a személyi összeférhetetlenség fontosabb eseteivel. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 33. § (1) bekezdése kimondja, hogy nem szabad az államigazgatási szervnél, illetőleg az irányító, vagy ellenőrző szervnél alkalmazott dolgozót az alárendelt, vagy ellenőrzött szervnél, valamint e szervek dolgozóit az államigazgatási szervnél, illetőleg az irányító az irányító, vagy ellenőrző szervnél sem munkaviszony, sem egyéb jogviszony alapján foglalkoztatni . . . A kollektív szerződés az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. Elhelyezkedés magánmunkáltatónál CSÁKI TAMÁS egyik gyermeke Keszthelyen egy magánmunkáltatónál kíván elhelyezkedni. Tudomása szerint a magánmunkáltatókra nem érvényesek az állami vállalatokra, szövetkezetekre vonatkozó munkajogi szabályok, így például az alkalmazási vagy fegyelmi eljárás szabályai. A Munka Törvénykönyvében, illetve a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletben foglaltak értelmében munkáltatón azt a jogi személyt, továbbá azt a magánszemélyt, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságát és szakcsoportot (magánmunkáltatót) kell érteni, aki dolgozót munkaviszony keretében foglalkoztat. Alapvető az a szabály, hogy a Munka Törvénykönyvében foglaltak hatálya — amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik — a magánmunkáltatók és a vele munkaviszonyt létesítő dolgozók kapcsolatára is kiterjed. Az alábbiakban az általánostól eltérő. Termelőszövetkezet — a nyugdíjasokért Az országos hírű belvárdgyulai Közös Út Tsz-ben újszerű módon kívánnak segíteni a nyugdíjasokon. Sorsukról az aktív tagok, illetve alkalmazottak gyűlésein tárgyaltak, s maguk az érintett nyugdíjasok is elmondhatták, mit szeretnének egyáltalán. A tsz vezetői így reális képet kaphattak arról is, hogy a tagság mit vállal az idősek életkörülményeinek javításában. A gazdaság már korábban háromezer forintra egészítette ki az alacsony összegű nyugdíjakat, most pedig a közgyűlésükön várhatóan a döntés is megszületik arról, hogy a földjáradék és a tagsági pótlék adómentes legyen. A földjáradékot az aranykoronánkénti 8-ról 15 kilogramm búzaértékre emelték fel, a tagsági pótlék hányadát pedig 52 százalékkal növelik. Dr. Gojdár László Olvasóink kérdezik Olvasóink kérdezik Olvasóink kérdezik