Földmívesszövetkezetek Lapja, 1946. szeptember-december (1. évfolyam, 1-13. szám)
1946-09-10 / 1. szám
■ J a FÖLDMÍVES SZÖVETKEZETEK^H t; I ffk ORSZÁGOS KÖZPONTJA ] ^^(JUF hivatalos lapja^^B I. ÉVFOLYAM 1946. szeptember 10. íVt 1- SZÁM \i**y A FÖLDMÍVES SZÖVETKEZETEK ÚTJA Irta: Erdei Ferenc Amikor a földreform végrehajtása során megalakultak az első földművesszövetkezetek, vérmes reménység fogta el az ország közvéleményét és magukat a földhözjuttatottakat is e szövetkezetek jövője iránt. Csábító álomképek merültek fel az emberek szeme előtt arról, hogy a földművesszövetkezetek újjáalakítják a magyar mezőgazdaságot s az uradalmak helyét felszervezett és szövetkezetbe tömörült paraszti kisgazdaságok foglalják el. Ebben a vérmes reménységben született meg a földművelésügyi minisztériumban a földműveisszövetkezetek alapszabálya, s ezzel a reménységgel küldték ki az országba azokat a szövetkezeti szervezőket, akik elvégezték a szervezőtanfolyamot. Ilyein nagy reményekkel történt a földművesszövetkezetek központjának az alapítása is. Úgy tűnt fel az alapítók fölhevült képzelete előtt, hogy a földműves szövetkezet a földhözjutottak mindenes szövetkezete lesz, amely minden bajukra segítséget és orvosságot nyújt s a központ minden szükségletüket ki tudja elégíteni és minden feladatukban hathatós segítségükre lesz. Egy esztendei keserves úttörő munka, rengeteg kudarc és csalatkozás után, most ellenkező a hangulat a földművesszövetkezetek körül. A csalódás uralkodik az emberekben és a bizalmatlanság lett úrrá mind az egyes földművesszövetkezetekkel, mind a központtal szemben. Rossz híre van a földművesszövetkezeteknek a kívülállók és a konkurrensek előtt és kételkedés, bizonytalanság fogta el azokat, akik benn a szövetkezetben vannak. Miért következett ez be? Sok felelőtlen híresztelés, személyi sértettség és rosszfajta politikai indulat terjeszti országszerte, hogy mindez azért történt, mert rossz kézbe került a szövetkezetek vezetése és politikai harcok uralkodtak el a szövetkezetekben. Evvel házalnak nagyon sokan országszerte és igyekszenek megsütni a maguk pecsenyéjét. Tessék megnézni, hogy kik ezek az urak és rögtön nyilvánvalóvá lesz mindenki előtt, hogy hamis propaganda ez és nem ez az oka a földművesszövetkezetek nehézségeinek és a sok csalódásnak. Az az oka a sok bajnak és reménytelenségnek, hogy mind a földművesszövetkezeteiket, mind a központot rosszul alapították meg és alkalmatlan emberek, helytelen elképzeléssel fogtak hozzá a dologhoz. Most már minden kiderült. A földműveisszövetkezet avval, hogy megalapították, még nem szövetkezet, s a központ, azzal, hogy létrehozták, még nem tudja kiszolgálni a szövetkezeteket. Túl vérmesek és alaptalanok voltak a nagy remények, ezért lett nagy a csalódás. Mégsem bukott meg az ügy. Vannak az országban olyan földművesszövetkezetek, ahol életrevaló, öntudatos parasztembereknek helyén volt az eszük és minden illúziótól mentesen hozzányúltak azokhoz a tennivalókhoz, amik előttük kínálkoztak és derekas munkával megcsinálták a szövetkezetet. Munkába állították az üzemeket és a gépeket és tisztességes kereskedelmi forgalmat kezdtek a tagjaikkal. Ebben a munkában nem segítette őket sem a kiküldött szervező, sem a központ. Miután azonban nem került mindenütt az országban elég öntudatos, ügyes és kitartó parasztember, csak kevés helyen virágzanak így a szövetkezetek. De a központban sem veszett el minden. A sok hiábavaló próbálkozás kis álomkergetés után, végre elkezdődött a komoly munka. Megszámlálhatatlan