Földmívesszövetkezetek Lapja, 1947. július-december (2. évfolyam, 25-48. szám)
1947-07-05 / 25. szám
1947 JÚLIUS 5. a földmivessszövetkezetek az egész parasztságé A földreform során megalakult földmívesszövetkezetek ma óriási vagyonnal rendelkeznek. Vannak mezőgazdasági gépeik, felszereléseik, mezőgazdasági ipari üzemein, mely vagyon egyelőre nem jelent azzal arányos jövedelmet is. A fölvmívesszövetkezetek nemcsak az új, hanem a régi kisbirtokosok és parasztságunk egész társadalmának szövetkezete is. A hároméves terv keretében igen nagy feladatok vannak termelő szövetkezeteinkre. A szövetkezeti termelőeszközök vásárlására és javítására beállított 24 millió forint, a nemesített vetőmagvak vásárlására felvett 37 millió forint, a tenyészállatok vásárlására biztosított 60 millió forint, a szövetkezeti juhtenyésztésre beállított 8 millió forint felhasználása mind-mind szövetkezeteink összefogó munkájára várnak. A hároméves terv előirányzata szerint a földmívesszövetkezetek tulajdonában lévő 3000 traktor kijavítása és üzembehelyezése már a terv első esztendejében meg fog történni, ezért van az, hogy a hároméves terv keretébe beállított 9000 traktor nagyobb része csak a terv második és harmadik évében kerül legyártásra és kibocsátásra. A nemesített vetőmagelosztást, a falu műtrágyaszükségletének ellátása is termelő szövetkezeteinkre háruló feladat lesz. Jelentős segítséget fog hozni a falusi gazdálkodók számára a szövetkezeti terv keretében létesülő tejközpont és gyűjtőhálózat kiépítése, amire 4 millió forint lett előirányozva. Termelő szövetkezeteinkre hárul a gyümölcs- és szőlőtermelésre beállított 172 millió forint felhasználása. A Földmívesszövetkezetek tulajdonában lévő mezőgazdasági ipari üzemek kijavítására 22 millió forintot irányoz elő a terv. Szikes és savanyú talajok feljavítására a szövetkezetek útján hároméves tervünk 48 millió forintot szán. Végül 280 millió forintot irányoz elő a terv a szövetkezetek falusi lakásépítkezései céljára. A hároméves terv beruházási tételei tehát megadják a segítséget ahhoz, hogy a szövetkezetek tulajdonában lévő nagy vagyon és parasztságunk szövetkezésében rejlő hatalmas erőtényezők meghozzák azt az eredményt, mely parasztságunk és ezen át mezőgazdaságunk megerősödéséhez fog vezetni. Dombóvári Imre: Hirdetési díjak tagszövetkezeteknek szavanként 25 fillér nem tagszövetkezeteknek „ 50 fillér Keretes hirdetés millimétersoronként ennek kétszerese. ” Termelőszövetkezeteink a 3 éves tervgazdálkodás keretében Mezőgazdaságunk jövő fejlődése nem kis mértékben függ attól, hogy sikerül-e életképes, erős mezőgazdasági és földmívesszövetkezeti hálózatot kiépíteni. Lakosságunk túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozik és falun él, így még jobban rá van utalva, hogy szövetkezetbe tömörülve védje meg érdekeit és biztosítsa mindazokat az előnyöket, mit a termelés, a beszerzés, a termények feldolgozása, értékesítése, a hitelellátás és a fogyasztás terén a szövetkezetek nyújtanak. Mezőgazdaságunk és az ezzel szorosan együtt haladó agrárszövetkezeteink mélyen beágyazódtak hároméves tervgazdálkodásunkba és az egész közgazdaságba beruházandó kereken 6 milliárd forintból, mintegy 2 milliárd forint szolgálja közvetlenül a falut, melynek háromötöd része a mezőgazdaság szolgálatába kerül. A hároméves terv nemcsak a háborús károk helyreállításának, hanem a termelés újjáépítésének a terve is. A jobb talajművelés, a növekvő állattenyésztés, a belterjes gazdálkodásra való áttérés mezőgazdaságunk felvirágzásának új korszakát fogjuk megnyitni. Az intenzív talajmíveléshez gépesítés, traktorok és mezőgazdasági gépek kellenek. A hároméves terv szerint az első évben 900, a második évben 3600, a harmadik évben 4500 új traktor kerül a mezőgazdaság használatába, 200 új modern cséplőgép és 1000 vetőmagtisztítógép, számtalan fogatos eke, koronán, kaszálógépek, takarmányelőkészítők, rosták üzembehelyezése nagy mértékben növeli majd a terméseredményt. Nagyarányú trágyatelep-akció lebonyolítását irányozta elő a terv, mely községenként létesítendő, mint a trágyatlepek felállítása folytán nyer megoldást. Szükségesnek tartjuk a műtrágyázás minél szélesebb körű elterjesztését, melyet hosszú lejáratú hitellel, vagy jelentős kedvezménnyel adott műtrágyajuttatással kell lehetővé tenni. Az öntöző gazdálkodás kiemelése minőségi i takarmálny termelésünkben, azonkívül konyhakerti növénytermelésünkben fog jelentős termésemelést eredményezni. Az állattenyésztés fejlesztése, a háborús veszteségek pótlása, egyik fő feladata lesz a hároméves terv mezőgazdasági fejlődésének. A gabonatermelés túlsúlyától mezőgazdasági termelésünket meg kell szabadítani, de ugyanakkorannyit kell termelni, hogy a belföldi fogyasztást feltétlenül kielégítse. Ez a szempont érvényesül a búzánál, rozsnál, zabnál, ellenben árpából 9 százalékkal többet fogunk termelni, mint békében, a maláta és sörárpa kiviteli lehetőségeire való tekintettel. A tengeri és burgonya termelésünket a háború előtti mértéken felül is fokozni kell, a sertésállományunk takarmányszükségletének biztosítása érdekében. Mindezt nem a" vetésterület növelésével, hanem kapálógépek nagyarányú munkábaállításával kívánjuk elérni. Cukorrépatermelésünket a cukor, dohánytermelésünket a kiviteli lehetőségekre való tekintettel fogjuk emelni. Olajnövény termelőterületeket ki kell szélesíteni a mezőgazdasági iparra való tekintettel. A máktermelés 120 százalékos emelkedését a hazai morfiumgyártáson keresztül a kiviteli lehetőségek indokolják. A kerti és fűszernövények, valamint a magtermesztés ugrásszerűen fog megnövekedni. Gyümölcs- és szőlőtermelésünk helyreállítása ugyancsak egyik legfontosabb mezőgazdasági feladatunk. Nyilvánvaló, hogy a vetésterület ilyen arányú átcoportosításra a falu számára több munkaalkalmat és nagyobb kereseti lehetőségeket biztosít, a nemzetgazdaságot pedig értékes nyersanyagokkal és értékes kiviteli cikkekkel látja el. A hároméves terv mezőgazdasági beruházásait, termelési fejlődését azért tártam fel, mert agrárszövetkezeteink termelési feladatait ezekre támaszkodva látom megoldhatóknak.