Földmívesszövetkezetek Lapja, 1948. augusztus-december (3. évfolyam, 32-49. szám)

1948-08-07 / 32. szám

A MAGYAR ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI KÖZPONT II­. ÉVFOLYAM 1 1948 augusztus 7./^?--^ 32. SZÁM ------------------—------------------------------------------------------------------------------------------------------­ A falu általános szövetkezete — a ifildmfvesszdvdhezef Elfogadta a népi demottratil­u­s szövetkezetekről szóló rendeletét a minisztertanács Szövetkezeteink az elmúlt három évben jelentős fejlődésen mentek keresztül■ A földmívesszövetkezetek megerősödtek, sok közülük az egész falu gazdasági életében döntő szerephez jutott. Az eddigi fejlődést az ered­mények ellenére sem tekinthetjük kielégítőnek, mert a parasztságnak csak egy része kapott támaszt a szövetkezetektől, már­pedig a fejlődés azt mutatja, hogy szövetkezeteink ott erősödtek meg leginkább, ott mutatja fel a parasztság a legjobb terméseredményeket, ahol a falu egész dolgozó parasztsága a földmívesszövetkezetekbe tömörült. Az elmúlt évek alatt azt is tapasztalhattuk, hogy a dolgozó parasztság kormányzati megsegítése nem történt módszeresen, a támogatás sokszor csak alkalmi jellegű volt és nem rendszeres, állandó, amilyenre a középparasztságnak szüksége lenne.­­ Felismerve a hiányokat és figyelembe v­éve a földmívesszövetkezetek kívánságait, egy új rendeletet dolgozott ki a kormány, amely szabályozza a földmívesszövetkezetek ügyét. Ez a rendelet napokon belül megjelenik és alapja lesz szövetkezeti mozgalmunk kiszélesedésének. A MOSzK ellenőrző és irányító sze­repe a jövőben sokkal szélesebb lesz az eddiginél. Biztosítja ezt a rendeletnek az az intézkedése, amely kimondja, hogy földmívesszövetkezet csak a MOSZK tagjaként működhet. A MOSZK az egyes fö­dmívesszövetkezetek áru- és készpénz­­hitelkereteit megállapítja, a megszabott keretnél magasabb összegű hitelt csak a MOSZK külön engedélyével lehet majd igénybe venni. Kürzen választmányé!« — földm­i­vess­zövetk­ezeti holdöttekről A földmívesszövetkezeti célok megva­lósításához szükséges, hogy­­a szövetke­zeteknek a megyei központok és a MOSZK munkájába beleszólásuk legyen. A MOSZK rövidesen meg fogja állapí­tani a körzeteket, amelyeken belül a földmívesszövetkezetek kiküldötteiből kör­zeti választmány alakul. A­­ körzeti vá­lasztmányok pedig Országos Földmíves­­szövetkezeti Választmányt alakítanak. A választmányok eredményes működése ér­dekében az Országos Földmívesszövetke­­­zeti Választmány állandó titkárságot lé­tesít. A körzeti választmányok kebelében szűkebb körű végrehajtó bizottság létesül. A földmívesszövetkezetek 1948 dec. 31-ig az új rendelet intézkedéseinek meg­felelően kötelesek igazgatóságukat és fel­­ügyelőbizottságukat újra választani, alap­szabályaikat módosítani. A rendelet intézkedéseket tartalmaz a földmívesszövetkezetek adó- és illeték­­kedvezményeire vonatkozólag is. Az új földmívesszövetkezeti rendelet új és nagy lehetőségeket nyit meg.­­A dolgozó kis- és középparasztok a szövet­kezeteken keresztül fegyvert kapnak gaz­dálkodásuk fejlesztéséért és a falut ki­zsákmányoló nagygazdák ellen. A falvak különböző tárgyú szövetkezetei egysé­ges szervezetbe olvadhatnak és így meg­erősödve, egységesen harcolhatnak, a földmívesszövetkezeti célokért. A föld­mívesszövetkezetek a választmányokon keresztül részt vesznek az irányító mun­kában, a szövetkezetpolitika alakításában. A MOSZK hatásosabban ellenőrizheti majd tagszövetkezeteit és az ellenőrzé­sen keresztül­ mindenkor biztosíthatja a becsületes vagyonkezelést. A mezőgazdasági termelés megjavításáért A rendelet az eddigieknél pontosabban és szabatosabban meghatározza a föld­mívesszövetkezetek célját. A szövetkeze­tek általános célján felül a födmívesszö­­vetkezet -feladata a tagok földjén a terv­szerű mezőgazdasági termelés elősegíté­se, irányítása, gépi művelés megszerve­zése, termelési szerződések kötésénél a közreműködés, a termeléshez szükséges beszerzésekről való gondoskodás, a me­zőgazdasági termékek feldolgozása és ér­tékesítése, a földreform során juttatott vagyon hasznosítása, a szövetkezet sa­ját, vagy bérelt földjén való gazdálko­dás. Ezeknek a feladatoknak az elvégzé­sére a jövőben a szövetkezetek közül csak földmívesszövetkezet alakulhat. A földmívesszövetkezet természetesen fo­gyasztási cikkek árusításával is foglal­kozhat. A dolgozd parasztokért Kiszélesedik a földmívesszövetkezetekbe tömörülő parasztság tábora. A rendelet módot nyújt arra, hogy ne csak a földhöz­­juttatották, hanem minden dolgozó pa­raszt tagja lehessen a földmívesszövet­­kezeteknek. Dolgozó földmívesnek azt te­kinthetjük, aki gazdaságában túlnyomó­részt saját maga, illetőleg családtagjaival együtt végzi a mezőgazdasági munkála­tokat, vagy túlnyomórészt mezőgazdasági bérmunka vál­alásából él. Gondoskodik a rendelet arró­l is, hogy a dolgozó pa­rasztok földmívesszövetkezetét dolgozó parasztok­ vezessék. Az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai négyötöd ré­szének dolgozó parasztnak kell lennie, egyötöd részben kisiparosok, értelmiségiek is lehetnek igazgatósági és felügyelő­­bizottsági tagok. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok a szövetkezet vagyonáért, a va­gyon hasznosításáért nemcsak felelősség­gel tartoznak, hanem ha mulasztásukkal kárt okoznak, a jövőben azt is kötelesek lesznek megtéríteni. Az ügyvezető épp­úgy felelős, mint az igazgatósági tagok. A nyereség felosztását is szabályozza az új rendelet. Ha tiszta nyereség van, legalább felét termelési beruházásokra kell fordítani, a juttatott vagyon érték­­csökkenésére megfelelő összeget kell tar­talékolni. Nyereségrészesedést a tagoknak csak akkor lehet fizetni, ha a szövetke­zet a juttatott vagyon törlesztését, adóit már kifizette. A termelési vonalon elért feleslegből azok a tagok nem részesed­hetnek, akik a terme­ésben személyes munkájukkal nem vettek részt. Ha valamely fölöshitvetsszövetkezet a törvénybe, vagy alapszabályokba ütköző módon működik, akkor veze­tésére a szö­­vetkezetügyi miniszter központi megbí­zottat rendel ki. A központi megbízott­nak az ügyvezetésben és a szövetkezeti­­ autonómia gyakorlásában­ széleskörű jo­gai lesznek. A központi megbízottat köz­hivatalnoknak kell tekinteni. Földmívesszövetkezetek csak egy má­sik földmívesszövetkezetbe olvadhatnak be. Mód van azonban arra, hogy azok a szövetkezetek, amelyek a fent ismertetett földmívesszövetkezeti­­ célkitűzésekkel, vagy azok valamelyikének megvalósítá­sával foglalkoznak, beolvadhassanak a működési területükön lévő földmívesszö­vetkezetekbe.

Next