Földrajzi közlemények 2003.

Irodalom - Csávossy György: „Jó bornak szép hazája Erdély”. Hagyományok, hungarikumok az erdélyi borkultúrában – Boros László - Székely Kinga (szerk.): Magyarország fokozottan védett barlangjai – Horváth Gergely

Csávóssy György, ,Jó bornak szép hazája Erdély". Hagyományok, hungarikumok az erdélyi borkultúrában Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2002. 369 p. Az erdélyi Csombordon élő és dolgozó, de nálunk is jól ismert kiváló szakember szőlő- és bormonográfiája a szerző vallomása szerint hu­szonöt évig készült könyvtári, irodalmi adat­gyűjtés és alapos terepbejárás alapján. No meg tökéletes szakmai ismeretek birtokában - tesz­szük hozzá mi, a könyv forgatói, használói. Erdély a borok hazája. „Nincs Európában a szőlőművelésre alkalmasabb, Istentől inkább annak teremtett föld Erdélynél; nincsenek zamat­tal bővebben megáldott, sokszínűségben ver­senyképesebb borok, mint itt, e szépségével is szembetűnő tájon" - írja a szerző előszavában. Erdély rendkívül változatos földtani, domborza­ti, éghajlati és talaj adottságai folytán valóban számos helyen alkalmas minőségi szőlő­ és bor termelésére. Csávossy György tizennégy erdélyi borvidéket és csaknem kétszáz települést ír le hihetetlen alapossággal, ismertetve a domborza­tot, talajt, éghajlatot, termőtájat, fajtaszerkezetet, birtokméretet, művelési módokat, szőlészetet, a pincészet jellegzetességeit. Foglalkozik a szőlé­szet-borászat múltjával (történeti földrajzával), jelenével és jövőjével. Az utóbbiakat illetően megállapítja, hogy „...a szőlőművelés Erdély­ben a filoxéravész utáni legnagyobb válságát éli át. Most pusztulófélben vannak egykor szemet gyönyörködtető ültetvényeink". A leépülés oka a tőke és a piac hiánya. Bíztató viszont, hogy éppen a szerző sok évtizedes gazdag tudományos és színvonalas oktató-nevelő munkája révén ma is akadnak kezdeményezések különleges és nagyszerű borok termelésére, melyek bizonyára visszaszerzik egykori helyüket, hírnevüket, rang­jukat és piacukat - vallja a borok egyik mélta­tójával, Ambrus Lajossal együtt e sorok írója. A „Jó bornak szép hazája, Erdély" nem csu­pán borászati szakmai könyv, hanem hasznos földrajzi ismereteket is nyújt. „Az erdélyi szőlő-és bortermelés területi megoszlása" c. fejezet pontos jellemzését adja a tizennégy nagy termő­tájnak, köztük a Küküllő menti, a szilágysági, a ménes-magyaródi, a sajó-besztercei stb. borvidé­keknek. Az egyes borvidékeket, azok települé­seit térképek mutatják be. A könyvet 168 ábra (kép), 116 táblázat és 55 színes fénykép teszi még teljesebbé. Igen gazdag irodalmi hivatko­zása is, amely a szerző széleskörű, alapos tájéko­zottságát tükrözi. A jelen valóságára a bélyegét erősen rányo­mó, a filoxéravész traumáját idéző elhanyagolt­ság és a szőlőhegyek véglegesnek látszó pusztu­lása ellenére a könyv betűiből világosan kirajzo­lódik, milyen nagy hagyományai vannak az er­délyi szőlő- és borkultúrának. Egészében Csá­vossy György munkája nagymértékben hozzájá­rul Erdély újrafelfedezéséhez, értékeinek jobb megismeréséhez, az ottani magyarság gondjai­nak megértéséhez. Dr. Boros IÁSZIÓ Magyarország fokozottan védett barlangjai Szerkesztette: Székely Kinga Mezőgazdasági Kiadó, 2003, 426 p. A földrajz, a földtan, a barlangkutatás, a ter­mészetvédelem és számos más tudományterület művelői, valamint a mélységek csodás világa iránt érdeklődő nagyközönség egy rendkívül szép kiállítású és tartalmas könyvet vehet a ke­zébe, midőn a Magyarország fokozottan védett barlangjait bemutató kiadványt forgatja. 47 szer­ző, a magyar karszt- és barlangkutató társadalom színe-java, geográfusok, geológusok és régé­szek, tanárok és egykori tanítványaik szerepel­nek együtt a szerzők illusztris névsorában, emel­lett további kitűnő kollégák, barlangkutató szak­osztályok, csoportok, egyesületek járultak hozzá fényképeikkel, térképeikkel a könyv készítésé­hez. Köszönet érte mindnyájuknak, de leginkább a szerkesztőnek, Székely Kingának, aki ennyi szerző - nyilván meglehetősen különböző stílu­sú és felfogású - munkájából egy viszonylag egységes szemléletű könyvet tudott létrehozni. A bevezetőből - mely szintén Székely Kinga műve - megtudhatjuk, hogy 3700 „ex lege" (azaz „a törvény erejénél fogva") védett barlan­gunkból 132 tartozik a fokozottan védettek kö­zé; lényegében ezeket tárgyalja a könyv, gondo­san, részletesen, gazdag ábraanyaggal. Mielőtt azonban a barlangokat név szerint sorra venné, 228

Next