Földrajzi közlemények 2004.
Krónika - Teleki Pál szobrának felavatása
SPAEF (Société de Pétrole d'Afrique Équatoriale Francaise) alkalmazásában állt. Pályafutása nehezen indult, emigránsként került ki Nyugat-Európába, majd onnan Gabonba, hogy afrikai útjával valóra váltsa régi gyerekkori álmát. Fotói a természeti szépségeken túl az ott élő emberek mindennapjait, valamint az olajkutatás mozzanatait mutatták be. A művésznő a '60-as évektől kezdve Luganóban él és dolgozik, számos nyugati magyar lapban jelent meg publikációja. Végezetül örömmel jelentjük, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával hosszú szünet után újból megjelent a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok című periodika immáron 13. száma, melyre sajnos több mint egy évtizedet kellett várni. Az új szám formájában és tartalmában is követi a korábbiakat. Az értekezések sorát - mintegy kapocsként a Tanulmányok 12. számához - Marosi Sándornak akadémikus Prinz Gyula munkásságát méltató beszéde nyitja meg, amely 1993-ban a neves geográfus és felfedező szobrának avatásakor hangzott el. A rovat - akárcsak korábban - jeles utazóink munkásságát elemző, értékelő dolgozatokat, illetve Érd földrajzát és helytörténetét ismertető cikkeket tartalmaz. Czimermann és a nyungve írásbeliség kapcsolatát dr. Krizsán László, Molnár Mária földrajzi megfigyeléseit az Admiralitás-szigetekről dr. Puskás János, míg Magyar László Angoláját Vajkai Zsófia írásából ismerhetjük meg. Dr. Deák Antal András L. F. Marsigli Duna-monográfiájának eredettörténetét dolgozza fel. Futó János Laczkó Dezsőnek a Kaukázus-kutatásban betöltött szerepét, míg ifj. Bartha IMJOS az első magyar tudományos expe2004. április 3-án, a néhai miniszterelnök halálának 63. évfordulóján Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében több száz fős közönség jelenlétében ünnepélyesen felavatták a Szentendrén élő Rieger Tibor szobrászművész ülő alakos, 2,8 méter magas, pályázati támogatásokból és közadakozásból készíttetett bronzszobrát, amely Teleki Pált, a nagy magyar geográfust és államférfit ábrázolja. Az ünnepségen beszédet mondott Csicsery-Rónay István, a szoborállítást kezdeményező Teleki Pál Emlékbizottság ügyvezető elnöke, Hámori József akadémikus, adíció mágneses megfigyeléseit ismerteti. Érdet bemutató írások a Nagy-erdő növényzetéről (Kun András), valamint a kaptárkövekről (Mihály Péter) nyújtanak újabb információkat. A kisebb közlemények - mely rovat célja az országban található geográfusokhoz, utazókhoz kötődő emlékhelyek, továbbá más, intézményünkhöz hasonló témájú múzeumok, valamint gyűjteményünk legújabb, legértékesebb darabjainak bemutatása - ezúttal a Szegedi Nemzeti Emlékcsarnok geográfusoknak, utazóknak szentelt szobrait, emléktábláit, a portugáliai tengerészeti gyűjteményeket, illetve a kiállításunkon látható légifénykép-kiértékelő műszert mutatja be. In memóriám rovatunkban Balázs Déliesről, Jakucs Lászlóról, Kutasi Kovács lajosról, Kákosy Lászlóról, és múzeumunk egykori munkatársáról, Pálvölgyi Istvánról emlékezünk meg. A terjedelmi korlátok miatt a Múzeumi Híradóban nem tudtuk az elmúlt évtized valamennyi eseményét feleleveníteni, ezért csak a legkiemelkedőbbek kaphattak helyet. Irodalmi figyelőnk Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete, valamint a Kárpát-medence természeti értékei című kötetekről, az Érdi Krónika II. bővített kiadásáról és a Földrajz szolgálatában című - a II. Balázs Dénes Tudományos Előadóülés tanulmányait ismertető - kiadványról tartalmaz rövid ismertetőket. Reménykedünk abban, hogy ez a 13. szám -amely a Múzeumban megvásárolható - nem csak egyszeri fellángolás, hiszen szeretnénk évente újabb számot megjelentetni. Biztató viszszajelzés, hogy a következő szám kiadására beadott pályázatunk sikeres elbírálásban részesült a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál. Csermely Mária-Mácsai Anett a Magyar Örökség-díj Bizottság elnöke és Grzegorz Lubczyk volt magyarországi lengyel nagykövet, akik Teleki munkásságát értékelve kiemelték, hogy a szoboravatás egy értékrend melletti szimbólum, mely arra utal, hogy magyarság és az európaiság egymástól elválaszthatatlan, és hangoztatták Teleki érdemeit a lengyelek világháború alatti megsegítésében, mintegy 200 000 lengyel megmentésében. Utóbbiról, a menekültek nemre, korra és felekezetre való tekintet nélküli befogadásáról beszélt Kovács Miklós polgármester is, hangoztatva, hogy a há- TELEKI PÁL SZOBRÁNAK FELAVATÁSA