Földtani Közlöny, 1942 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-01 / 1-3. szám
Részletek a „Bevezetésiből. ... A paleolitikus növényi maradványok mellett azonban másféle, ú. n. praehistorikus szenek, továbbá régi emberi szerszámok, eszközök, koporsók, hordók, nyílvesszők, stb. kerülnek napfényre, ezek meghatározása szintén a xylotomusokra vár. A meghatározások eredményéből azután a kultúrtörténész értékes következtetéseket állapíthat meg. De nemcsak a kultúrtörténész, hanem az erdész, az iparos, technikus, sőt még a bíróság is igénybe veszi a xylotomia gyakorlati eredményeit. Mindez tehát azt mutatja, hogy a faszövettan alkalmazása nagyon sokirányú és nagyjelentőségű lehet. Sajnos, a fentebb említett szigorúan tudományos munkák ezeket a gyakorlati vonatkozásokat csak részben veszik tekintetbe, ezért segítségükkel igen sok faszövettani alapon egyáltalán nem, bizonytalanul, vagy csak igen nehezen határozható meg. Ezért elhatároztam, hogy elsősorban a középeurópai lomblevelű fákat és cserjéket dolgozom fel szövettani alapon. A 250 pontosan meghatározott fából háromféle metszet és ezekről négyféle parányfénykép készült. A fa belső szerkezetéről a közepes nagyítású keresztmetszeti kép tájékoztat a legjobban. Ebből a célból minden egyes fa keresztmetszetéről 27-szeres nagyítású fénykép készült (1. sz. fénykép), a keresztmetszet finomabb szerkezetéről pedig 103-szoros nagyítású (2. sz. fénykép). Ugyancsak 103-szoros naivitással történt Aus der „Einleitung“. ... Außer den paläolitischen Pflanzenresten kommen auch prähistorische Kohlenreste, weiters menschliche Geräte, Särge, Fässer, Pfeile usw. ans Tageslicht, deren Bestimmung ebenfalls von der Xylotomie erwartet wird. Aus den Untersuchungsergebnissen kann wieder der Kulturhistoriker wertvolle Folgerungen ziehen. Die Angaben der praktischen Xylotomie geben aber nicht bloß diesem, sondern auch dem Forstmann, Fabrikanten, Techniker und nicht zuletzt dem Richter sehr nützliche Aufschlüsse. Aus alldem ist ersichtlich, wie vielseitig und bedeutsam die Anwendungsmöglichkeiten dieser Lehre sind. Die früher erwähnten, rein wissenschaftlichen Arbeiten werden leider den Bedürfnissen der Praxis nur teilweise gerecht, sodaß mit ihrer Hilfe die xylotomische Bestimmung der Holzarten entweder überhaupt nicht, oder nicht mit der erforderlichen Sicherheit und nur mit größten Schwierigkeiten erfolgen kann. Deshalb habe ich mich entschlossen, vor allem die mitteleuropäischen Laubholz- und Straucharten xyloto misch zu bearbeiten. Von 250, genau bestimmten Hölzern wurden je 3 Schnitte und je 4 Mikrophotographien angefertigt. Über den inneren Aufbau unterrichtet am besten ein Bild des Querschnittes mittlerer Vergrößerung. Zu diesem Zweck wurde von jedem Holzquerschnitt ein Lichtbild von 27-facher ------i-------■ . n. IT <■■«■«« - Iniiolia.