Földtani Közlöny, 1994 (124. évfolyam, 1-3. szám)

1994 / 2. szám

174 Földtani Közlöny 124/2­ 2.4. Szinszediment eltolódás, felboltozódás a János-hegy, Tündér-hegy szelvényében Magyari Árpád és Fodor László Bevezetés A János-hegy a Budai-hegység központi részén fekvő Szabadság-hegy csoport tagja. Keleti lábánál a Tündér-hegy (Tündérszikla) — Hunyadorom K-Ny-i csapású szelvénye két okból is felkelti az érdeklődést. Egyfelől, hogy HORUSITZKY H. (1939) illetve Wein (1977a) a Budai-hegység földtani térképein a fenti területen hosszan tartó, egyenes, K-Ny-i csapású, üledékes jellegű, triász dolomit-eocén breccsa és mészkő kontaktust jelölnek (28. ábra), s ehhez igen éles, változatos morfológia társul (XVII. tábla). Ha pedig egy erősen tagolt mértani test és a rajta áthaladó sík metszetének vízszintes vetülete közel egyenes, annak egy oka lehet, hogy a metsző sík is meredek, majdnem függőleges. Ez első meggondolásra ellentmond a tektonikamentes települési módnak, de valószínűleg igazuk volt a fenti szerzőknek abban, hogy szerkezeti érintkezés direkt bizonyítékát nem észlelték a terepen. Más megoldást kell hát keresni! Másodikként KÁZMÉR és Tari (1988) zugligeti kőfejtőben tett megfigyelése hívja fel magára a figyelmet: méteresnél is nagyobb triász dolomit sziklatömbök ágyazódnak be a felső­eocén homokkőbe (29a ábra). A jelenséget eocén kori sziklaomlásként értelmezték (29b ábra). A Tündérszikla-Hunyadorom vonulatának üledékföldtani-szerkezeti felépítése A terület képződményei a budai-hegységi felső-paleogén rétegsor tipikus reprezentánsai. Eróziós felületű triász dolomitra késő-eocén szárazföldi-sekély tengeri breccsa és konglomerátum, majd a növekvő vízmélységnek megfelelően nummuliteszes mészkő, bryozoás márga és budai márga települ (Schafarzik és Wendl, 1929; Wein, 1977a). A Zugliget fölött magasodó Tündérszikla déli szomszédságában triász dolomit, eocén breccsa és konglomerátum (I.), illetve eocén breccsa és mészkő (II.) anyagú felhagyott bányák találhatók. I. Az elsőben húzódik K-Ny-i csapással a triász dolomit és eocén breccsa határa (30. ábra). A kőfejtő Ny-i oldalában erősen tagolt triász dolomit felületre helyi anyagú, szerkezet nélküli, osztályozatlan, szemcsevázú breccsa települ, egy 0,8-1 m vastag É-D- i csapású konglomerátum betelepüléssel (30. ábra). A konglomerátum mátrixa fekete tűzköves homokkő, megnyúlt, jól kerekített dolomit klasztjai zsindelyszerkezet szerint rendeződtek el és hossztengelyük déli irányba mutat. Az I. és a II. kőfejtő között ez az összlet települ 2-5 méter vastagságban.

Next