Forbes, 2016. január-június (4. évfolyam, 1-6. szám)

2016-01-01 / 1. szám

„Oláh cigányok vagyunk, az árokparton énekeltünk, ütöttük a kanalat, a vizeskannát a saját szórakoztatásunkra.” Zenéltek a munkásszállón, aztán a tanács engedélyével a mű­velődési házban, és itt kezdődött a Nagyecsedi Fekete Szemek sztorija. Az 1978-ban alakult zenekar akkor még 22 főből állt, végigjárta az összes hazai folklórfesztivált, fellépett a világ számos pontján, és 1989-95 között egy sor cigány zenei albu­mot adott ki. „Közben három műszakban dolgoztunk, mert a zenéből nem nagyon volt pénz. Nem kaptunk érte, csak néha egy vázát, egy-egy oklevelet, vállveregetést.” Egy több tucat fős zenekart utaztatni, felléptetni amúgy is sokba került. 1999- ben átnyergeltek hát a mulatós zenére, a popzenei alapokat a folkkal vegyítették. „A faterem mindig szeretett kísérletezni. Behozta előbb a nagybőgőt, aztán a basszusgitárt, aztán meg akart próbálkozni a popzenével is” - mondja Bódi Csabi. A népzenészek ezt nem fogadták valami lelkesen, megpró­bálták lebeszélni, de Bódi önfejű volt. Az első, 1999-es lemez négyszeres platinalemez lett. Bebizonyosodott, hogy a mu­latós sokkal szélesebb közönséget mozgat meg, mint a folk. „Mentünk a divattal - mondja Margó. Valljuk be őszintén, hogy a folkzene egy kicsit unalmas, a lassú hallgatókkal, sira­­tókkal, ez viszont pörgősebb, ütemesebb.” LENYOMTÁK NEGYEDSZER IS A dalokat - a mulatós zenében megszokottól eléggé elütő módon - maguk írták, 2012-ig összesen harminc lemezük jelent meg. A legnépszerűbb daluk, az Aranyeső sem népdal­­feldolgozás - ezt most már bíróság is kimondta, mintegy hét év pereskedés után. Azt kellett eldönteni, hogy a dal népzenei feldolgozás-e (ebben az esetben nem jár érte jogdíj), vagy ha nem, akkor ki a szerzője. Az Aranyeső - az 1995-ös, cigány Szosztár Máma című daluk magyar változata - amúgy máig annyira népszerű, hogy a mulatós előadók nagy része elénekli, akár tetszik ez Bódiéknak, akár nem. Ezért történhetett meg, hogy egy régebbi koncerten, mire Bódi Guszti és Margó színpadra léptek, előttük más zenekarok már háromszor is elénekelték az Aranyesőt. Bódiék lenyomták negyedszer is, a közönség pedig élvezte. Bódiék 15 év után is keresett zenészek. 2016-ra már most hatvan koncertjük van lefixálva, de akad már 2017-es ren­dezvény is. Egy átlagos hétvégén négy, öt, hat rendezvényük van, néha hét közben is fellépnek. Fix ár nincs, Bódi Csaba gázsija 180-200 ezer forint között mozog, a szülőké 300 ezer körüli, a magánrendezvények drágábbak. Az eddigi legfény­űzőbb egy hollandiai fellépés volt, a házigazda magángépet bérelt a magyar vendégeknek, és Bódi Gusztiék után Robbie Williams is fellépett. A fellépéseket precízen naplózzák, Margó még azt is felírja, mikor milyen ruha volt rajta, nehogy véletlenül kétszer ugyanazt viselje ugyanott. Falunapokon, céges bulikon és családi rendezvényeken is énekelnek, utóbbiakon inkább azért, mert nehéz nemet mon­dani, amikor például kiderül, hogy egy műtét előtt álló kisfiú kívánsága egy Bódi-fellépés. Ebben a műfajban különösen fontos, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot tartsanak fenn a közönséggel. „Sok zenész lejön a színpadról, és már a lépcső­ről beszáll a kisbuszba” - mondja Margó, de ők külön figyel­nek rá, hogy minden fellépés után legyen idő a közönséggel beszélgetni, fotózkodni. Emellett bőven áldoznak tehetség­­kutatásra és jótékonyságra is: eddig már közel százmillió forintot, az el nem kért fellépti díjakat is az összegbe számítva. Segítettek elindulni az énekesi pályán például Nótár Mary­­nek, és régebben Nagy Grófo több lemezét is ők adták ki. Az egyik titkuk szerintük az, hogy a mulatós zenében is a minőséget próbálják képviselni a sok gagyi között, amiket hallgatni „nekik is rossz”. Nem csak a régi slágereikre van kereslet, Bódi Csabi Nótár Mary és Kis Grófo mellett ahhoz a fiatalabb generációhoz sorolja magát, akiknek a hatására manapság egyre több fiatal is a mulatós műfaj rajongójává válik. A SZÓ SZOROS ÉRTELMÉBEN A családi cégben, a Bocitalk Produkciós Iroda Kft.-ben Guszti és Margó a cégvezetők és a tagok. A cég a szó szoros értelmében családi vállalkozás, a szülők és a két fiú minden bevétele egy közös kasszába folyik, és mindenki annyit vesz ki belőle, amennyire éppen szüksége van. A kft. 2003 óta lé­tezik, az elődje az 1995-ben létrehozott Fekete Szemek Roma Zeneműkiadó és Kereskedelmi Bt. volt. Az árbevétel tavaly 14 millió forint volt, és a megelőző években is tízmillió felett járt, sőt 2010-ben a 26 milliót is elérte. Az adózott eredmény ugyan tavaly mínusz egymillió forintra jött ki, de Bódiék azt mondják, nem minden bevételük a cégbe folyik be - ilyenek például a 400 saját daluk után járó jogdíjak -, ezért összességében nincs okuk panaszra. Margó a Fem3-on műsorvezetősködik, Bódi Csaba a Sláger Tv-n. A reggeli műsorok és egyéb tévés szereplések is fizetnek, és némi reklámbevételük is van. Bódi Gusztinak saját Youtube­­csatornája van, és a család gondot fordít rá, hogy rendszeresen frissüljön. Ráadásul nem csak a zenéből élnek, adtak ki önélet­rajzi könyveket, szakácskönyveket is. A tágabb családnak az építőiparban vannak jól menő vállalkozásai. A Bódi család imidzsében a szükségesnél nem hangsúlyo­sabb a gazdagság és a luxus mutogatása, ellentétben mondjuk Kis Grófóval (aki egyébként a roma mulatós műfaj megte­remtőjének tartja Bódi Gusztit). „Akkor is gazdagok voltunk, amikor a csirkeaprólék volt a legjobb hús, amit meg tudtunk fizetni” - mondja Bódi Csaba. Azt mondják, ők inkább azt akarják a saját példájukon és a zenéjükön keresztül kommuni­kálni, hogy „a család, az összetartás, a szeretet a romák alap­értékei, és igenis gazdag kultúrájuk van”. A legjobb az lenne, ha a magyaroknak is inkább ez jutna az eszükbe a cigányok­ról, mintsem „a rablás, a lopás meg Olaszliszka”.­­ 2016. JANUÁR FORBES­T 91

Next