Fordítástudomány, 2014 (16. évfolyam, 1. szám)

Recenziók

Fordítástudomány XVI. (2014) 1. szám 95-98. Kovács László Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 150. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2013. 261 pp. ISBN: 978-615-5219-35-1) Drahota-Szabó Erzsébet E-mail: botschaft@freemail. hu A fenti monográfia a szerző 2011-ben, azonos címmel megjelent munkájának átdolgozása (előbbi a „Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához” című sorozat 119. számú köteteként jelent meg, ugyancsak a Tinta Könyvkiadónál), a munka végső alapja pedig a szerző doktori értekezése. Az átdolgozott mo­nográfia megjelentetését a szerző - joggal - azzal indokolja, hogy a mentális lexikonra vonatkozó kutatásokban az elmúlt két évben új eredmények születtek. A szerző tehát folytatja kutatásait, amelyekben a mentális lexikon hagyomá­nyos, azaz asszociációs, valamint hálózatos vizsgálatát ötvözi. Az alábbi recenzió annyiban tér el a „klasszikus” értelemben vett recen­zióktól, hogy nem tér ki részletesen a könyv felépítésére, az elméleti alapokra, az empirikus vizsgálat korpuszára, módszertanára, minden elért eredményre. A könyvet pragmatikus szempontból olvastam, sőt, immár felhasználtam fordí­táselemzői munkámban, s abból indulok ki, hogy a recenzió olvasója ugyanazt a kérdést teszi fel, mint a recenzens: egy, a mentális lexikont, a hálózatokat vizsgáló munka ugyan „mire lehet jó” annak, aki fordítástudománnyal foglal­kozik? Ezért a kötet bemutatásakor ennek a kérdésnek a megválaszolása áll a középpontban. Elöljáróban, ami ezt a munkát már módszertanában is rokonítja a fordítástudománnyal, az az interdiszciplinaritás. A kötet első része elméleti alapokat ír le, így például a mentális lexi­kont, az agyi szótárat „mint a fogalmak (szavak) tárolórendszerét” (21. old.) pszicholingvisztikai és kognitív nyelvészeti megközelítésből mutatja be, abból kiindulva, hogy ebben a tárolórendszerben „az egységek rendszerét hálózat­ként jellemezhetjük” (uo.). A szerző a mentális lexikon nyelvészeti szempon­tú vizsgálatát hálózatalapú, a hálózatok szerveződését pedig hálózatközpontú megközelítéssel végzi. A kötet céljait a következő három pontban adja meg: (1) „A mentális lexikon szaknyelvi szerveződésének vizsgálata”; (2) „A men­tális lexikon hálózatelméleti vizsgálata” és (3) „Új adatgyűjtési és feldolgozási módszerek bemutatása (szóasszociációs adatok internet-felhasználóktól történő gyűjtésének lehetőségei)” (12-13. old.). A szerző - többek között - részletesen bemutatja, hogy az ún. Agykapocs-rendszer segítségével (vö. www.agykapocs. hu) hogyan gyűjthetők internet-felhasználóktól szóasszociációs adatok, illetve

Next