Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1975 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1975-03-01 / 1. szám

2 Felkészülten, elkötelezetten (Folytatás az 1. oldalról.)­resebbé, átgondoltabbá kell tenni ezt a munkát. A meg­levő igények kielégítéséért valamennyi testületnek közö­sen kell fáradoznia, de köz­ben tenni kell az energiából arra is, hogy új kulturális Beszámolója következő ré­szében főiskolánk pártbizott­sága részletes áttekintést adott pártszervezetünk belső életéről, ez irányú tartalmi munkájának eredményeiről. Szólt arról, hogy a főiskola sajátosságaiból adódóan szá­mos területen befolyásolja a munkát, a szervezeti életet a tanévváltással együttjáró pe­­riodikusság. Ez kihat a párt­­bizottság tevékenységére is, hiszen minden esztendőben eltávoznak a főiskoláról párt­bizottsági taggá választott elvtársaink, s helyüket koop­­tálással kell betölteni. A dol­gok természetéből adódóan nem egy vonatkozásban sző­kébb is a pártbizottság ha­tásköre, mint azt más intéz­ményekben megszoktuk. E tényezőket nem lehet figyel­men kívül hagyni a négyéves munka értékelésekor sem. A választott testületek mun­káját — a már említett sa­játosságokat is figyelembe véve — a rendszeresség, terv­szerűség jellemzi. A pártbi­zottság negyedévenként, vég­rehajtó bizottsága kétheten­ként ülést tart. Ezek napi­rendjének zöme az éves munkaterv alapján adott, je­lentős hányadát pedig a főis­kolai élet tempója diktálja. A Központi Bizottság 1972-es határozata minden vezető testület munkájának homlokterébe állította a ha­tározatok végrehajtásának el­lenőrzését. Nálunk ez elsősor­ban az alapszervezetek rend­szeres beszámoltatásában nyilvánul meg. Az elmúlt négy évben tizenhat alapszer­vezet számolt be a pártbizott­ság előtt a kommunista kö­zösség munkájáról. Egyre inkább gyakorlattá válik, hogy az óhatatlanul általános­ságok síkján maradó átfogó beszámoltatás helyett egy-egy alapszervezet a pártmunka egy konkrét részéről ad szá­mot a pártbizottságnak. Ez a módszer bevált, s a jövőben is ajánlja a pártbizottság az új vezető testületnek. Rendszeresen visszatért a pártbizottság saját, korábbi határozatai végrehajtásának ellenőrzésére is. Több esetben munkabizottság végzett rész­­vizsgálatot, vagy a napiren­den szereplő téma legjobb is­merője adott jelentést a tes­tületnek. Az ellenőrző munka sajátos módszerei közé sorol­ható a rendszeres titkári ér­tekezlet is. Ez mindenek előtt a hallgatói alapszervezetek munkájához ad jelentős segít­séget. Az alapszervezetek és a végrehajtó bizottság kap­csolatát erősíti az, hogy az elmúlt négy évben minden évfolyamról egy-egy hallgató tagja volt a munkát operatí­van irányító végrehajtó bi­zottságnak. Sajátos főiskolai feladat minden esztendőben az első évfolyam alapszervezeteinek megalakítása. Helyes gyakor­latnak bizonyult e témában, hogy a vezetőségek megvá­lasztására csak november­re­igényeket ébresszünk a hall­gatóságban, a főiskola egész személyi állományában. A hallgatóság szabad idejének belső igényből táplálkozó ré­szévé kell tenni a színház-, hangverseny-, múzeum- és tárlatlátogatást, nem utolsó­gén, december elején kerül sor, mert addigra hallgatóink kellő mértékben megismerik egymást, s a választáskor ténylegesen az arra leginkább alkalmas elvtársaink kapnak bizalmat. Bevált gyakorlatnak érté­keljük azt is a szervezeti életben, hogy az információs jelentést minden hónapban más-más hallgatói alapszerve­zet adja, mert így szélesebb bázisra támaszkodó, az iskolai élet szinte minden részterüle­tére kiterjedő jelentések jut­nak el a vezető testületekhez. Fontos feladat viszont az in­formáció területén, hogy a jö­vőben nagyobb gondot fordít­son az új pártbizottság az információs jelentésekben Értékelte a pártbizottság je­lentése a főiskola szakszerve­zeti bizottságának, valamint az ifjúsági szövetség vezető­ségének munkáját is. Megál­lapította többek között, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták nagy odaadás­sal, lelkiismeretesen végzik munkájukat. A szakszervezeti bizottság tevékenységében tá­maszkodik a pártbizottság el­vi irányító munkájára, a két testület közötti kapcsolat har­monikus. A szakszervezeti ak­tivisták egyre több sikerrel kapcsolják össze az érdekvé­delmi, valamint a tanulmányi munkát segítő tevékenységet. A pártbizottság megállapítot­ta, hogy a szakszervezeti bi­zottság ma színvonalasabban dolgozik, mint korábban bár­mikor. Az egy évvel ezelőtt megalakult KISZ-szervezet — bár munkájában még érezhe­tőek a kezdet nehézségei — megnyugtatóan fejlődik, ré­szei abban, hogy a főiskolán dolgozó fiatalok közül egyre többen kerülnek közel a párt politikájához, s közülük nem is egy kifejezte már igényét arra, hogy a párt tagjává váljon. Az ifjúsági szövetség munkájának további javításá­ban elsősorban a technikai­műszaki pártalapszervezet ve­zetőségének vannak teendői. VITA ÉS ÖSSZEFOGLALÓ összefoglaló jelentést tett a küldötteknek a pártbizottság az alapszervezeti taggyűlése­ken a kongresszus alapdoku­mentumairól folytatott vita legfontosabb gondolatairól. Tételesen felsorolta a jelentés, hogy a főiskola kommunistái miként vélekedtek az irányel­vekről, és a szervezeti sza­bályzat módosításának terve­zetéről. Miután azonban köz­ben a kongresszus is meg­kezdte munkáját, az ide vo­natkozó állásfoglalás ismerte­tésére már nem térünk ki, s csak nagy vonalakban adunk képet a pártbizottság sorban a szépirodalom olvasá­sát. Ehhez a főiskolán a szükséges feltételek adottak, a tudat- és emberformáló munka milyenségétől függ, hogy milyen eredményeket érünk el ebben a vonatkozás­ban az elkövetkező években­ szereplő kérdések gyors meg­válaszolására, s a válaszok­nak az alapszervezetekhez való eljuttatására. Ezt igényli a párttagság — mint az több taggyűlésen is elhangzott. Kitért a beszámoló a tech­nikai és adminisztratív dolgo­zók pártalapszervezeteinek problémáira is. Megfogalmaz­ta azt az igényt, hogy a jö­vőben még nagyobb gondot kell fordítani ezekre a kom­munista közösségekre. Mun­kájukat rendszeresebbé, át­gondoltabbá kell tenni pél­dául a pártépítő tevékenység­ben, hiszen éppen e terüle­ten dolgoznak azok a munká­sok, akik közül a legjob­baknak a párton belül van a helyük­ beszámolója feletti vitáról is. Ezt annál is inkább megte­hetjük, hiszen az alapszerve­zetekben folyt érdemi vita után a pártértekezleten vi­szonylag kevesen szólaltak fel. Ugyancsak nem térünk ki a pártértekezleten a küldöt­tek által elfogadott azon ajánlások ismertetésére, ame­lyek az új pártbizottság mun­kájához szolgálnak iránymu­tatóul, hiszen ezek az elkö­vetkező taggyűlések napirend­jén szerepelnek majd. Főiskolánk pártértekezle­tének munkáját felszólalásá­val segítette dr. Pécsi Kál­mánná, dr. Sípos Aladár, Te­rek György, Fenyvesi Dezső. Ezt követően Csala József elvtárs, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelen­tést a küldöttértekezletnek: a szavazati joggal felruházott 85 küldött közül 80 vett részt a pártértekezlet munkájában. Rajtuk kívül 18 meghívott is ott volt a teremben. A kül­döttek 26,2 százaléka a taná­ri pártalapszervezetet, 55 szá­zaléka a hallgatói alapszerve­zeteket, 7,5 százaléka az ad­minisztratív, míg 11,3 százalé­ka a technikai alapszervezetet képviselte. Megtisztelte felszólalásával főiskolánk kommunistáinak küldöttértekezletét Nemes De­zső akadémikus, a Politikai Bizottság tagja, főiskolánk rektora. Nemes elvtárs felszólalásá­ban kifejezte azt a vélemé­nyét, hogy a főiskola párt­­szervezete az elmúlt négy esztendőben eredményesen se­gítette a főiskola alapvető feladatának megoldását, és az iskolavezetőség munkáját. El­mondotta, hogy az alapszer­vezetek munkájában lényeges fejlődés ment végbe, különö­sen az általa alaposabban is­mert tanári és hallgatói alap­szervezetek tevékenységében érzékelhető az előrelépés. Kü­lönösen örvendetesnek minő­sítette, hogy a hallgatói alap­szervezetek szakítottak régi hibájukkal, amikor munkájuk középpontjába az érdekképvi­seletet állították. Ezt a fo­lyamatot tovább kell gyorsí­tani, s még több részt kell vállalniuk a közösségi szellem formálásából, a tanulmányi munka segítéséből, nem utol­sósorban a jellemformáló, embernevelő munkából. Hosszú távon programot adó módon fogalmazta meg Nemes Dezső elvtárs főisko­lánk legfontosabb célkitűzését, amikor elmondotta: magas színvonalú elméleti és politi­kai felkészültséget biztosítani, a tanulmányi program ma­gas szintű teljesítésére ösztö­nözni minden hallgatót — ez alapfeladat. Legalább ilyen fontos azonban a kommunista A szavazatok összeszámlá­­lása alapján a szavazatszedő bizottság jelentette a küldött­­értekezletnek, hogy az új pártbizottságot a küldöttek megválasztották. Tagjai let­tek: Ágoston Rozália, Csala József, Forgó Tibor, Győrfy Károly, Harsányi Iván, Há­mori László, Kardulesz Gá­­borné, Kácsor Gyula, dr. Kár­páti Sándor, Kelemen Béla, Makai Sándorné, Martin Fe­renc, dr. Mikula József, Mol­nár János, dr. Perlaki Gyu­láné, dr. Pécsi Kálmánná, emberi jellemvonások fejlesz­tése és erősítése. — Ehhez megvannak a fel­tételeink Nagy tapasztalattal rendelkező, magas szintű pe­dagógiai képzettséggel rendel­kező tanáraink vannak. Olya­nok, akik nemcsak a tan­anyag színvonalas előadására képesek, hanem érzelmileg is meg tudják nyerni hallga­tóinkat a kommunista esz­méknek — mondotta. A pártértekezleten elhang­zott vitát dr. Perlaki Gyuláné foglalta össze, majd sor ke­rült a kerületi pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Pintér Lajos, Pirik Imre, Po­dolák György, Pór Gyula, Rostás László, dr. Sipos Ala­dár, Sütő Ottóné, dr. Szabó József, dr. Szalai Béláné, Szegner László, dr. Szenes Ivánné, Szénhegyi József, Te­rék György, Tolnai Gábor, Trautsch Ede, Varga András, Vigh Lajos elvtársak. A 33 tagú pártbizottság el­ső ülésén tagjai sorából meg­választotta végrehajtó bizott­ságát, illetve a pártbizottság tisztségviselőit. A pártbizott­ság titkárává Vigh Lajost, titkárhelyettessé dr. Szalai Bélánét, szervező titkárrá Szegner Lászlót, agit-prop.­­titkárrá Makai Sándornét vá­lasztották. Tagja lett a végre­hajtó bizottságnak: dr. Pécsi Kálmánné, Molnár János, dr. Kárpáti Sándor, Forgó Tibor és Rostás László. A új pártbizottság határoza­ta értelmében megalakultak a szervezeti élet különböző szakterületein dolgozó munka­­bizottságok. A tanulmányi és tudományos munkabizottság vezetője: dr. Sipos Aladár; a bizottság tagjai: Ágoston Ro­zália, Harsányi Iván, Hámori László, Kácsor Gyula, Stefka Dezső, dr. Szokolay Katalin, Vida Sándor, dr. Wirth Ádám. A pártépítési és tömegszer­vezeti munkabizottság vezető­je Terék György; a bizottság tagjai: Csala József, Martin Ferenc, dr. Mikula József, Podolák György, Sütő Ottóné, dr. E­gerszegi Ferenc, Kiss Gy. Jánosné, Varga András. Az agitációs, propaganda- és művelődési munkabizottság vezetője Pirik Imre; a bizott­ság tagjai: Bedő Nándor, Diósdi Lászlóné, Katona Ti­bor, Kelemen Béla, Lovász László, Lux Lászlóné, Pintér József, Pór Gyula, Ripp Gé­­záné, Szénhegyi József. A SZERVEZETI ÉLET KÉRDÉSEI TÖMEGSZERVEZETEINK MUNKÁJÁRÓlcr AZ ÚJ TISZTSÉGVISELŐK Szavaznak a küldöttértekezlet részvevői Alapszervezeti bemutatjuk: A Fórum legutóbb megjelent számában közöltük az első év­folyamon megválasztott alap­szervezeti vezetőségek névso­rát. Sok hallgató kérésének en­gedve ezúttal közöljük a de­cemberben új vezetőséget vá­lasztott alapszervezetek tiszt­ségviselőinek neveit. II/1. Gombkötő László titkár, Ladeczky István, Kóczi József; 1112. File András titkár, Pé­­tery Sándor, Baki Elemér; II/3. U­rbán István titkár, Kalmár Lászlóné, Stier Sándor; II/4. Akantisz Marcell tit­kár, dr. Horváth Károlyné, Szeksziusz Mihály; II/5. Kónya Lajos titkár, Herczeg Klára, Huszár Miklós; III/1. Varga András titkár, dr. Horváth Sándor, Nemes Istvánná; III/2. Szer Ferenc titkár, Benkó László, Hollósy Sán­dorné; III/3. Mikita Ferenc titkár, Kutas Gyula, Perényi Károly­né; III/4. Czene József titkár, Vas Imre, Szigeti Ferencné; 111/5. Luzsák István titkár, Szabó Ferenc, Aigner Ferenc­né. Adminisztratív alapszerve­zet: dr. Szenes Ivánné titkár, Árkai Istvánná, Kardulesz Gáborné. Tanári alapszervezet: dr. Kárpáti Sándor titkár, dr. Egerszegi Ferenc, Ripp Gézá­­né, dr. Szokolay Katalin, Tóth Lajos, Filyó Jánosné, dr. Ro­vó Jenő. Technikai—műszaki alap­szervezet: Trautsch Ede titkár, Szabó Miklós, Selmeczi Sán­dorné, Balogh János, Filep Já­nosné. Nyelvelőkészítő tanfolyam: Novák László titkár, Nagy Ka­talin, Ficzere János. vezetőségek A pártbizottság új titkárát Negyvenhat éves korával hosszú utat megjárt a mozgalomban rendkívül gaz­dag tapasztalatokkal rendelke­ző kommunista tölti be főis­kolánk pártbizottsági titkári tisztét ez év február 7-e óta. S bár emberi közvetlensége, valamint tanári hivatása ré­vén sokan ismerik, azok ked­véért, akik eddig nem talál­koztak Vigh Lajos elvtárssal, az alábbi néhány sorban be­mutatjuk őt. 1929-ben, a csehszlovákiai Alsószeliben született. Gyer­mekkorát, és a háborús éveket is ott élte. 1947 óta él Budapes­ten. A Ganz Vagon és Gépgyár fiatal munkása egy idő után a Fővárosi Villamosvasúthoz került, ahol rövid idő után oly mértékben szerezte meg ifjú­munkás­társai bizalmát, hogy a SZIT szervezető titkárává választották. Ekkor jegyezte el magát a mozgalommal, s ez a jegyesség máig megszabta élet­útját. Volt­­ budapesti diák­­szövetség szervező titkára, s azok közé a fiatal kommunis­ták közé tartozott abban az időben, akiknek munkálkodása részes az egységes ifjúsági szö­vetség létrehozásában. A DISZ megalakulása után a bu­dapesti bizottság osztályvezető­helyettesévé nevezték ki. E tisztségéből küldték először pártiskolára. Szemináriumokon, különböző tanfolyamokon — mint annyi más pártmunkás — Vigh elv­társ is szinte a mozgalomba kerülése óta tudatos terjesztő­je, oktatója a marxizmus— leninizmusnak. Tanári megbí­zást először 1951-ben kapott. S miközben tanított, maga is szüntelenül tanult. Elvégezte az akkor még kétéves pártfő­­iskolát. Az ellenforradalmi lázadás leverését követő időszakban ismét a gyárak világában vál­lalt pártmunkát. Tevékeny ré­szese volt a párt újjászervezé­sének a Csepel Vas- és Fém­művekben. Tizenhárom éven át a nagyhírű gyár, a magyar forradalmi munkásmozgalom e kiemelkedő bázisának hivatá­sos pártmunkása volt. Politi­kai munkatárstól a pártbizott­sági titkári tisztségig a pártélet szinte minden területét alapo­san megismerte. Nem külön­ben a csepeli munkáséletet, amelynek emberformáló, jel­­lemnevelő hatásáról ma sem tud meghatottság nélkül be­szélni. 1970 őszén került főiskolánk­ra. Mint a Pártépítési tanszék adjunktusa, sok-sok hallgatót segített ahhoz a felismeréshez, hogy korunk elengedhetetlen követelménye a pártélet kér­déseinek tudományos elemzése. Kitüntetései közül különösen büszkén viseli az MSZBT aranykoszorús jelvényét, a „Szocialista kultúráért” ér­demérmet, „Munkaérdem­rend’’ arany fokozatát, a „Munkás-Paraszt Hatalomért” emlékplakettet. (b. n.) A nemzetközi nőnapon A tavaszelő májust meghazudtoló szikrázó napsütés­sel, kellemes meleggel köszöntött ránk. Mintha az idő­járás is külön készült volna arra, hogy március 8-án szép idővel, a tavaszvárás optimista reményével köszönt­se a nemzetközi nőnapot. A tavasz sok forradalmi esemény ünnepe szerte a világban. Ezek közé tartozik immár 65 esztendeje a nemzetközi nőnap is. Ez a nap elválaszthatatlanul ös­­­szeforrt az egyenlőségért, a szabadságért folyó harccal. Clara Zetkin joggal állapította meg: „csak a proletáras­­­szonyok segítségével győz majd a szocializmus.” A szocialista rendszer létrejötte, a szocialista eszme egyre szélesebb körű elterjedése óta az egész társadalom ügye lett a nők jogainak, egyenlőségének, békés életének ügye. S ennél semmi sem természetesebb, hiszen a szo­cialista rendszer képes csak megvalósítani a földkerekség sok-sok millió asszonyának, és leányának álmait, az emberi, boldog életet. Főiskolánk minden dolgozó nőjét és hallgatónőjét mély tisztelettel köszöntjük. Munkájuk­hoz sok sikert, családi életükhöz sok boldogságot kí­vánunk Szegner László a főiskolai pártbizottság szervezőtitkára fórum

Next