Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1982 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1982-03-01 / 1. szám
2 FÉLIDŐ 1 Túl vagyunk a tanulmányi év első felén. Ilyenkor szokás értékelni az elmúlt időszakot, és beszélni arról, hogy mi vár még az oktatókra és a hallgatókra idén. A diákoknak nem volt könnyű dolguk az elmúlt szemeszterben -és joggal mondhatjuk, hogy az elkövetkező félév sem lesz rózsásabb, sőt az eddigiek közül talán a legnehezebb szemeszter előtt állnak. Hogy miért, arról a tanulmányi osztály vezetőjével, dr. Rónai Róbertnével beszélgettünk. Jól szerepeltek , a gólyák — Hogyan értékeli ön az elmúlt szemesztert? A január végeztével ismét legördült az a bizonyos kő a szívünkről, — mint minden első szemeszter után — mert bebizonyosodott, hogy főiskolánk új hallgatói, az elsőévesek sikeresen beilleszkedtek a főiskolai életbe, jól vették az akadályokat, beleszoktak az új közösségbe, a vizsgáikat is jó színvonalon tették le, s így az a kis félelmünk, ami minden új közösség első nagy közös produkciójáig van bennünk, megszűnt. Mert az első félévtől nemcsak a hallgatók, hanem mi, a tanulmányi osztály, az előadók, szemináriumvezetők, az osztályfőnökök is tartanak egy kicsit. Talán nem kell nagyon részletesen ecsetelnem azt, hogy mit jelent a hallgatónak hallgatóvá válni, sokaknak elszakadni a családtól, ezzel párhuzamosan megszokni a kollégiumi életet, évek, évtizedek után ismét gyakorolni a rendszeres tanulást, elültetni az emberek tudatában a beszámolási kötelezettséget, új közösséget formálni — mindezt úgy, hogy lehetőleg az egyéni érdekek ne ütközzenek a küldő szervek, illetve a főiskola érdekeivel. Az első félév annak is próbája, hogy mennyire sikerült a küldő szervek válogatójavaslattevő munkája, és képesek-e helytállni az ideküldöttek. De próbatétel nekünk is, mert mi is megméretünk: képesek vagyunk-e minden évben az új adottságokhoz és az újabb igényekhez, az egyes emberek „lelki alkatához” rugalmasan alkalmazkodni? De ezen a meneten túl vagyunk, méghozzá kiemelten jó eredménnyel. Csak példának mondom, hogy a nappali tagozaton az első vizsgákat „gólyáink” 1,1-en felüli átlaggal tették le, s mindössze 3 db elégséges osztályzat született. . . No és a másodévesek? A második évfolyamos hallgatóink képezik minden évben a „stabilitást” a főiskolán. Már nem kezdik és még nem fejezik be tanulmányaikat. A mindennapos feladatok ellátásában kellő jártassággal rendelkeznek már,, amit részben fel is használnak az első évfolyamosok „felvilágosítására”. Erre egyébként „hivatalból” is sor kerül, hiszen ők sok irányban segítik az I. évfolyamosok beilleszkedését. Nem könnyű félévüket szép eredménnyel zárták. Ez azért is érdemel külön említést, mert közülük többen részt vesznek a tanszékek által szervezett spec. kurzusokon és a tudományos diákkör mukájában is. Az ilyen irányú tevékenységben való aktív részvételüket érdeklődésük mellett az is növeli, hogy jobban eligazodnak már a Főiskola adta lehetőségek között, hiszen ismerik a lehetséges „kiskapukat” is. Új tematikával az V. szemeszterben — Adott-e a korábbiakhoz képest valami újat ez a szemeszter? — De még mennyire! Méghozzá a harmadik évfolyamon, vagyis az ötödik szemeszterben. A hallgatók ugyan mint kész tényt kapták a tantervet, összehasonlítási alapjuk nem volt, de egy merőben új tematika szerint oktattuk őket az V. félévben. Ez a tematika ugyanis a korábbiakhoz képest szerkezet és óraarány változással járt. — Mi tette ezt szükségessé? — Igyekeztünk a Politikai Bizottság 1978-ban született határozatának eleget téve úgy alakítani a tematikánkat, hogy az V. félévben a gyakorlati tárgyak oktatását helyezzük előtérbe. Így egyszerre foglalkoztak a hallgatók az államszervezési ismeretekkel, a művelődéspolitikai, a pártépítési, a gazdaságpolitikai tantárgyakkal. Ezek persze növelték a kötött órák számát, de megmaradt a magas előadási óraszám is. Ennek a hallgatók nemigen örültek, ami érthető. Ez a szituáció a tanszékek számára is újszerű, a megoldás lehetőségeit közösen keressük. De mint a vizsgák érdemjegyei bizonyítják hallgatóink mégis nagyszerűen megállták a helyüket. Ugyan négy kollokviumot tettek le, de ezek eredményeinek évfolyam átlaga egytől egyig a 4,4 fölött van. — Gondolom az ötnapos munkahétre való átállás sem ment könnyen. — Valóban nem kis gondot jelentett nekünk az átállás. Ugyan megtervezni az órarendet, a tantermi beosztást, hogy mindenki jól járjon, persze nem lehetett. Megszűntek a szabad szerdák, ami nem vívott ki nagy népszerűséget, csakúgy mint a megnövekedett óraszámok sem. Ezért nem ritkán panaszkodnak is a hallgatók a túlterhelésre, ami egy kissé több kitartással azért áthidalható. Nem rosszindulatból mondom, de egy kicsit úgy érezzük, hogy minél tovább van itt egy hallgató a főiskolán, annál inkább azt keresi, hogy folyamatosan neki váljanak kedvezőbbé a feltételek. De tudomásul kell venni, hogy az V, sőt a VI. szemeszter is a főiskolai tanulmányokhoz tartozik, s bár érthetően félig-meddig már kifelé kandikálnak a hallgatók a főiskoláról, a harmadik év teljesen egyenrangú a korábbiakkal. — A tantermi beosztást említette. Bizonyosan sokat vándorolnak a hallgatók. Mi ennek az oka? — Az, ami minden második félévben: az utolsó éves levelező hallgatók is beköltöztek a főiskolára. A 10 hetes tanfolyamok is folynak, ezért vagyunk ilyenkor sokan. Már nagyon várjuk az új oktatói épületrész felépülését, de sajnos ez készül majd el a legkésőbb. S míg minden építkezésnél, a kiszolgáló objektumok azok, amelyek késnek, nálunk ez pont fordítva van, ami kétségtelenül a tanulmányi és oktatási munka hátrányára válik. — Nem kis gondok ezek, de a gyakorlatot látva megoldhatók. Bízzunk benne, hogy ennek az első ilyen újszerű félévnek a tapasztalatait is hasznosítva jövőre már könnyebben veszik önök is az akadályokat. — Köszönjük a beszélgetést. M. M. Könyvtárunk Mlmti-méámrtm központ Az MSZMP Politikai Főiskola Könyvtára a megyei oktatási igazgatóságok könyvtárainak országos hálózati-módszertani központja lett. Az ebből adódó feladatokat múlt év decemberében országos értekezlet keretében tárgyaltuk meg. A tanácskozáson szó volt sok egyéb mellett arról, hogy a politikai tájékoztatás a társadalomtudományi információ legfontosabb része, ezért szükséges az egyes társadalomtudományi jellegű szakkönyvtárak közötti együttműködés fejlesztése. Általános igény van arra, hogy a megyei oktatási igazgatóságok könyvtárait társadalomtudományi szakkönyvtárrá fejlesszük. Ez főleg azokban a megyékben indokolt, ahol nincs ilyen jellegű felsőoktatási intézmény. Az oktatási igazgatósági könyvtárak feltételei és lehetőségei igen változatosak. A könyvtárak igénylik a Politikai Főiskola Könyvtárának segítségét egységes működési, illetve könyvtárhasználati szabályzat elkészítéséhez, továbbá a szakmai továbbképzés megszervezéséhez. A Politikai Főiskola számára nem lehet közömbös ezeknek a könyvtáraknak a segítése, hisz ahogy az értekezleten ez felszínre került, ezeknek a könyvtáraknak igen fontos az ideológiai-politikai szerepük. Az ilyen irányú érdeklődést elsősorban ezekből a könyvtárakból kell megfelelően kielégíteni az adott megyében. „Az, hogy milyen a mi információs rendszerünk és ebben milyen szerepet foglal el az oktatási igazgatóságok munkája, ahol ez megyeileg ma legjobban koncentrálódik, korántsem technikai vagy pénzügyi, hanem nagymértékben politikai, ideológiai kérdés. Befolyásunk terjesztésének és a közvélemény formálásának nagyon fontos tényezője...” — hangoztatta az értekezleten részt vevő Boros Sándor. A tanácskozás után megkezdődött az érdemi munka, az irányelveknek megfelelően. 1982 február 1-én megalakult a hálózatmódszertani csoport, amelynek munkatársai a felügyeleti szervek és az egyes hálózati központok illetékeseivel folytatott konzultációk után már hozzá is kezdtek egy szervezeti-működési mintaszabályzat elkészítéséhez. Emellett megkezdték a könyvtárak látogatását, amelyek a kapcsolatok szorosabbá tételét és az igények felmérését célozzák. Ezeket a feladatokat az új könyvtárba történő átköltözés után, a technikai és személyi feltételek megteremtésével még magasabb szinten tudjuk teljesíteni. Műnk Sándorné forum Véleménycsere Sajátos helyzetünknél fogva nekünk, könyvtári dolgozóknak minden lényeges politikai információ rendelkezésünkre áll. Jórészt a mi közvetítésünkkel jutnak el még egyes pártdokumentumok is a tanszékekre. Rendszerezzük, tároljuk az információkat. A politikai tájékoztatással kapcsolatban most röviden arról szólunk, mit segíthet ez ügyben a könyvtár kollektívája, milyen lehetőségeket lehetne jobban kihasználni. Először is, valamennyi friss politikai, társadalomtudományi folyóirat megtalálható az olvasóteremben, több mint 180-féle újság, periodika. Igaz, nem mindegyiket tudjuk szabadpolcra tenni a közismert helyszűke miatt, ezen a gondon majd az új könyvtári épület segít. Természetesen kérésre hozzáférhető mindegyik folyóirat. A legutolsó számok anyaga már néhány napon belül a cikk-katalógusban van. Főként első éves hallgatóinkat biztatjuk: éljenek bátrabban a lehetőségekkel. Legyen szó akár a napi politikai eseményekhez kapcsolódó beszámolóról, referátumról, kiselőadásról, vagy dolgozatról. A könyvtárba gyakran jönnek konkrét kéréssel, de nem biztos, hogy az adott témában a keresett forrás a legjobb. Számos esetben a könyvtáros frissebbet, jobbat és bővebb forrásanyagot tud ajánlani, amivel gazdagítható, kiegészíthető a téma. Ha szabad tanácsot adni, megjegyezzük, hogy a tájékozódásra több időt kell fordítani. Tudjuk, hogy mindenki siet. Pedig érdemes alaposabban körülnézni a teljesebb, pontosabb tájékozódás kedvéért. Például a vizsgált témában átböngészni az idegen nyelvről lefordított cikkek jegyzékét. A katalógusba, egyébként rendszeresen bekerülnek a fordítások és a kisebb terjedelmű anyagok címleírásai is (betűrendben, téma szerinti bontásban stb.), s ha bárki nehezen igazodna el a katalógusrendszerben , mi segítünk. A friss kiadványokról még annyit: ezekről rendszeresen tájékoztató jegyzékek készülnek. Az új, még jegyzékben nem szereplő legfrisebb anya gt A gazdasági pártalapszervezet — a főiskola más alapszervezeteihez képest — sajátos helyzetben van. A párttagok aránya közel egyharmada a terület összdolgozóinak. Ez a tény alapvetően meghatározza feladatainkat a politikai tájékoztatás, tájékozottság tekintetében. Több év óta rendszeres bel- és külpolitikai tájékoztatást szervezünk, amelyek centrumában ,a pártnapok állnak. E pártnapok népszerűek a párttagok, és a pártonkívüliek körében is. Segítséget kapunk ehhez a főiskola tanári karától. Tartalmas, érdeklődést felkeltő tájékoztatóik továbbgondolkodásra serkentik dolgozóinkat. Nemrég például Szántó György elvtárs tartott tájékoztatót franciaországi útjáról. Tervezzük Badacsonyi György elvtárs előadását is az egyesült államokbeli tapasztalatairól. A XII. kongresszust három témában dolgoztuk fel, Mona Gyula, Kohánka András, Jedlicska Gyula közreműködésével. Pártcsoportjainkban a politikai vitakör anyagait beszéljük, vitatjuk meg. A pártonkívüliek részére a szakszervezeten belül a főiskola hallgatóinak segítségével (évek óta) rendszeres politikai tájékoztatást nyújtunk. A párttagságnak meghatározott oktatási terv szerint több formában biztosítjuk a politikai oktatást. Területünkön megnőtt az érdeklődés a kül- és belpolitikai témák iránt. Érthető okokból sokat pedig a megjelenést követő napokban már az olvasók kezébe kerülhetnek. Pl. Gyenes András külpolitikai előadása: A nemzetközi viszonyok jellemzői az 1980-as évek elején; vagy: A falu a magyar társadalomban c. tanulmánykötet; az Eszmeáramlatok Latin- Amerikában c. cikkgyűjtemény; Szeben Éva jövedelempolitikáról szóló könyve. A könyvtár közművelődési funkcióját is szeretném kiemelni. A hallgatók és tanárok nemcsak saját részükre, hanem hozzátartozóiknak is kölcsönösnek különböző témájú könyveket könyvtárunkba. Ezeknek az igényeknek a legmesszebbmenőkig igyekszünk eleget tenni. A könyvtárunkban nem található anyagokat rövid időn belül könyvtárközi kölcsönzés útján beszerezzük. Sommázva tehát: érdemes jobban élni a szüntelenül megújuló tájékozódási lehetőségekkel. Könyvtári-Tanulmányi alapszervezet könyvtáros pártcsoportja elsősorban a gazdasági jellegű kérdések foglalkoztatják dolgozóinkat. Ami a további igényeket illeti: szívesen vennénk, ha többször kaphatnánk átfogó tájékoztatást, lehetőleg az adott eseményekhez kapcsolódva, minél frissebbet. Erre elsősorban azért volna szükség, hogy a dolgozóink által felvetett kérdésekre — egyegy aktuális lényegbevágó gazdasági intézkedés kapcsán számos észrevétel merülhet fel — megfelelő orientáltság birtokában tudjunk választ adni. A megkésett reagálás ugyanis találgatásoknak, félreértéseknek adhat tápot — volt már rá példa — s ilyenkor bizony utólag sokkal nehezebb a körülmények tisztázása, mintha melegében tudunk segítséget nyújtani az eligazodásban. Dolgozóink igénylik is ezt a gyors reagálást a tömegkommunikációs tájékozódás lehetőségei mellett is. Ebben az igényben benne van az is, hogy dolgozóink mélyebben szeretnék megismerni az események hátterét, az esetenkénti hibák, visszásságok gyökereit, a kiküszöbölésükre tett intézkedéseket, és azok utóhatását. Az ilyenfajta információközvetítésben kétségkívül élen jár a Televízió; számtalan okulni való ügyet tárnak ország-világ elé, ám a következmények gyakran maradnak homályban. Gazdasági pártalapszervezet ★ ★ EGY MONDAT Mikor kitüntetéseiről kérdezem, szekrénye alsó polcáról hatalmas csomagot, táskaszerűséget emel le, s abból mutatja sorban az elismerő okleveleket, igazolványokat. Már-már szentségtörésnek érzem, amikor magamat is a tényekre kényszerítve rájövök: az oklevelek, kitüntetések falakat borítanának be , s az elismeréseket nem kiállítási tablónak adják. Dr. Mikula József különben sem dicsekvő, s nem is állandóan múltba néző ember. Élettörténetéről, munkájáról kérdezem, s szinte minden második mondatával a napi feladatokról beszél. Zárkózottság? Vagy egyfajta szemérmesség ? A tettek generációjához tartozik. Tettek generációja? Van ilyen? Ők azok, akik együtt eszméltek egy országgal, vagy talán inkább így: az ő eszmélésük egy ország eszmélése volt. Dr. Mikula József 1930-ban született. Évei számát köthetném hát az ország sorsfordító dátumaihoz — dehát ez még kevés lenne, mert nemcsak a kor — a tettek is számítanak. Ez az ember itt előttem, most talán furcsán zavarban, lehet, hogy maga előtt is most így először összesítve a sok dicséret, elismerés, oklevél — szinte ösztönösen keményíti magát, válik minden mondata a kelleténél is határozottabbá, fegyelmezettebbé — ha önmagáról kérdezem, szinte megközelíthetetlenné. Mondom hát mégis élettörténetét. El kell mondanom, hogy aztán leírandó egyetlen mondatom igaz-tartalmassá váljon. A hatvani munkáscsalád tizennégy éves gyereke 1944- ben kereskedő-inas lesz. Talán családi megfontolásból, hogy a kilátástalan háborúban a megélhetés ... vagy protekcióval? S hogy kitanulja Mikula József a „boltosságot” — más nagyobb tanulnivalói vannak. Például: szabadság. Nem, még nem vagy nemcsak a köszöntés, hanem a tartalmi lényeg: a felszabadulás. Szinte a középiskolával egy időben kezdi a mozgalmi munkát- Közgazdaságot tanul a technikumban — de azt tanulja a mindennapok valóságában is. Tanulja? Tanítja! Városi DISZ-titkár — társadalmi munkában (de furcsa így leírva, 1950—51-re vonatkoztatva a szó: társadalmi munka!), majd érettségi után a Heves megyei DISZ-bizottság osztályvezetője. Több mint három évtizede a mozgalomban. Ha nem ismernénk a történelmet azt mondhatnánk: szép karrier, hiszen így következnek az állomások: DISZ Központi Bizottság, pártmegbízatás az EPOSZ-ban. (Hogy a történelmet említettem: 1956 végén megalakult az Egységes Parasztifjúság Országos Szervezete.) KISZ KB, MSZMP KB és most a Politikai Főiskola gazdasági osztályvezetője 1971. március elseje óta. Életrajzot írok? Azt is. Le kell írnom a közben jogi doktorátust is szerző dr. Mikula József élettörténetét az értéshez. Ahhoz, hogy a felszintről a mélyig jussunk. Dr. Mikula József alapító tagja a jubileumát ünneplő munkásőrségnek. Alacsony, korpulus ember. Talán nem sértő, ha leírom nem „katonás alkat”. De nem testi felépítés, nem alkat kérdése a fegyver szorítása. Elkötelezett szándéké, akaraté. — Akkor a Böszörményi úton volt a DISZ székház. Mindennap bejártunk. Amikor az ellenforradalmárok kezdték elfoglalni a középületeket, többen azt mondtuk: meg kell védenünk. Kevesen mondtuk így az én „harcom” akkor az volt, hogy mentettem az épület értékeit. Volt bennem egy tehetetlenség, hogy csak ennyit tehetek, s közben kerestük egymást az elvtársakkal. Az első alkalommal, amikor fegyvert kaphattam, hogy védhessem a mienket... — mintha kerülni akarná riportalanyom a nagy szavakat, pedig lám most az alkalom, hogy tisztán valóságukat mutatnák azok. — Szóval az első hírre mentem jelentkezni a munkásőrségbe. A belső lényege? Megvédeni mindenki ellen a hatalmat. Együtt lenni azokkal, akik a nagy tanulság után tudták, hogy fegyveres is készen kell állni. A pártközpontban megalakult a kettes számú önálló biztosító század, annak lett tagja. Birtokosa a 15 éves, a 25 éves munkásőr jelvénynek. — Most tartalékos munkásőr vagyok. — Mit jelent ez a „tartalékosság”? — A rendszeres szolgálat szerint leszereltem. Amúgy meg? Ne legyen rá szükség soha, de egyfajta belső készenlétet mindig jelent. Karrierről írtam az előbb. Nem kérdezem, mert tudom azt mondani: „végeztem mindig a munkám, amit kellett”. Inkább keresem „kristálypontjait” dr. Mikula József életének. — Az indíttatás? — Apám 1919-ben vöröskatona volt. Érzelmeim meghatározottak voltak, s ahogy múltak az évek gondolataim is. — A politikai tettek? — Mindig a napi munka* Az első évtizedben? Sztálinváros építése, iskolák és tanulók szervezése, a téeszesítés idején az agitálások, a mozgalmi munka mint természetes része életünk minden órájának. A pártmegbízatás 1956 után: az EPOSZ-ben a KISZ agitátorának lenni, szervezni. Az első Hansági Építőtáborok szervezője voltam, három VIT gazdasági előkészítése Berlin, Bécs, Helsinki... Most meg a napi feladat: munkatársaimmal biztosítani a Politikai Főiskola működésének anyagi-technikai feltételeit — a leggazdaságosabban és leghatékonyabban ... A kitüntetések előttünk az asztalon: Munkaérdemrend bronz, ezüst, arany, a Haza Szolgálatáért arany ... Azt az egy mondatot keresem, azt ami szép esszenciájaként életének összegezne, megfogalmazna ... Nincs kimondott ars poetica, így hát mégiscsak egy mondat: dr. Mikula József 1951 óta párttag, a munkásőrség alapító tagja. És lám ebben a mondatban a lényeg benne foglaltatik. S. Boda András