Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1989 (20. évfolyam, 1. szám)
1989-03-01 / 1. szám
AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLÁJÁNAK LAPJA Az első félév tapasztalatai a vizsgák tükrében Az 1988/89-es tanév az oktatási reform bevezetésének éve főiskolánkon, ezért az első félév tapasztalatait, a féléves vizsgákat a szokásosnál nagyobb figyelem és várakozás előzte meg az iskolavezetés és a hallgatók részéről egyaránt. Ez a közfigyelem elsősorban a két tagozat első évfolyamára irányult, ahol az új tantárgyak, az új, magasabb tantervi követelmények bevezetése, a magasabb óraszámok, a vizsgák számának növekedése, komoly teherpróba elé állította a hallgatókat. Az első reformfélév tanulmányi tapasztalatai és a vizsgák eredményei alapján a teljesség igénye nélkül a következőkben foglaljuk össze a tanulmányi osztály által összegyűjtött tapasztalatokat. A nappali tagozat elsősei jól állták a teherpróbát. Az első hónapok beilleszkedési nehézségeit leküzdve, fokozatosan alkalmazkodtak a velük szemben támasztott magasabb követelményekhez. A féléves vizsgák eredményei is tükrözik ezt: egyetemes történelemből 3,69, magyar történelemből 3,98, szellemi kultúra történetéből 3,76 az évfolyam átlaga. Ezek az átlagok 3-4 tizeddel alacsonyabbak az egy évvel korábbi elsőévesek vizsgaátlagainál. Az érdemjegyek nagyobb szóródást mutatnak, az alacsonyabb értékű közepes és elégséges osztályzatok nagyobb számban fordulnak elő a többi évfolyamokhoz képest. A növekvő követelményeket, jelzi, hogy két nehéz tárgyból, filozófiából és politikai gazdaságtanból az évfolyam közel 1/3 a beszámoló megismétlésére kényszerült és csak a második alkalommal érte el a megfelelő szintet. Az évfolyam többsége számára igen nagy tehertétel az orosz nyelv tanulása. 3,72 az évfolyam átlaga, amely arra utal, hogy az ismeretszint elfogadható. A csoportonkénti színvonalkülönbség azonban igen jelentős. A csoportok vizsgaátlaga: 2,33 és 5,00 között szóródnak, úgy, hogy: 4 csoport átlaga 3-as alatt, 4 csoporté 3-as és 4-es között, 4 csoport átlaga 4-es fölött van, két csoport pedig 5-ös átlagot ért el. Egy hallgató az utóvizsgán megbukott. A hallgatók egy részénél a további erőfeszítések mellett is bizonytalan, hogy elérik-e a középfokú nyelvvizsgához szükséges szintet a VI. szemeszter végéig. Ezért figyelmet érdemel a hallgatók kérése, hogy a főiskola adjon lehetőséget a kötelező órák mellett fakultatív nyelvórák igénybevételére vagy nyári intenzív tanfolyamok szervezésével segítse a lemaradók szintre hozását. Az elsősök (gólyák) gyors beilleszkedése, munkafegyelme, érdeklődése, szorgalma és helytállása elismerést váltott ki a tanulótársak és a tanárok között egyaránt. Ezt az elismerést erősítette az évfolyam fiatalos lendülete, aktív bekapcsolódása a főiskola önkormányzatába, közösségi életébe. Az elsőéves hallgatókkal együtt vizsgázott az új oktatási rendszer is. A félév tapasztalatai alapján hadd idézzem az egyik megbeszélésen megfogalmazott igen találó hallgatói minősítést, amely szerint: „az új oktatási rend bevált, eredményei vitathatatlanok, tanulni lehet és tanulni kell, többet mint bármikor.” A globális elismerés természetesen nem jelenti, hogy minden tökéletes, hogy nincs mit javítani. A javító szándékú javaslatok közül csak néhányat említünk példaként. Kérik a logika és pszichológia óraszámának emelését, mert a jelenlegi órakeret nem ad elég tartós és megalapozott ismeretet. Javasolják a történelmi tárgyak közötti átfedés csökkentését, az egymásra épülés erősítését; kérik, hogy lehetőleg minden tárgyból legyen jegyzet vagy tankönyv. Kérik, hogy a kötelező orosz nyelvtanulás helyett kapjanak választási lehetőséget már idegen nyelv tanulására is. A régi tanterv szerint tanuló második és harmadik évfolyam tantervei és vizsgaeredményei nem változtak lényegesen az előző évekhez képest, de a tantárgyak tartalmi követelményei, irodalma, jegyzetei itt is megújultak és korszerűsödtek. A második évfolyam filozófia államvizsgán 4,13, politikai gazdaságtan kollokviumon 4,19, szociológia kollokviumon 4,39-es évfolyamátlagot ért el, ezek az eredmények hasonlóak az előző évek igen jó színvonalához. A harmadik évfolyam vizsgaeredményei is az előző évek magas átlagaihoz közelítenek, államtudományi ismeretekből 4,46, gazdaságpolitikából 4,57, párt- és társadalmi szervezetek ismeretéből 4,52 az évfolyam félévi átlageredménye. A levelező tagozat első évfolyamán a reformtanév bevezetése a nappali tagozathoz hasonlóan mind mennyiségi, mind minőségi szempontjából megnövelte a követelményeket. A követelményszint-növekedés, de különösen a havi egyhetes kötelző foglalkozás nehéz feladat elé állította a hallgatókat. A munkahelyek egy része sem tudta elviselni dolgozója ilyen mértékű havonta ismétlődő távollétet — és így — a félév során többen kénytelenek voltak abbahagyni tanulmányaikat. Ezért a hallgatók javaslatai és más intézmények tapasztalatai alapján vizsgáljuk a havi 4 napos oktatási blokk bevezetésének lehetőségét. A megnövekedett tananyagmennyiség és követelményszint további szelekciót eredményezett; a félévi vizsgák előtt 12 elsőéves hallgató, miután reménytelennek látta, hogy eleget tud tenni a követelményeknek, visszalépett és abbahagyta tanulmányait. 28 azoknak a száma, akik különböző okok miatt évhalasztást kértek, összesen az első évfolyam 19%-a (211-ből 40 fő) morzsolódott le az első félévben. Az évfolyam vizsgaeredményei: filozófiából 3,96, nemzetközi munkásmozgalom-történetből 4,06, egyetemes politikai gondolkodás történetéből 3,88, szociológiából 4,17. Mindössze 2 bukás volt az évfolyamon. Ezek a vizsgaátlagok a megemelt követelmények mellett általában jó teljesítményt tükröznek és nem térnek el lényegesen az előző évek adataitól. A csoportonkénti átlagok különbségei néhány esetben a vizsgáztató tanárok eltérő követelményszintjére utalnak, amit a hallgatók is szóvá tettek. A levelező tagozat második évfolyamának átlageredménye a művelődéspolitikából 4,37, filozófiából 4,05. A harmadik évfolyam politikai gazdaságtanból 4,25, államtudományi ismeretekből 4,48-as átlagot ért el. A negyedik évfolyam gazdaságpolitikából 4,13, szociológiából 4,29-es átlageredménnyel vizsgázott. Mint látható, a régi tanterv szerint tanuló levelező évfolyamok lényegesen kisebb terheléssel dolgoztak, vizsgákon az előző évekhez hasonló, viszonylag magas átlagokat értek el. A levelező tagozat évközi munkája, megjelenési (Folytatás az 5. oldalon.) (Ne) Tegyük ki az ablakba! A címben jelzett felszólító mondat az MSZMP Politikai Főiskoláján még tavaly december 15-én tartott pártaktíváján hangzott el. A hozzászóló nyilvánvalóan arra utalt, hogy a főiskola négyszáz kommunistája közül a pártaktíván mindössze negyvenen vettek részt. Az aktívan a pártmunka, a pártszervezet helye és szerepe, a változtatás irányainak, eszközeinek keresése volt a fő téma. A hozzászólók szinte egyöntetűen azt szorgalmazták, hogy az alapszervezeti munka legyen aktívabb és hatékonyabb. Emellett számos, az intézmény vezetése számára is tanulságos gondolat hangzott el. Több hozzászóló szerint az utóbbi időben a párt központi vezető szervei mindinkább bevonják főiskolánk tanárait különböző pártdokumentumok kidolgozásába, megvitatásába. Egyesek szerint azonban e téren még sok az esetlegesség, rendszeresebbé kellene tenni és ki kellene szélesíteni ezt a fajta együttműködést. A tanszékek egy része és a tanárok jelentős hányada ugyanis nem vesz részt ezekben a munkákban. Volt, aki kifejtette, hogy a főiskolát esetenként testületileg is fel lehetne kérni egy-egy akcióban, vagy pártvita anyagában való együttműködésre. Többen kívánatosnak tartották, hogy tanáraink, ill. a tanszékeink által készített tanulmányokról, összeállításokról, azok sorsáról kapjanak visszajelzést. Több hozzászóló megemlítette, hogy a főiskola a párt egyik szellemi műhelye. Volt aki úgy vélte, hogy ez a műhely még meglehetősen gyenge, munkája egyenetlen és beszűkült. Inkább egyes emberek, személyek, mintsem a kollektívák produktumáról van szó. Az előrelépéshez több és színvonalasabb belső vitára lenne szükség mind pártkeretekben, mind tanszékeken belül és a tanszékek között. A tanárok jelentős részét foglalkoztatja a Politikai Főiskola kettős jellegéből adódó ún. szerepkonfliktus. Mint tudományos kutató és tanár a tantestület tagjaként köteles a tudomány legújabb eredményeit közvetíteni, másrészt, mint pártoktatót, pártmunkást kötelezi a pártfegyelem, s feladata a párt álláspontjának képviselete. Az egyik felszólaló ellentmondásos jelenségnek minősítette, hogy a pártfórumokon nézeteink kifejtésében egyenjogúak vagyunk, véleményünket szabadon kifejthetjük, ugyanakkor eltérő álláspontok esetén a főnökök különböző retorziókat alkalmazhatnak a beosztottakkal szemben. Az elmúlt években állítólag többekkel szemben is megtörtént ilyesmi. Többen kifejtették, hogy a főiskola növekvő feladatain belül rangsorolásra lenne szükség. Nem lebecsülve a párt segítését a területi munkában, a viták szervezésében, első helyre mégis az oktatást kell tenni. Voltak akik fontosnak nevezték az alapképzésben és a továbbképzésben részt vevő hallgatók véleményének, tapasztalatainak rendszeres gyűjtését, hiszen ők az ország szinte valamennyi területéről érkeznek a főiskolára. Az ő tapasztalataik közvetítése a párt vezető szervei felé mindenképp hasznos lehetne. Az egyik felszólaló szerint többet kellene tenni azért, hogy felkeltsék a hallgatók érdeklődését, ill. a jelenleginél magasabb követelményeket kellene támasztani velük szemben. A követelmények emelése — fogalmazott az aktíva egyik résztvevője — a tanárok egy részére is érvényes. Volt, aki azt tette szóvá, hogy gondosabban kell összeállítani az órarendet, főleg ami a pénteki napokat illeti. Az első félévben ugyanis a második évfolyamon gyakorlatilag négynapos munkahét volt. Mások azt kifogásolták, hogy nem megfelelő a „kultúra terjesztése”, a közművelődési tevékenység a főiskolán, a vidéki hallgatók nem ismerik a főváros kulturális intézményeit. Az egyik levelező hallgató több törődést várna a diákokkal, és javasolta, hogy a főiskola vezetése szervezzen diákparlamentet. A pártaktívan elhangzott az is, hogy az utóbbi időben a főiskolán megnőtt a bürokrácia, a „túlszabályozottság”, és példaként említették a fordítások, sokszorosítások engedélyezését. Végezetül elhangzott egy olyan vélemény is, hogy a főiskola lapja a Fórum, tartalmazzon több vitát és eszmecserét. (pogonyi) XX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1989. MÁRCIUS ________ÁRA: 1.50 FORINT 9 Az 1986-ban indult hároméves nappali tagozat 1989. júniusban fejezi be tanulmányait, júliusban minden bizonnyal átveszi egyetemi végzettségét tanúsító diplomáját. Ez az évfolyam némiképp sajátos helyzetben volt e három év alatt. Az MSZMP politikai megújulását, a reformfolyamatok felgyorsulását hallgatóként, tanulóként élte, s éli meg, s a Politikai Főiskola belső reformjának is bizonyos értelemben szemlélője maradt. Most, a végzéskor mindez úgy jelentkezik (más egyebek mellett), hogy visszatérve munkahelyükre, ott alaposan megváltozott, vagy változóban lévő viszonyokat találnak. Más vonatkozásban pedig ők még a korábban kialakított iskolai képzési rendszerben végeznek, bár ez tartalmában igen nagy mértékben fejlődött és kisebb mértékben ugyan, de szervezetében is módosult. Nem feladat itt a tartalmi változások számbavétele — a szervezeti is csak annyiban, mivel érinti a végzős hallgatók kibocsájtásának témáját. Régi gyakorlata főiskolánknak az itt töltött hároméves munka olyan értékelése, mely a képesség, készség, irányultság, s más egyéb tartalom értékelésével kiegészítette a számszerű eredményeket. Ez az úgynevezett minősítés a hallgatói pártszervezet és az osztályfőnök tanár munkája volt. Ebben az évben, mivel az osztályfőnöki rendszer megszűnt, e feladatot hallgatói pártszervezetünk végezte el. A pártcsoportok közös munkával, a legteljesebb demokratizmussal, teljes nyíltsággal oldották meg ezt. A közösen kialakított véleményt együttesen megvitatták, s minden hallgatónk elfogadta. Ezek az értékelések színvonalasan, hozzáértően fogalmazták meg a két és fél éves munka olyan vonásait, amit a diploma nem jellemezhet. Ez nagy munka volt, amit az évfolyam sikeresen megoldott, támaszkodva a már korábban továbbélő jó kapcsolatra tanáraival. A végzős évfolyam számára az utolsó félév már egyre inkább a leendő munkára való felkészülés, nemcsak tanulmányai, szakdolgozata oldaláról, hanem — sokszor elsősorban — a közvetlen munkahely, munkakör, beosztás vonatkozásában is. A korábbi gyakorlatnak megfelelően idén is a küldő megyék, szervezetek januárra, februárra igyekeztek a munkahelyeket kialakítani, a többségük erről a tanulmányi osztályt is tájékoztatta. E téren találkozunk ebben az évben is néhány új jelenséggel. Egyrészt néhány megye pártértekezlet előtt áll, vagy közvetlenül utána, és több személyi változás van, mint amivel korábban a káderpolitika számolt, másrészt a belső átszervezések az apparátusokban megváltoztatták a munka tartalmát, és hatókörét is. Ezért, bár elvileg mindenki számára ajánlanak munkahelyet, mégis sokan úgy érzik, hogy ezek az ajánlások több nyitott kérdést tartalmaznak, nem biztosak. Új vonás ebben az évben, hogy növekszik a gazdasági — nem politikai apparátusi — beosztások száma, ahol a politikai feladat társadalmi „beosztás” lesz. Még talán szokatlan az a vonás is, hogy néhányan pályázat útján (a megyék egyetértésével) folyamodnak az új munkahelyért. Mai ismereteink szerint 53 végzős hallgatónk elhelyezkedésének terve a következő: Politikai munkatárs lesz (városban, kerületben) húsz elvtárs, titkári (község, vállalat, város) funkcióba kerülnek hatan. Gazdasági beosztást kapnak tizennégyen, egy elvtárs pedig szabadfoglalkozású. Hét elvtárs a HM, illetve a BM különböző területeire kerül. Végül is öt elvtársról nem tudtunk még információhoz jutni. Vas Gáborné Végzőseink elhelyezkedéséről Bevételeink növeléséért Főiskolánk eddig is törekedett a takarékos gazdálkodásra, a rendelkezésre álló kapacitásaink bevételt is hozó kihasználására. Lehetőségeink számbavételére hozott létre a rektori tanács a mnúik év végén egy bizottságot,amely javaslatait 1981. január 16-án terjesztette a tanács elé. Az előterjesztett javaslatok elfogadásra kerültek, ennek alapján született meg a rektori tanács állásfoglalása a költségvetés bevételeinek gyarapítását szolgáló vállalkozói lehetőségekre. A javaslat is, az állásfoglalás is igen fontosnak tartotta kihangsúlyozni néhány alapelvet. Mindenekelőtt azt, hogy elsődleges és fő szempontnak kell tekintenünk főiskolánk alapvető feladatainak minél színvonalasabb és korszerűbb, a mai viszonyok megkívánta telje isítését. Más jellegű tevékenységeink, vállalkozásaink nem gátolják, nem zavarhatják az alapvető feladatok ellátását. Fontos szempont a főiskola és a vállalkozásban részt vevők anyagi érdekeltségének biztosítása. A bevételt szolgáló tevékenységeket megfelelő szabályok keretei között kell végezni, figyelmet fordítva a visszaélések, szabálytalanságok kiszűrésére, megelőzésére is. A kiküldött bizottság úgy látja, hogy lehetőségeink gazdaságosabb kihasználására még több területen rendelkezünk tartalékokkal. Ilyen pl. a kollégiumi szabad férőhelyek magasabb díjakért történő kiadása, az étterem gazdaságosabb üzemeltetése, a számítástechnika adta lehetőségek kihasználása, a könyvtár szolgáltatásainak díjazása ellenében való bővítése, a sportlétesítmények eddig még ki nem használt kapacitásainak mobilizálása, nyelvtanfolyamok szervezése, az informatikai és oktatás-módszertani osztály szabad kapacitásainak szolgáltatáskénti hasznosítása külső megrendelők számára és mások. A főiskolánkon rendelkezésre álló szellemi és anyagi lehetőségek közül több vállalkozásként is hasznosítható lenne bevételeink növelése érdekében. Az oktatás-kutatás vonalán pl. komplex posztgraduális képzést szolgáló tanfolyamok beindítása, rövidebb, szakmai jellegű tanfolyamok szervezése, előadó-iroda működtetése, kutatások vállalása, összekapcsolva kiadói tevékenységgel. Mindehhez azonban nagyon fontos az igények felmérése, s annak számbavétele, mit tudunk mi nyújtani, mire vagyunk mi képesek. Szó lehet a nyomda, a stúdió, a számítástechnika szabad kapacitásainak kihasználásáról és másokról. Jelentős, bevételt is biztosító vállalkozás lehet szállás-, étkeztetés- és sportlehetőségeink kiadása külföldiek üdültetésére (az erre vonatkozó tárgyalások már folynak). Bevételt hozhat konferenciák szervezésére alkalmas technika beállítása. Ez azonban, hasonlóan a stúdió és a számítástechnika több bevételt hozó üzemeltetése érdekében, előzetesen jelentős beruházásokat igényel, amelyhez a szükséges pénzösszeget a lehetőségek mértékében ki kell gazdálkodni, elő kell teremteni. A bizottság úgy látja, nagyon szükséges, éppen a vállalkozási lehetőségek realizálása érdekében is a főiskola kapcsolatainak szélesítése, különböző alapítványokhoz való kapcsolódása. Az állásfoglalásban megfogalmazott lehetőségek jobb kihasználására, vállalkozások beindítására részletes feladatterv készül. Annak érdekében, hogy az elgondolások valósággá váljanak, a munkákat az intézmény szakapparátusa, a gazdasági osztály gondozza. De valamennyiünk, a főiskola minden dolgozójának állandó feladata, hogy e törekvéseket maximálisan segítse. Amit elsősorban, minden különösebb intézkedés és beruházás, külön munka nélkül megtehetünk, az a fokozott takarékosság minden területen. Saabé Gábor