Fotóművészet, 1997 (40. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3-4. szám
A kísérletezéstől az önmegvalósításig Hugo Munstergert, A History of Women Artists, New York, 1972.; Linda Nochlin, Why have there been nogreat women artists? Art News, New York, Vol. 69. H. 9. Jan. 1971.; Renate Berger, Malerinnen auf dem Weg ins 20. Jahrhundert, Köln, DuMont, 1982.; Frauenkunstgeschischte, Forschungsgruppe Marburg = Feministische Bibliografie zur Frauenforschung in der Kunstgeschichte. Pfaffenwieler, 1993. 2 Sabine Plakolm-Forsthuber, Künstlerinnen in Österreich, 1897-1938, Wien, Picus Verlag, 1994.; Frauen - Kunst - Geschichte. Zur Korrektur des Herrschenden Blicks, Anabas, 1984. 3 Jörg Kirchbaum-Rein A. Zondergeld, Künstlerinnen von der Antike bis zur Gegenwart, Köln, DuMont, 1979. Künstlerinnen International 1877-1977., Berlin, Schloss Charlottenburg, 1977.; benne Petra Zöfelt Die Fotografinnen c. tanulmánya. 4 Nel Raggio dellUtopia. L'esperienza fotografica ungherese tra le due guerre, Cataloghi Marsili, 1987. 5 Hans Hildebrandt, Die Frau als Künstlerin, Berlin, Rudolf Mosse Verlag, 1928., 109. 6 Jörg Kirchbaum, id. m. 79. 7 Helmut Gernsheim, Geschichte de Photographie, Propyläen Kunstgeschichte, 1983. 370. 8 A kiállításról ismertetést író Löwinger szerint „Tisztelettel kell meghajolnunk Váncza Emma k. a. (Miskolc) érdemei előtt, amelyeket mint tájkép fényképésznő szerzett magának. Négy különböző 2 1/2 méter hosszú és 1/2 méter magas képen különböző oldalról felvéve a Diós-Győr-Hámori részlet tárul elénk. Minden egyes felvétel 5-6 felvételből áll, amelyek oly ügyesen vannak összekasírozva, hogy még a szakember is kísértésbe jön, azt hinné, hogy az egész egy." (Löwinger Mór: A fényképészet az ezredéves országos kiállításon, Fényképészeti Értesítő, 1896.23.358. 9 Künstlerinnen International, 34. 10 Hof-Atelier Elvira (1887-1928), Hrsg. Rudolf Herz, Brigitte Burns, Fotomuseum in Münchener Stadhaus, 1986. 156. " Paul Julius Möbius, Über den physiologisch Schwachsinn des Weibes, Halle, 1901; Karle Scheffler, Die Frau und die Kunst, Berlin, 1908, ,2 Nagyné Szegvári Katalin, Ladányi Andor, Nők az egyetemeken, Bp. 1976. 5. 13 The Woman's Eye, 30. 14 A költőnő fotós pályája sikeresnek mondható: az I. világháború idején műtermet nyitott, majd a háború után elhagyta Magyarországot, Berlinen keresztül Párizsba érkezett, ahol a Montparnasse-on fenntartott műtermében a kor híres embereiről készített portrékat. 15 Békés Megyei levéltár, Gyula, Kner Gyűjtemény. 16 Magyar Iparművészet, 1917. 144-145. 17 Feleky Géza, A budapesti nemzetközi fénykép kiállítás, A Hét, 1910. 1060. 438-39. „A fényképezés nem kíván alkotó és alakító ösztönt, hanem csak odasimulást, gyöngédséget és ízlést. Ezért talán a férfi művészetének kellene nevezni, a régi jogú művészeteket, ezzel az újonnan megnövekedett női művészettel szemben. Mindenesetre jellemző, hogy a ma vezető három magyar fotográfus közül kettő nő és egészen bizonyos, hogy Gajduschek Erzsi, Máté Olga és Székely Aladár képei között nincsen meg az a nagy minőségi különbség, amely a hasonló előzményű festőnő és festő munkáit elválasztja.” 18 Hevesy Iván, A magyar fotóművészet története, Bp., 1958. 150. 19 Gábor Imréné, A szocialista fotózás Magyarországon 1919 és 1944 között, Fotóművészet, 1967/1.31. 20 Élet és Irodalom, 1975. augusztus 2. 21 Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Művészeti Tára Itsz. 2645. 22 PIM Itsz. 2618. 23 PIM Itsz. 23. 24 Amatőr 1910. júliusi melléklet. 28 Lukács Archívum, 2735. 28 Balázs Béla, Csendes válságok, Renaissance 1910/1. 392.; Radnóti Miklós, Kaffka Margit művészi fejlődése, Szeged, 1934. 89. JEGYZETEK Teljes körű szolgáltatás profi fotósok részére Szakemberek segítik munkáját a nyersanyagválasztástól a nyomdáig Kodak profi filmek teljes választéka Magas színvonalú kézi labor 9x12-50x60-ig Diáról Kodak fordítás 40x50-ig Automata kidolgozás 9x12—20x25-ig, voll negatívról is C 41 hívás azonnal is Profiknak - PROFICOLOR PLUS Cím: 1072 Bp., Klauzál u. 16. Tel.: 122-7900. Nyitva tartás: 8.30-tól 18 óráig 56 ■ Fotóművészet ’97 • 3-4