Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1890-04-22 / 32. szám
1. év spam. 32. szám. FŐVÁROSI K.CZS BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. ELőruiTéai íR : Egéen ívre 6 frt, filévre 8 frt. Mimixn : Minden kedden én pénteken. KIADJA : BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., régi városház I. em. 8 KIADÓHIVATAL , V. ker., hold-utcza 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. A főváros törvényhatósága előkészületeket tesz, hogy a királykisasszony Mária Valeria főherczegnő ő Fenségének Ferencz Salvator főherczeg ő Fenségével leendő egybekelése közelgő ünnepét ugy a hatóságnak, mint a főváros lakosságának ünnepévé is tegye, s midőn a törvényhatóság a nap emlékét oly módon fogja megörökíteni, mely a fenséges menyasszony előtt is legkedvesebb, a lakosságnak is alkalmat nyújt ismeretes hit érzelmeinek és örömének kifejezésére. A már mult évben kiküldött bizottság f. hó 19-én tartott ezen örömteljes alkalomból értekezletet, melyet Ráth Károly főpolgármester a következő beszéddel nyitott meg: Mult 1889. évi január hó első napjain volt szerencsém a fővárosi törvényhatóság közgyűlésének bejelenteni, hogy a császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb beleegyezésével Mária Valeria főherczegnő Ő császári és királyi Fensége Ferencz Salvator főherczeg Ó császári és királyi Fenségével eljegyeztetett. Ezen bejelentésem folytán a főváros közönsége legbensőbb örömérzetének és legőszintébb szerencsekivánatainak a közgyűlési jegyzőkönyvben is kifejezést adott és a közgyűlés azon határozatát belügyminiszer úr Ő nagyméltóságához azon kérelemmel terjesztette föl, miszerint ő nagyméltósága kegyeskedjék Mária Valéria főherczegnő boldog eljegyzése alkalmából Budapest főváros közönségének hódolatteljes legbensőbb örömérzetét és szerencsekivánatait Ő Felségének legmagasabb trónja zsámolyához eljuttatni. Ami akkoriban megtörtént és ő Felségeik a király és királyné a Mária Valéria főherczegnő ő Fensége eljegyzése alkalmából a főváros közönsége által bemutatott üdvkívonatokat legmagasabb köszönetük nyilvánítása mellett legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztattak. Ugyanazon alkalommal a közgyűlés e részbeni indítványom folytán felhívta a tanácsot, hogy Mária Valéria főherczegnő eljegyeztetése alkalmából a főváros részéről teendő intézkedésekre nézve előzetes javaslatot tegyen. A tanács beterjesztette utóbb javaslatát és a közgyűlés ezen javaslatot elfogadva, Mária Valéria főherczegnő egybekelése alkalmából a főváros részéről teendő intézkedések iránti részletes javaslattételre az én elnökletem, esetleg polgármester úr elnöklete alatt egy bizottmányt küldött ki. Fájdalom, bekövetkezett akkor azon megrendítő gyászeset, Rudolf trónörökös e Fenségének váratlan halála, minek folytán a főherczegnő egybekelése a gyászév letelte utáni időre elhalasztatott és a bizottmány működése is természetesen szünetelt. A gyászév elmúlt és most, amint a lapok közleményeiből is tudni méltóztatik, Mária Valéria főherczegnőnek egybekelése ez évi nyári idényben, tán már június hó vége felé megtörténend. Ily körülmények között kötelességemnek ismertem a 1. közgyűlés által kiküldött bizottmányt ezen mai ülésre meghívni és felkérni, miszerint a közgyűlési határozatnak megfelelőleg Mária Valéria főherczegnő Ő fenségének egybekelése alkalmából a főváros részéről teendő intézkedésekre nézve becses nézeteiket nyilvánítani és a teendő részletes javaslatokat pontonként megállapítani méltóztassék, hogy a bizottmány által megállapítandó javaslatok elhatározás végett mielőbb a törvényhatósági közgyűlés elébe terjesztethessenek és azoknak foganatosítása és végrehajtása iránt a szükséges intézkedések még idejekorán megtétethessenek. Midőn ezután Ráth Károly főpolgármester és Kamermayer Károly polgármester urak ismertették volna azon intézkedéseket, a melyeket fővárosunk Gizella főherczegnő Ő Fensége menyegzője alkalmával a nap megünneplésére tett, az értekezlet megállapodott a következő javaslatokban : 1. Intézzen a főváros üdvözlő feliratot Ő Felségeikhez s a fenséges márkapárhoz; az utóbbi felirat czímlapját Buda várának, mint a főherczegnő szülőhelyének aquarell képe díszítse. 2. Tegyen a főváros a fenséges ara tiszteletére negyvenezer forintos »Mária Valeria« kiházasítási alapítványt helybeli jó erkölcsű szegény leányok számára oly kép, hogy minden évben négy hajadon részesüljön az 500—500 forintos kiházasítási jutalomban. 3. Tegyen a főváros továbbá harminczezer forintos »Mária Valeria« ösztöndíj-alapítványt szegény jó tanuló polgári iskolai leányok számára s egy-egy ösztöndíj 100 forintból álljon. 4. Ajánlja fel a Rauscher tanár által az 1885. évi országos kiállítás alkalmából festett s Budapestet madártávlatban ábrázoló nagy képet. A főváros lakosságának a menyegzői ünnep örömében való részvételére vonatkozó intézkedések iránti javaslatok a jövő ülésen állapíttatnak meg. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1890. évi április 23-án (szerdán) délután 4 órakor tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. I. Az 1872: XXXVI. t.-cz. 100. §-a értelmében előre kitűzettek: 1. a) A pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztése: a városligeti székek fölállítása iránti jognak bérletére nézve megtartott árverés eredményéről. (Előadó Márkus tanácsnok.) A városligetben, nevezetesen a Stefániaúton, a korcsolyacsarnok előtt, a nagy körönd körüli úton és a fenyveseknél elhelyezett fizetéses székekre nézve a bérleti vállalat ideje f. é. május 14-én lejár. Az új bérlet iránt az árverés a pénzügyi bizottság előtt f. é. márczius 31-én megtartatván, ajánlattételre pusztán az eddigi bérlő, Buchwald Sándor jelentkezett, ki azonban háromféle székmintát is mutatott be. A bizottság azon székmintát javasolja elfogadni, amelyik után Buchwald az eddigi 320 frt évi bérrel szemben 300 frt bért igér; a tanács azonban egy másik székmintát tart alkalmasabbnak, mely kényelmesebb ülésű s bár az ajánlattevő e minta után csak 265 frt évi bért igér is, a 35 frtnyi bérkülönbözetnél eme székminta szerkezetéből a pihenő közönségre háruló előny többet ér.) A pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztése a régi lóverseny téri kaszáló bérbeadása iránt megtartott árverés eredményéről. (Előadó Márkus tanácsnok.) A régi lóversenytéri 206 hold 242 D-ös kiterjedésű kaszáló bérlete f. é. április végével lejárván, elhatároztatott az újabb bérbeadás és pedig vagy az egész kaszálónak három évre, vagy pedig 146 hold 242 D-ös kaszálónak s konyhakertészeti czélokra 60 holdnak különkülön bérbeadása három, illetve hat évre. Az április 8-iki ajánlati tárgyalásra három ajánlat érkezett be. Tanasznekovics Tódor és Herzánovics Angel bolgár kertészek a kertészeti czélokra kihasított 60 holdért holdankint 12 frt 22 krt, összesen tehát 733 frt 20 krt. Bruck Manó az egész kaszálóért és az abból kertészeti czélokra kijelölt 60 hold területért évi 1.600 frtot, a kaszálóért külön pedig évi 600 frtot, s Oesterreicher Márton egy egész kaszálóért évi 800 frtot, a 146 holdnyi kaszálóért pedig évi 370 frt bért ajánlott. A pénzügyi bizottság — minthogy a kaszáló eddig évenként 1.257 frtot jövedelmezett — Bruck Manó 1.600 frtos bérajánlatát ajánlja elfogadásra, mihez a tanács is csatlakozik azzal, hogy a bérlet tartama három év legyen. a) A pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztése a fővárosi közpénzek elhelyezésére szolgáló pénzintézetek kijelölése ügyében. (Előadó Márkus tanácsnok.) Azon pénzitézetek névsorát, melyekben a fővárosi központi, mint gyámpénztár készlete elhelyezhető, a közgyűlés évenként névszerinti szavazással jelöli ki. Eddig e czélra a következő pénzintézetek voltak kijelölve: a fővárosi egyesült budapesti takarékpénztár, a pesti hazai első takarékpénztár, a magyar országos központi takarékpénztár, az első magyar iparbank, a pesti magyar kereskedelmi bank, a magyar általános hitelbank, a magyar leszámítoló és pénzváltó bank, a magyar általános takarékpénztár. Most az árvaszék előterjesztésére a pénzügyi bizottság és a tanács javasolják, hogy a folyó évre is ugyanezen pénzintézetek s ezeken kívül a budapesti bankegyesület-részvénytársaság jelöltessenek ki a központi, mint gyámpénztár készleteinek elhelyezésére. II. Rendes tárgyak. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a hajléktalanok menhelye czímű egylet által az alföldi-utczai menhely építésénél megtakarított összegnek az egylet alaptőkéjéhez leendő csatolása ügyében. (Előadó Márkus tanácsnok.) A hajléktalanok menhely egyesülete a tiszti nyugdíjalapból házépítés czéljára nyert 76.200 frt kölcsön-összeget az építésre nem fogyasztotta