Fővárosi Közlöny, 1894 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1894-02-20 / 16-17. szám

építési tervei és költségvetése tárgyában. (Előadó Matuska tanácsnok.*) b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a belvárosi élelmi piaczoknak a hidépítés folytán leendő áthelyezése és az érdekelt élelmiszer-kereskedők által bazárok épithetése ügyében. (Előadó Matuska tanácsnok.) Az új hidak építése következtében a belvárosi élelmi piacok áthelyezendők lesznek. Megszűnik ugyanis az eskütéri, a haltéri, a fővámtéri piacz, összesen 6300méter kiterjedésben s a torony- és Duna-utczai, valamint a rakparti piaczok összesen 427 folyóméter kiterjedésben. Ellenben e megszűnő piacok helyett az árusok elhelyezésére rendelkezésre áll a Petőfi-térből 1600, a Sebestyén-térből 660, a régi városház és a belvárosi plébániatemplom közti térből 1200, a Galvin-térből 1080 , a városház-térből 1500méter terület, továbbá a Ferencz József-rakpartnak a házak felőli részéből 470 fm. Ez mindössze 6040 fm. és 470 fm. A közélelmezési bizottság ezen adatok alapján az áthelyezendő piacok helyéül kijelölni javasolta: az egész Petőfi-tért, továbbá az ezen tér mellett elvonuló corsonak a Heinrich-féle házig terjedő részét, a kötő-utczát, a régi városház és a belvárosi templom közötti térséget, a belvárosi templom s a kegyesrendiek épülete között elvonuló utczát, a Ferencz József-rakpartnak a házak felőli oldalát, a Kálvin-tért, a vámház-körút két oldalát, a Csepelrakpartnak a fővámpalota előtt a vasúti sínek és a Duna felé eső járda közötti részét, a sóutczát, a zöldfa-utczának a só-utcza és a vámház-körút közötti részét, a fővám-térnek a Lipótutcza felé eső egy részét és a városház-tért. Ellenben a Sebestyén-tért nem lenne czélszerű igénybe venni, mert az a házak lebontása folytán sok pornak lesz kitéve. A bizottság egyúttal az árusok mikénti elhelyezésére nézve is kiterjeszkedik a tanácshoz intézett jelentésében. A piacok áthelyezésének ügyével kapcsolatban a bizottság javaslatot tesz azon iparosok és kereskedők kérvénye tárgyában is, a kik a hidépités folytán lerombolandó házakban birnak boltokkal s ennélfogva onnan kiszorulván, ideiglenes bazárokat óhajtanak épiteni a Petőfi-és városház-téren a maguk költségén. E bazárok addig állanának fenn, mig a központi vásárcsarnok megnyílik. A bizottság a kérelemhez elvileg hozzájárul, de csak oly kikötéssel, hogy a) a szabályszerű építési engedély mellett emelendő batárokat, melyeknek tervei a közélelmezési bizottmány által is tárgyalandók lesznek, csak élelmiszer-kereskedők és ezeken kívül legfeljebb kosár- és konyhaeszköz-kereskedők állíthatják fel; b) a létesítendő bazárokban helyiségre csak azon élelmiszer-kereskedők, továbbá kosár- és konyhaczikk kereskedők tarthatnak igényt, akik a házbontások folytán üzlethelyiségöket tényleg elvesztik ; c) egyéb iparczikk-kereskedők bazárépítésre, vagy a felépítendő bazárokban üzlethelyiség kibérlésére igényt semmi szín alatt nem tarthatnak. A bazárok a Petőfi- és a városház-téren lennének felállíthatók olyképen, hogy a bazárok felállítása által a szabad ég alatti árusok érdekei a helyfoglalás tekintetében csorbát ne szenvedjenek.**) c) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés : a juhhúskiviteli vágóhíd felhasználása, valamint hűtő és jégelőállítási gépberendezésének megváltása kérdésében. (Előadó Matuska tanácsnok.) A m. é. nov. 15-iki közgyűlés felhívta a tanácsot, hogy javaslatot tegyen, mikép a közvágóhídon levő juhkiviteli vágóhíd gépberendezése felhasználható lesz-e és mi módon a közvágóhíd czéljaira ? A juhhúskivitel megszűnt, a Laborszky czéggel kötött szerződés értelmében a gépezet megváltására a fővárosnak optionális joga van s e tekintetben a nyilatkozásra határidőül február 28-ika van kitűzve; másrészt pedig ajánlatok érkeztek be a juhkiviteli vágóhídnak és gépberendezésének jövő felhasználása iránt. A tanács a közélelmezési bizottságot hívta fel a tárgyalásokra és javaslattételre. A bizottság a körülmények alapos számbavétele után oda nyilatkozott, hogy a juhkiviteli vágóhíd és annak hűtésre szolgáló gépberendezése üdvösen használható fel egyfelől arra, hogy az húsimport czéljára Schick Mór és fia cégnek bérbeadassék, mert az általa czélbavett húspiacz létesítése a közönségnek érdekében áll s a marhavásár forgalmát sem fogja érezhetően gyengíteni; másfelől a mészáros ipartestület beadványában foglaltakhoz képest is a közvágóhíd folyton növekvő forgalma megkívánja, hogy a borjúvágás és borjúhús hűtés czéljára a juhvágóhídi helyiség szintén felhasználtathassák, ami különösen nyári időben igen fontos. Ehez képest a közélelmezési bizottság azt javasolja, hogy a főváros fogadja el Schick Mór ajánlatát olykép, hogy a juhvágóhíd helyiségeiben húspiaczot létesíthet ezen feltételekkel: 1. a húsneműek hűtését s ebből folyólag a gépberendezés üzemben tartását a főváros vállalja magára, úgy a helyiségek világítását is ; 2. a hús után fennálló vásár- és vágóilleték helyett a behozott hús, baromfi és vadneműek minden métermázsájáért fizet a czég 50 krt; 3. az illetékes kövezetvámot vállalkozó szintén fizeti, 4. köteles a czég a gépberendezés megváltási öszszege után a fővárosnak 5°/o kamatot fizetni és pedig 3 éven át, illetve mindaddig, míg a húspiac a juhvágóhíd helyiségeiben elhelyezve lesz, vagyis a közp. vásárcsarnok megnyíltáig ; 5. ha a húsimportot más vállalkozó is űzni kívánná, úgy ez a Schick-czég által fizetendő 5°/o kamat viselésében üzlete arányában szintén részt vesz; 6. bérlő czég tartozik tűrni, hogy a juhvágóhíd helyiségei borjúhús előállítására (ölés és hűtés), ha szüksége beáll, igénybe vétethessenek; 7. a gépberendezés jéggyártásra nem használható ; 8. adóelengedés, szállítási kedvezmények kieszközlése, transito biztosítása s az egészségügyi igazolványok körüli kedvezmények biztosítása tekintetében a hatóság garanciát nem vállal, legfeljebb támogatást helyez kilátásba ezek elérése körül. Minthogy pedig a juhkiviteli vágóhídnak úgy a húspiaca, mint a borjúvágás czéljára való fordítása feltételezi azt, hogy a gépberendezés ott megmaradjon, a bizottság javasolja, hogy a főváros a Labovszky-czégnek a szóban forgó gépberendezésért 8000 frtot ajánljon meg, megjegyezvén, hogy annak tényleges értéke nagyobb. A tanács a javaslathoz egész terjedelmében hozzájárult. A főszámvevő a, 8000 frt fedezéséül az előre nem látott kiadásokra fölvett átalányösszeget jelölte ki. *) 7. A tanács előterjesztése a IV. ker. reáltanoda épületben elhelyezett vegyészi laboratórium kibővítése tárgyában. (Előadó Matuska tanácsnok.) A törvényhatósági bizottság még 1884. évi márczius havi 5-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az egészségügyi szolgálat érdekében egy vegyészeti és górcsövi tápszer-vizsgáló állomás létesíttessék. E czélból a IV. ker. reáliskolaépületben levő laboratórium kibővítendő volna, mi a mérnöki hivatal által bemutatott terv és költségvetés szerint 10.525 forintot igényel. A vegyészeti anyagok és szerek beszerzésére ezen fölül még 5000 főt igényeltetik. Minthogy az ekként megkívántató 15.525 forint költség fedezéséről a f. é. költségelőirányzatban már gondoskodva van, a tanács azon előterjesztéssel járul a közgyűlés elé, hogy a laboratórium kibővítését a szükséges 15.525 forint költség engedélyezése mellett elhatározni méltóztassék. 8. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az új hidak feljárói környékének szabályozása tárgyában. (Előadó Kun tanácsnok.) E tárgyban közzététetnek a következők : I. Jegyzőkönyv, felvétetett a Duna-hidakkal kapcsolatos szabályozás ügyében alakított vegyes bizottság 1893. évi október 19-én tartott üléséről. Jelen voltak: báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt, a fővárosi közmunkák tanácsa részéről: dr. Darányi Ignácz, báró Lipthay Béla, Pucher József, Scheidh Károly tanácstagok, Rupp Imre ministeri tanácsos, Eckermann Ede műszaki tanácsos mint a bizottság tagjai, Garancsy Mihály ministeri titkár, Bakos János műszaki tanácsos, Zsigmondy Géza ministeri főmérnök és dr. Baintner Tivadar ministeri segédfogalmazó mint jegyző. Budapest fő- és székváros részéről: Kun Gyula tanácsnok, Lechner Lajos főmérnök, középítési igazgató, Biscara Endre, dr. Poór Imre, Preuszner József és Szelestey Géza bizottsági tagok. Elnek üdvözölvén a bizottság tagjait, felhívására a műszaki osztály az általa bemutatott terveket és pedig elsősorban a vámházi hiddal kapcsolatos szabályozást a következőkben ismerteti: Kiindulásul szolgáltak a kereskedelmi minister úr Ő Nagyméltósága által 1891. évi aug. 7-én 37.893. és 52.826. sz. a. kiadott rendeletével kiküldött értekezlet ama megállapodásai, melyek az 1891. évi szeptember 1-én és folytatva tartott üléseiről felvett jegyzőkönyvben foglaltatnak. Ezek szerint a vámházi híd a vámházkörút tengelyében találná elhelyezését, úgy, hogy a pesti oldalon szabályozásnak a szükségét nem vonandja maga után; a budai oldalon pedig a híd egyik lejárója a Gellért-rakpartra, másik lejárója dél felé venné irányát a dunaparti, promontori és fehérvári utak felé, mindkét lejáró 17°/éo eséssel. A budai hídfő és lejárói tervezésénél elsősorban a Dunafolyam szabályozási vonalát kellett tisztába hozni. E kérdésben a földmívelési ministériummal történt érintkezés, melynek eredményeként a földmívelésügyi m. kir. minister úr f. é. augusztus hó 18-án 28.309. szám alatt kelt leiratával megküldötte azt a térrajzot, mely a Duna ezen szakaszának szabályozási vonalát pontosan feltünteti. E vonalhoz alkalmazkodott a műszaki osztály a szabályozás tervezésénél. Megemlíti, hogy a Gellért-rakparti út kiépítése tárgyában a tanács, valamint a főváros küldötteiből alakult vegyes bizottság 1884. évi november hó 4-éről szóló jegyzőkönyve szerint a Duna eredeti szabályozási vonalának alapul vételével egy 12 öles út létesítését kívánta és ezen útszélesség mellett még elegendő térség maradt volna az út és a Gellérthegy között a lehulló sziklák felfogására. Miután pedig a Duna folyamnak újabb szabályozási vonala közelebb esik a Gellérthegyhez s miután a hegy kiálló szikláinak érintetlenül hagyását az imént említett vegyes bizottság kívánatosnak jelezte, a műszaki osztály ebben a kényszerhelyzetben a Gellért-rakparti utat csak 10 öl szélességben tervezte. A fehérvári-út a Kelenföldre megállapított szabályozás érintetlenül hagyásával 12 öl, a promontori-út 8 öl, a hídtól délre eső rakpartiút pedig 20 ölnyi szélességben terveztetett. A lejáró esése ily elrendezés mellett 15°/oo. vézetett fel. A hídfő czéljára egy tágas tér 22 öl szélességben van tervezve, a terven vörös pontozással jelölt vonal szerint. A híddal kapcsolatos szabályozás abban áll, hogy a vámházi híd egyenes folytatásában egy 10 m. széles út vezettetnék a Gellérthegyre. Ugyanis a fehérvári útból kiinduló kelenhegyi út az első fordulóig, ahol t. i. a most tervezett uj úttal találkozik, 10—11% lejtéssel bir, míg a most tervezett út 7*5% lejtéssel birna. Nehogy tehát a Gellérthegyre irányuló forgalom is terhelje a fehérvári-út forgalmát, másrészt, hogy a Gellérthegyre egy rövidebb s kedvezőbb lejtésű főközlekedési út álljon rendelkezésre, a műszaki osztály ezen új út tervezésére nagy súlyt fektet, annál is inkább, mert ezen út kihasításával az általa érintett telkek használhatósága fokozódni fog. Ezenkívül a *) E tárgyban a középítési igazgató véleménye külön kinyomatván, szétosztatott, a kiküldött bizottság pedig f. hó 19-én d. u. 5 órakor lapzárta után tartotta e kérdésben ülését. *1) E tárgy a tanács február 20-iki ülésén fordul elő. *) E tárgyban a pénzügyi bizottság jelentése lapzárta után kelt.