Fővárosi Közlöny, 1902 (13. évfolyam, 48-94. szám)
1902-06-13 / 48. szám
A hatóságnak erről a kellemetlen állapotról van tudomása és iparkodni is fog a bajon segíteni, de momentán nincs abban a helyzetben, hogy azon segíthessen, mert ez meglehetős nagy költséget igényel. A mérnöki hivatal már foglalkozik ezzel a kérdéssel, t. i. a csatornákra vonatkozó terveket és költségelőirányzatot elkészíti és elő fogja terjeszteni még oly időben, hogy az a költségelőirányzatba felvehető lesz. Már most hangsúlyozza, hogy ez nagyobb költséget fog igényelni. Ha azonban a mérnöki hivatal tervezete elfogadtatik és a költségelőirányzat megszavaztatik, akkor ezek az állapotok, amelyek a VI. kerületnek a körúttól kifelé eső részében jelenleg fennállanak, meg fognak szűnni. Kéri a válasz tudomásul vételét. Dézsányi József konstatálja, hogy a polgármester beismerte az általa felhozott bajok létezését. Miután pedig a törvényhatóságra nézve nem lehet közömbös az, hogy a fővárosnak egyik része évrőlévre, valahányszor nagyobb záporeső jön, elöntetik, azt hiszi, joga és kötelessége a törvényhatósági bizottságnak a polgármestertől kérni, hogy ezeken a bajokon komolyan segítsen még akkor is, ha ez talán némi költségbe kerülne. Jól tudja, hogy a főváros mai pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy milliókat fektessünk be bárminemű fontos csatornába, de határozottan tagadja, hogy ne lehetne kisebb költséggel is legalább momentán a dolgon segíteni. A választ nem veszi tudomásul és kéri annnak napirendre tűzését. A közgyűlés többsége a választ tudomásul veszi. Halmos János polgármester válaszol ezután Polónyi Gézának az Eskü-téri híd dolgában előterjesztett interpellációjára. Mindenekelőtt megjegyzi, hogy a válaszához szükségelt összes adatokat, személyesen szerezte be a kereskedelmi minisztertől, aki nemcsak, hogy a legnagyobb előzékenységgel és szívélyességgel bocsátotta ezeket rendelkezésére, hanem elhivatta az illető előadókat, Czekelius miniszteri tanácsost és Szánthó osztálytanácsost és ezekkel együtt szolgáltatta át neki az összes adatokat. Polónyi bizottsági tag interpellácziójában mindenekelőtt kifogásolta, hogy egy nagy tanácskozmány tartatott az Eskü-téri híd dolgában és erre mindenki, pártok is meg voltak hiva, csak a főváros nem kapott meghívót. A kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy ez kizárólag szaktanácskozmány volt, amelyben csak szakférfiak vettek részt, pártok egyáltalában nem voltak oda hivatalosak, hanem részt vett benne Kossuth Ferencz, de nem mint pártelnök, hanem mint szakember. Áttérve azokra, amik az Eskü-téri hídnál észleltettek, a beszerzett adatok alapján a következőket jelenti ki : Az Eskü-téri híd budai hídfőjénél egy vízszintes mozgás mutatkozott, amely mozgás január hótól kezdve körülbelül május 15-ig— amióta további mozgás nem mutatkozott, — 33—34 millimétert tett ki. Ez a mozgás szakértők kijelentése szerint kizárólag vízszintes volt, vagyis a hídfő és csakis a budai csuszamlott a Duna felé. Más irányban mozgás egyáltalában nem volt konstatálható és május 15-ike óta egyáltalában nem észleltetett más mozgás, mint az, amire később rá fog térni. A pesti hídfőnél egyáltalában semmi néven nevezendő mozgás nem észleltetett. Repedés vagy szakadás, sem az egyik, sem a másik hídfőnél egyáltalában nem volt észlelhető. A szaktanácskozmány beható alapos vizsgálat után a legmesszebb menő óvintézkedéseket hozta javaslatba, olyanokat, amelyek alkalmazása esetén a hídra nézve semmiféle baj vagy veszély a jövőben nem állhat fenn. Ezek az óvintézkedések a következők: a hídfőnek körülfalazása, helyesebben mondva előépítése a Duna felé, azután a jobb és bal oldalán kiépítése, illetőleg szélesítése, természetesen mindig a föld alatt, azonkívül a belső üres résznek szintén kiépítése, továbbá a hídfők azon részének, amely a lánczok felett nyúlik el, megterheltetése illetőleg azokra ráépítés. Kijelentette a kereskedelmi miniszter azt is, sőt felkérte, hogy hozza a közgyűlésnek is tudomására, hogy abban az esetben, ha bármely irányban, bárminő változás mutatkoznék a jövőben, a maga részéről újabb és ha kell, esetleg külföldi szakértőket is meg fog hallgatni a szükségelt óvintézkedések megtételére. A legutóbbi napokban beállott kánikula következtében a híd vasszerkezete mind a két oldalon 0.1—0.2 mm. elváltozást mutatott. Ennek azonban semmi néven nevezendő jelentőséget tulajdonítani nem kell, mert a nagy hőség és a nagy hideg következtében a vasszerkezet átalakul, tágul, illetőleg összehúzódik, erre pedig 30 cm. spácium van hagyva úgy, hogy a változás messze alatta marad annak a spáciumnak, amely erre a czélra a technikusok által kiszámíttatott. Kijelentette továbbá a miniszter, hogy a szakértők oda nyilatkoztak, hogy a híd minden nehézség nélkül 1903. őszén a forgalomnak átadható lesz. Az építkezések terjedelmére nézve megjegyzi, hogy az építkezés 12 méter mélységben, illetőleg vastagságban teljesíttetik, továbbá a budai hídfőnek előépítése 40 méter szélességben és 20 méter vastagságban történik. Az ideiglenes megterheltetés egy-egy oldalon 10.000 mm., a végleges megterhelés pedig mindegyik oldalon 30.000—30.000 mm. lesz. Az adómentesség dolgában maga a miniszter kijelentette, hogy ez teljesen a főváros tetszésétől függ. Ha a főváros abban a nézetben van, hogy az illető tulajdonosok 1903. augusztus elsejéig, amikor az adómentességi kedvezmény lejár, nem fogják az építkezést befejezni, akkor természetesen a főváros közönsége fordulhat közvetlenül a kormányhoz az adómentességi kedvezmény meghosszabbítása iránt. Kéri a válasz tudomásul vételét. Polónyi Géza a polgármester válaszának azt a részét, hogy megbízható szakértők állítása alapján a híd nincs kitéve nagyobb veszélynek és 1903. őszén a forgalomnak átadható lesz, köszönettel tudomásul veszi. Nem így a többire vonatkozólag. Mikor interpellációjában felhozta, hogy a főváros azon a szaktanácskozmányon mellőztetett, ezt azért hozta fel, hogy mindenki tájékozva legyen az iránt, milyen mostoha indulattal viseltetik a kormány a főváros iránt, mikor olyan dologról van szó, ahol a fővárosnak vitális életérdekei forognak koczkán. Azt hitte, hogy a polgármester erre legalább valami