Fővárosi Közlöny, 1906 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1906-01-19 / 6. szám
a régi királyi donácziók alapján fennállott vámokból ezentúl hasznot húzni senkinek sem szabad. Nekünk itt a fővárosban az volna az érdekünk, hogy ez az alagút, amennyire csak lehet, tehermentesíttessék, hogy ne legyen ott egy vámobjektum. De másrészt az is nyilvánvaló, hogy a főváros az azzal járó nagy fentartási költségek tekintetében bizonyos fedezetről kell, hogy gondoskodjék. Már most itt az a kérdés, mi történik, ha a koncesszió lejár, a vámszedési joggal. Akkor az állam azt fogja mondani, a főváros tulajdonába ment át, a polgárság is követelni fogja, hogy a vámszedési jog szűnjék meg és akkor kaptunk ajándékba alagút fentartási költségeket. A másik kérdés, mely itt felvetődik, van-e a koncesszió meghosszabbításának egyáltalában helye. Az utakról szóló törvény értelmében az, hogy közlekedési eszközöket, mondjuk ilyen alagutat a főváros területén felhasználjunk arra, hogy az a koncessió idején túl a részvénytársaság számára jövedelmező objektum legyen, nézete szerint a törvénybe ütközik. De ez iránt bővebb felvilágosítást nyerhetünk a jogügyi bizottságban, épp azért újból kijelenti, hogy elfogadja Csillag indítványát. Dr. Patthy György indítvány alakjában terjeszti elő azt, ami eddig csak óhajként fejeztetett ki, hogy t. i. ebben a kérdésben a jogügyi és közlekedési bizottság is meghallgattassák. Ami ebben a dologban lényeges és megfontolandó, az a következő. Lehetetlen dolog, hogy a város közepén van egy közút, amelyen ha valaki átmegy, vámot kell fizetnie. Az egész Krisztinaváros érzi azt a terhet, amely ezen vám következtében az ott lakókra és az oda közlekedőkre nehezedik. Amikor tehát elfogadja Csillag indítványát, arra hívja fel a tanács figyelmét, hogy ezt a szempontot, hogy t. i. nem volna-e helyes és czélszerű a polgárságot megmenteni egy ilyen vámtól, ne csak megfontolás tárgyává tegye, hanem mint legfőbb momentumot kellő módon domborítsa ki az előterjesztendő jelentésben. Kasics Péter csak azzal egészíti ki Platthy óhaját, hogyha nem lehetséges a vám teljes eltörlése, akkor legalább annak leszállítására törekedjünk, amire éppen a hidaknál már van példa. A vita bezáratván, a közgyűlés a tanács javaslatának mellőzésével elfogadja Csillag Benő indítványát. Dr. Vaszilievits János tanácsnok ismerteti a bizottmányi és tanácsi előterjesztést az 1905. évi költségvetés kiad. LXVIII. 7. czímén jelentkező túlkiadás fedezete iránt; a II. ker. Kálvárián elterülő Wagner-féle ingatlan kártalanítása tárgyában; a tanács előterjesztését a VI. és VII. kerületi elöljáróságoknál nyilvántartott behajthatatlan követelések törlése iránt; Győrffy István felebbezésére, a VII. ker. Wesselényi utczában korcsolyapálya létesítése ügyében hozott tanácsi határozat ellen; Váry Ede, Zuber Antal és társa felebbezésére, átiratási- és engedelmidíj ügyben hozott tanácsi határozat ellen. (Elfogadtatnak.) Piperkovics Bátor tanácsnok ismerteti a tanács előterjesztését a szentendrei helyi érdekű vasútnak a Pálffy térig tovább leendő közlekedhetése ügyében érkezett kereskedelemügyi miniszteri leiratra; a Ferencz József-híd budai hídfője és a Fehérvári út közötti városrész villamos vasúti forgalmának javítása ügyében; a bizottmányi és tanácsi előterjesztést; a budapesti villamos városi vasút részvénytársaság Nagymező utczai vonalának befejezéséül az V. kerületi Szabadság-tér körül tervezett hurokvágány ügyében, a budapesti villamos városi vasút folytatólagosan kiépítendő Nagymező-utczai vonala engedélyezési feltételeinek megállapítása ügyében érkezett kereskedelemügyi miniszteri leiratra. (Elfogadtatnak.) Ismerteti a bizottmányi és tanácsi előterjesztést a budapesti közúti vaspályatársaság által a Deák tér és a Lipót körút között a Lipótváros belsejében tervezett közúti vasút ügyében. Kasics Péter nem fogadhatja el a tanács előterjesztését, mert csakugyan ott vagyunk, amint egy lap a budapesti nép életét alkalmazva mondja, hogy ne csináljunk Pesten egy újabb sín-tért, a mint a Kálvin-téri és a Múzeum-körúti sín-tért hivatalosan nevezik. Ezt sintérnek keresztelte el a nép humora, hogy t. i. ott elgázolják, megnyúzzák az embereket. A legnagyobb vigyázat mellett is ki van téve már most is az ember a folytonos életveszélynek. Ezért amikor már más városokban, ahol pedig nem is mentek annyira a szűk utczákba, mint Budapesten, teljesen szakítottak azzal, hogy szűkebb utczákba egyáltalában belemenjenek, legyen Budapesten is vége ennek. (Zaj.) Csodálatos, hogy mikor ennek a vasúttársaságnak az ügye itt szóba kerül, olyan idegesség keletkezik, mintha sok embernek, vagy a részvényeseknek a tyúkszemére taposnának. Itt azonban nem ezeknek az érdeke, hanem a lakosság érdeke a döntő. Az már szégyenteljes, ami Budapesten történik, hogy a nagy lakosság ki van szolgáltatva egy társaságnak, amely évente száz és száz áldozatot követel. Tessék megnézni a külföldi nagyvárosokat, ott kétemeletnyi magasságban, vagy a föld alatt vezetik az ilyen vasutakat. Ha továbbra is engedélyezzük a villamost az ilyen szűk utczákban, akkor minden 200-dik vagy 100-dik lépésnél lesz egy sintér. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik oldala az, hogy évek óta száz és ezer számra tömörültek a lakosság legkülönbözőbb rétegei, hogy valami tisztességes tarifát csináljanak. Mindig azt hallottuk válaszkép, hogy ezzel a szerződéssel nem lehet. Amikor a Kossuth Lajos utcai villamosról volt szó, akkor azt mondottuk, hogy igenis esetleg azon feltétel alatt megkaphatja az engedélyt, ha tisztességes tarifa rendszert fog megállapítani. Ezért húzódik ennek a vasútnak az ügye, amelynek mielőbbi létesítése pedig nagyon fontos különösen a budaiaknak is, de a belvárosra nézve is. Azonban maguk a budaiak mondták legelőször, hogy a lakosság rovására nem kell ez a villamos, hanem használtassák fel egy tisztességes tarifa revízióra. Hangsúlyozni kívánja, hogy a szóban forgó vonalak nem szerződéses vonalak, ahol az en bloc folytán megkötöttek minket egy félszázadra, hanem itt a főváros szuverén módon megállapíthatja a feltételeket. De itt az előterjesztésben még az ellenérték sincsen biztosítva. Ez azonban csak másodrendű kérdés, mert a polgártársak életbiztonsága sokkal