Fővárosi Közlöny, 1906 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1906-03-13 / 21. szám
miniszteri osztálytanácsos, Lázár Lajos műszaki tanácsos, Olgyay Kálmán miniszteri fogalmazó, egyúttal jegyző, Ratkovszky Gyula főmérnök, Mechwardt Hugó miniszteri mérnök. M. kir. pénzügyminisztérium részéről: Dr. Grünn János miniszteri titkár. M. kir. belügyminisztérium részéről: Hartl Sándor miniszteri osztálytanácsos. Cs. és kir. közös hadügyminisztérium részéről: Ehardt Márton cs. és kir. őrnagy. M. kir. vasúti és hajózási felügyelőség részéről: Söpkéz Sándor miniszteri osztálytanácsos. Fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala részéről: Markovits Incze ker. kapitány. Fővárosi közmunkák tanácsa részéről: Lipthay Ágost műszaki tanácsos. Budapest székesfőváros közönsége részéről: Piperkovits Bátor tanácsnok, Melha Kálmán ügyész, Heuffel Adolf középigazgató, Lampl Hugó főszámvevő, Mihályfy József főmérnök, Heltai Ferencz biz. tag. Budapesti villamos városi vasút társaság részéről : Werner Adolf igazgató, Hűvös Iván igazgató, Chatel Vilmos főmérnök. Ferencz József földalatti villamos vasút részéről: Gyárfás Lajos. Budapesti közúti vaspálya társaság részéről: Jellinek Henrik elnökigazgató, dr. Laufer Lajos vezértitkár, Steller Antal főmérnök, Zlinszky Béla mérnök. Tárgy: A budapesti közúti vaspálya társaság által tervezett lipótvárosi villamos közúti vasútvonal építési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeinek megállapítása czéljából javaslattétel (kereskedelemügyi miniszter úrnak 1906. évi február hó 28-án 14.086. szám alatt kelt rendelete alapján). I. Elnöklő államtitkár a tárgyalást megnyitva, annak előzményeit a következőkben ismertette: A budapesti közúti vaspályatársaság az V. kerület Lipótváros belterületén keresztül a Károlykörúti vágányokból kiágazólag a Lipót körútig vezetendő közúti vasút létesítését révén tervbe, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága folyó évi január hó 17-én 1121. kgy. sz. alatt hozott határozatával az előterjesztett alternatív tervezetek közül azt a megoldást tartalmazó tervet fogadta el a kivitelre, illetve a közigazgatási bejárás alapjául, amely szerint a tervezett vonal a Károly-körúti vágányokból a Deáktérnél való kiágazás után mind a két vágányával az Erzsébet-tér déli, majd annak nyugati oldalán s a Fürdő-utczát keresztezve a Bálvány-utczán, innét további folytatásában ugyancsak mindkét vágányával a Szabadság-térnek a Széchenyi-utcza folytatásának irányába eső déli oldalán s azután a Hold-utczában, ahol a vonalvezetés czéljára a sínhasználatnak szerződésileg leendő biztosítása mellett a budapesti villamos városi vasút részvénytársaság vágánya felhasználandó s innét a Szemere-utczán végig haladva vezettetik ki a Lipót-körúti vágányokhoz, kiegészítvén ezen tervet a közgyűlés azzal, miszerint kimondja, hogy a vonal a budai oldal felé is bekötendő a Lipót körúti vágányokba. A székesfőváros közönsége ugyanezen határozatában megállapította a szóban levő közúti vonal czéljaira szükséges fővárosi közterületek használatba átengedésére vonatkozó feltételeket is. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr az idézett közgyűlési határozatot elbírálván, annak kormányhatósági jóváhagyása iránt a belügyminiszter urat megkereste s egyúttal a székesfőváros közönsége által elfogadott műszaki tervek alapján a tervezett közúti vasúti vonal közigazgatási bejárásának megtartása iránt intézkedett. A területhasználati elvi engedélyt a székesfőváros közönsége a következő feltételekhez köti: 1. A területhasználati alapszerződés összes határozmányai a szóban levő vonalra is kiterjesztetnek azon eltéréssel mindazonáltal, hogy a vonal megépítéséből kifolyólag felmerülő bármiféle költséget a vasúttársaság sajátjából tartozik fizetni. Ehhez képest a vonal megépíthetése érdekében szükségessé váló mindennemű burkolási munkát, legyen az bár egészen új burkolás, avagy a meglevőknek átalakítása, vagy helyreállítása, a gyalogjárók keskenyítése, illetve átépítése, továbbá az Erzsébet tér Bécsi utcza felé eső sarkának lemetszése következtében a park rácsának átalakítását és a földalatti létesítményeket érintő bármiféle munkát is anyagban és munkabérben a társaság saját költségén tartozik végeztetni úgy, hogy a vasútépítésből kifolyólag a székesfőváros terhére semmiféle kiadás nem eshet. 2. A tervezett vonal a területhasználati alapszerződés 8. §-ában meghatározott kiágazásokba, vagy meghosszabbításokba be nem számítható. 3. A szóban levő új vonalon megteendő utazásokra nézve a Kossuth Lajos utczától kezdve egyfelől a Margit-híd pesti hídfőjéig, másfelől a nyugati pályaudvarig és viszont terjedő távolság 12 filléres vonalszakaszt képez. 4. A területhasználati alapszerződés 20. §-ának „Bérletjegyek" 3. alpontjában körülírt 16 filléres bérletjegyek érvénye a szerződésben és a 335/905. számú közgyűlési határozattal tudomásul vett s az 1905. évi, február hó 25-én kelt 12.877. számú kereskedelemügyi miniszteri leiratban felsorolt viszonylatokon kívül kiterjesztendő mindazon dunajobbparti vonalakra, amelyeken a vonaljegy, vagy átszállójegy díjtétele a 335/1905. számú közgyűlési határozattal jóváhagyott díjszabás szerint 20 fillért tesz ki. A budapesti közúti vaspályatársaság köteles az előző bekezdésben körülírt bérletjegyeken kívül hasonlóképen 10 darabonként 1 korona 60 fillérért váltható bérletjegyeket kiadni 335/905. számú közgyűlési határozattal jóváhagyott díjszabásban foglalt Duna bal- és jobbparti vonalakra, melyek a Margithídon vagy a Ferencz József-hídon át vezetnek és amelyeknek jelenleg meghatározott díjtétele akár mint vonaljegy, akár mint átszállójegy 20 fillérben van megállapítva. 5. A vonal czélszerű elhelyezése érdekében szükségessé váló járdakeskenyítések következményeként az általános közúti forgalom biztosítása czéljából a Deák tértől kezdve az Erzsébet tér déli és nyugati oldalán elvonuló kocsiúttest, valamint a Bálványutczának kocsiútteste is angol tömörített aszfalttal