Fővárosi Közlöny, 1906 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1906-03-13 / 21. szám

miniszteri osztálytanácsos, Lázár Lajos műszaki tanácsos, Olgyay Kálmán miniszteri fogalmazó, egyúttal jegyző, Ratkovszky Gyula főmérnök, Mechwardt Hugó miniszteri mérnök. M. kir. pénzügyminisztérium részéről: Dr. Grünn János miniszteri titkár. M. kir. belügyminisztérium részéről: Hartl Sándor miniszteri osztálytanácsos. Cs. és kir. közös hadügyminisztérium részéről: Ehardt Márton cs. és kir. őrnagy. M. kir. vasúti és hajózási felügyelőség részéről: Söpkéz Sándor miniszteri osztálytanácsos. Fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hi­vatala részéről: Markovits Incze ker. kapitány. Fővárosi közmunkák tanácsa részéről: Lipthay Ágost műszaki tanácsos. Budapest székesfőváros közönsége részéről: Piperkovits Bátor tanácsnok, Melha Kálmán ügyész, Heuffel Adolf közép­­igazgató, Lampl Hugó főszám­vevő, Mihályfy József főmérnök, Heltai Ferencz biz. tag. Budapesti villamos városi vasút társaság részé­ről : Werner Adolf igazgató, Hűvös Iván igazgató, Chatel Vilmos főmérnök. Ferencz József földalatti villamos vasút részéről: Gyárfás Lajos. Budapesti közúti vaspálya társaság részéről: Jellinek Henrik elnökigazgató, dr. Laufer Lajos vezér­titkár, Steller Antal főmérnök, Zlinszky Béla mérnök. Tárgy: A budapesti közúti vaspálya társaság által tervezett lipótvárosi villamos közúti vasútvonal építési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeinek megállapítása czéljából javaslattétel (kereskedelemügyi miniszter úrnak 1906. évi február hó 28-án 14.086. szám alatt kelt rendelete alapján). I. Elnöklő államtitkár a tárgyalást megnyitva, annak előzményeit a következőkben ismertette: A budapesti közúti vaspályatársaság az V. kerület Lipótváros belterületén keresztül a Károly­körúti vágányokból kiágazólag a Lipót­ körútig veze­tendő közúti vasút létesítését révén tervbe, a székes­főváros törvényhatósági bizottsága folyó évi január hó 17-én 1121. kgy. sz. alatt hozott határozatával az előterjesztett alternatív tervezetek közül azt a meg­oldást tartalmazó tervet fogadta el a kivitelre, illetve a közigazgatási bejárás alapjául, a­mely szerint a tervezett vonal a Károly-körúti vágányokból a Deák­térnél való kiágazás után mind a két vágányával az Erzsébet-tér déli, majd annak nyugati oldalán s a Fürdő-utczát keresztezve a Bálvány-utczán, innét további folytatásában ugyancsak mindkét vágányával a Szabadság-térnek a Széchenyi-utcza folytatásának irányába eső déli oldalán s azután a Hold-utczában, a­hol a vonalvezetés czéljára a sínhasználatnak szer­ződésileg leendő biztosítása mellett a budapesti villa­mos városi vasút részvénytársaság vágánya felhasz­nálandó s innét a Szemere-utczán végig haladva vezettetik ki a Lipót-körúti vágányokhoz, kiegészít­vén ezen tervet a közgyűlés azzal, miszerint ki­mondja, hogy a vonal a budai oldal felé is bekö­tendő a Lipót­ körúti vágányokba. A székesfőváros közönsége ugyanezen határo­zatában megállapította a szóban levő közúti vonal czéljaira szükséges fővárosi közterületek használatba átengedésére vonatkozó feltételeket is. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr az idézett közgyűlési határozatot elbírálván, annak kor­mányhatósági jóváhagyása iránt a belügyminiszter urat megkereste s egyúttal a székesfőváros közön­sége által elfogadott műszaki tervek alapján a terve­zett közúti vasúti vonal közigazgatási bejárásának megtartása iránt intézkedett. A területhasználati elvi engedélyt a székesfővá­ros közönsége a következő feltételekhez köti: 1. A területhasználati alapszerződés összes ha­tározmányai a szóban levő vonalra is kiterjesztetnek azon eltéréssel mindazonáltal, hogy a vonal megépí­téséből kifolyólag felmerülő bármiféle költséget a vasúttársaság sajátjából tartozik fizetni. Ehhez képest a vonal megépíthetése érdekében szükségessé váló mindennemű burkolási munkát, legyen az bár egészen új burkolás, avagy a meg­levőknek átalakítása, vagy helyreállítása, a gyalogjárók keskenyítése, illetve átépítése, továbbá az Erzsébet­ tér Bécsi­ utcza felé eső sarkának lemetszése következ­tében a park rácsának átalakítását és a földalatti létesítményeket érintő bármiféle munkát is anyagban és munkabérben a társaság saját költségén tartozik végeztetni úgy, hogy a vasútépítésből kifolyólag a székesfőváros terhére semmiféle kiadás nem eshet. 2. A tervezett vonal a területhasználati alap­szerződés 8. §-ában meghatározott kiágazásokba, vagy meghosszabbításokba be nem számítható. 3. A szóban levő új vonalon megteendő uta­zásokra nézve a Kossuth Lajos­ utczától kezdve egyfelől a Margit-híd pesti hídfőjéig, másfelől a nyugati pályaudvarig és viszont terjedő távolság 12 filléres vonalszakaszt képez. 4. A területhasználati alapszerződés 20. §-ának „Bérletjegyek" 3. alpontjában körülírt 16 filléres bérletjegyek érvénye a szerződésben és a 335/905. számú közgyűlési határozattal tudomásul vett s az 1905. évi, február hó 25-én kelt 12.877. számú kereskedelemügyi miniszteri leiratban felsorolt viszony­latokon kívül kiterjesztendő mindazon dunajobb­parti vonalakra, a­melyeken a vonaljegy, vagy át­szállójegy díjtétele a 335/1905. számú közgyűlési határozattal jóváhagyott díjszabás szerint 20 fillért tesz ki. A budapesti közúti vaspályatársaság köteles az előző bekezdésben körülírt bérletjegyeken kívül hasonlóképen 10 darabonként 1 korona 60 fillérért váltható bérletjegyeket kiadni 335/905. számú köz­gyűlési határozattal jóváhagyott díjszabásban foglalt Duna bal- és jobbparti vonalakra, melyek a Margit­hídon vagy a Ferencz József-hídon át vezetnek és a­melyeknek jelenleg meghatározott díjtétele akár mint vonaljegy, akár mint átszállójegy 20 fillérben van megállapítva. 5. A vonal czélszerű elhelyezése érdekében szükségessé váló járdakeskenyítések következménye­ként az általános közúti forgalom biztosítása czéljából a Deák­ tértől kezdve az Erzsébet­ tér déli és nyugati oldalán elvonuló kocsiúttest, valamint a Bálvány­utczának kocsiútteste is angol tömörített aszfalttal

Next