Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-01-14 / 2. szám

A házbérjövedelem bevallása. A házbéradó az 1921. évre való érvénnyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérbevallási ívek benyújtására a magyar pénzügyminisztériumnak 1920. évi 107.492. szám alatt kiadott rendeletével az 1921. évi január hónap 1-től 31-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909.­­évi VI. t.-c. 46. §-a értelmében a bevallás azon kerület elüljáróságánál történik, amelynek terü­letén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség ese­tén az összes tényleges birtokosok; b) a nem önjogú, valamint a jogi személyeknél a tör­vényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ad bevallást, ez a többi tényleges birtokos meghatalmazottjának is tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszon­élvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérbevallási ívet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azon­ban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meg­hatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhivatnak a bevallásadásra kötelezettek, hogy a ház­bérbevallási ívet pontosan és a valóságnak megfelelő hűség­gel töltsék ki, s azt a kerületi elöl­járóságnál január 1-től kezdve legkésőbben január 31-ig nyújtsák be. A bevallás tárgya : a házak évi nyers bérjövedelme. Nyers bérjövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjá­ban ellenértékül fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ide számítandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztosítási díjak, állami helyhatósági és egyéb adók. Kivétetnek azok az összegek, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezés alatt, vagy más községi lakás­adó címén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülö­nítve mutatja ki vagy bérbevallásával odanyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a ház­bérfillérek már bennfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihor­dás és más ilynemű mellékköltségek címén fizet. Nem értet­nek ide a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságok, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapí­tott összegek, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált víz után fizetett vízvezetéki díjak; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház­vagy lakórészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésé­nek költsége­ fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbe­adás esetében elérhető haszonértékeket (bérértékeket), az üresen álló lakásoknál pedig a lakásüresedés időpontjában élvezett évi bérösszeget kell bevallani. Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házikerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lak­részeknél nyers jövedelemnek az az összege vallandó be, mely házbér címén a bérszerződésben külön ki van tüntetve. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a kivető közegek a bútorzat elhasználása fejében 30°/o-ot fog­nak leszámítani. " » Az 1921. évi házbéradó kivetése során az 1909. évi 6. t.-c. 44. §. első bekezdésének b) pontjában említett évi nyers házbérjövedelmen kívül még azt a házbérjövedelemtöbbletet is adóalapul kell venni, amely az 1920. évben a III. lakbér­negyedtől kezdve megengedett házbéremelésekből keletkezik,­­ ide nem értve Budapesten a közüzemű pótlékot. Ugyancsak adóalapul kell venni a b) pontban említett és összehasonlítás útján megbecsült haszonértéken kívül a haszonértéknek azt az aránylagos emelkedését is, amely az előző bekezdésben említett III. lakbérnegyedtől kezdve a való­ságos kázbéremeléseknek megfelel. A haszonértéknek azt az aránylagos emelkedését össze­hasonlítás útján becsléssel kell megállapítani. A házbérjövedelemnek, illetve a haszonértéknek előbb említett többletét a házbérvallomási ívben tételenként az év bérösszegtől (haszonértéktől) elkülönítve külön-külön az évi bérösszeg fölé írt összegek bejegyzésével, míg a közüzemi pótlékot a vallomási ív jegyzet rovatában kell bevallani. A bérlők a bevallási íven bizonyítják a bevallás helyes­ségét, nevöknek a bevallásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérbevallások beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki bevallását a kitűzött határidőben nem adja be abban az esetben, a) ha a megállapított adóalap 1000 K-t nem halad meg, a kivetés során megállapított hátbéradónak l°/o-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a bevallás benyúj­tására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be bevallását, további 4°/o-át fizeti pótlék fejében; b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 K-t meg­halad, a kivetés során megállapított hátbéradónak 5%-át, illetőleg, ha a részére szabályszerűen kézbesített és a bevallás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be bevallását, az adónak további 25°/o-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909. évi VI. t.-c. 48. §-a, illetőleg az 1912. évi LIII. t.-c. 39. §-a.) Ha a bevallásadásra kötelezett a bevallási ívet a bér­összegnek beírása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor bünte­tendő 5—200 K-ig terjedő rendbírsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a be­vallási ív aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. (1909. évi VI. t.-c. 59. §-a.) Bíróilag büntetendő vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak tör­vényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó bevallási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abban tudva valótlan vagy szándékosan félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a bevallásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a bevallási ív részére hivatalból nem lett kézbesítve. Ha a bevallásadásra kötelezett, a bevallási ívet nem tudná kiállítani, vagy hadbavonulása folytán ezt nem tehetné, az adószámviteli hivatal köteles a bevallási ív kiállításánál hivatalból díjtalanul segédkezni, illetőleg tollba mondott be­vallás alapján a bevallási ívet a fél nevében k­­ölteni s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. Ugyanezt az eljárást kell követni abban az esetben, ha a bérlők a bevallási ívet sza­bályszerűen kiállítják, de a hadbavonult bevallásadásra köte­lezett fél azt nem írhatja alá. A segédkezésnek megtagadása — a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c. 102. §-a (1913. évi 50.000. sz. hiv. összeállítás 197. §. d) pontja) értel­mében — minden egyes esetben 5—50 K-ig terjedhető bír­sággal büntethető. Budapest, 1920. évi december 24. A kerületi elüljáróság. 19.267/1920. szám. Hirdetés. Az 1884. évi XVII. törvénycikk 27. §-a értelmében köz­hírré teszi a kerületi elüljáróság mint iparhatóság, hogy Takács Nátán Ignác budapesti lakos az V. ker., Pannónia- és Sziget­utca sarkán 1240/6. és 1240/7. hr. szám alatt fa- és szén­kereskedelmi telepet akar felállítani. Akik e vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást akar­nak tenni, kifogásukat kötelesek a fent idézett törvényszakasz értelmében szóval vagy írásban 1921. évi január 18. nap­ján, délelőtt 10 órakor a helyszínére kitűzött tárgyaláson előadni, különben az üzlettelepet, hacsak köztekintetek nem szolgálnak akadályul, engedélyezni kell. A telepnek, a rajta felállítandó épületeknek s belső fölszerelésüknek pontos rajzát, körülményes leírását és sza­batos magyarázatát az érdekeltek a kerületi elüljáróságnál (V. ker., Honvéd­ utca 20. sz. 61. ajtó) a tárgyalás napjáig megtekinthetik. Budapesten, 1920. évi december 21. napján. Az V. ker. elüljáróság mint iparhatóság, Vigh János ker. elül­járó.

Next