Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-22 / 16. szám

Mindnyájan tudjuk, igen tisztelt Közgyűlés, azt, hogy már a háborúban kétségtelenül a főváros sok­kal többet szenvedett, mint a vidék, a nélkülözések­től, de különösen a forradalmak alatt, a proleár­diktatúra alatt. Mert hiszen sok minden dologról a vidék csak később szerzett tudomást, azokról a bor­zalmakról, melyek a Batthyány-palota pincéjében, a parlament pincéjében lezajlottak. Félelmek között éltünk és az volt az a korszak, mikor még odahaza is suttogva beszéltünk. Ezért kerül ide ez az indít­vány a Közgyűlés elé, mert nekünk, mint a főváros törvényhatóságának folyton figyelnük kell, nem fenyeget-e bennünket újra ilyen veszedelem és én nem a magam véleményére, hanem kiváló férfiakra, Andrássy Gyulának véleményére mutatok, mikor azt mondom, hogy ezek a veszedelmek nem múltak el, mert tulajdonképen ma is forradalomban élünk. Dr. Hegedűs József: Azért mondta Bethlen, hogy legyen ennek vége. Dr. Liszka Árpád: Ennek az indítványnak az indokolásánál egy körülmény fontos: vájjon azok az esetek, melyek lejátszódtak 1918. novemberétől fogva egész 1919. március 21-ig, vájjon beilleszthetők-e abba a fogalomba, melyet forradalomnak nevezünk? Mert hiszen egész máskép fordul eszerint a minisz­teri állásokban levő egyéneknek a felelőssége, ha itt szinte a történelem nézőpontjából legális forra­dalomról van szó, vagy pedig lázadásról van szó. A forradalmak természetében a következő szem­pontok fontosak, tisztelt Közgyűlés! Forradalmi okok­nak kell fennforogniuk és fenn kell forognia annak, hogy azokat a forradalmi okokat felismerve, arra alkalmas, nemeslelkű, önzetlen egyének igyekezzenek a társadalom, az állam érdekében egy új rend­szert teremteni. Tisztelt Közgyűlés ! Voltak-e olyan jelenségek a magyar közéletben, melyek a forradalomra okot szolgáltathattak volna? Ha arra gondolunk, hogy igen­is, feudális okai lehettek egy forradalomnak, hogy Magyarországon 10.000 holdas táblák terjesz­kedtek és a lakosság igen jelentékeny része kény­szerűségből kivándorolt Amerikába, akkor azt mond­hatjuk, hogy voltak jelenségek, melyek arra mutat­tak, hogy ha nem történik törvényhozási intézkedés kellő időben, akkor kirobbanások támadhatnak. De, tisztelt Közgyűlés, ha azt nézzük, hogy kik vették ezen kérdéseket a kezükbe, ha azt nézzük, hogy kik csinálták a forradalmat, akkor az a másik kérdés tárul fel: vájjon azok az emberek hivatva voltak-e arra, hogy sorompóba lépjenek és forradalmat csinál­janak Magyarországon. Vájjon Károlyi Mihály volt-e arra hivatva, vagy Jászi Oszkár? Petrovácz Gyula: Kunfi volt hivatva ! Dr. Liszka Árpád: Nem voltak és mégis meg­csinálták, tisztelt Közgyűlés, mert tulajdonképen — és ez már a közvéleménybe lassanként fel fog szívódni — itt két forradalomról van szó, még­pedig párhuza­mosan futó forradalomról és ellenforradalomról van szó. Mi ennek az ellenforradalomnak az értelme és hol volt itt az ellenforradalom ? Mert azon az elégü­letlenségen kívül, hogy nagyok voltak a vagyoni kü­lönbségek az őstermeléssel foglalkozók között, volt még egy, melyről talán kevesen tudtak itt benn, de volt a frontnak az elégedetlensége azokkal szemben, akik itthon dőzsöltek, láncoltak, átdrágítottak. (Úgy van!) Akik itthon láncoltak, nagyon jól tudták, hogy egy felelősségrevonás elkerülhetetlen és ha az a had­sereg egyszer haza fog jönni, akkor meg kell történnie annak a felelősségrevonásnak. Ebben az irányban indult meg egy ellenforradalom anélkül, hogy Károlyi Mihályék észrevették volna. Tisztelt Közgyűlés! Hogy ment ez a folyamat, hogy volt lehetséges, hogy a nemzet jobbjai ezt nem vették észre? Tisztelt Közgyűlés! Ismerkedjünk meg egy különös jelenséggel, még­pedig egy korszakot alkotó filozófiának alapjait igazoló jelenséggel és ez a bénító hymenopterának a különös természete. Ez a rovarfajta megszúrja az ellenfelének az ideggóc­pontjait, úgy hogy az megbénul, belerakja petéit és új tenyészetet indít ellenfelének testén. A nem­zettestnek is voltak ideggócpontjai, melyek a világ­háborúban óriási erőmegfeszítéssel állották négy évnek minden borzalmát, még­pedig a külső front és a belső front. Tehát csak ezt a két ideg­gócpontot kellett megtámadni, hogy a nemzettest megbénuljon és egy új tenyészet indulhasson meg a nemzettesten. Csodálatos ügyességgel mennek ezek a mesterkedések, hogy hogyan lehet ezt a nemzettestet megbénítani. És ebben a lapok voltak a nagyszerű mesterek, az első mesterek, csodálatos ügyességgel, ravaszsággal, a sorok között való írásmodorukkal, azzal, hogy a tekintélyeket lerántották, defetizmust, pacifizmust hirdettek, a külső és belső frontot a leg­nagyobb könnyűséggel tudták megbénítani. Engedje meg a tisztelt Közgyűlés, hogy ebből a különös ügyességű munkából szemelvényeket olvas­sak fel. (Halljuk! Halljuk!) A következőt írja Az Est 1918. szeptember 4-én. (Olvassa): „Nem engednek a katonák. Melyik katonák, a francia katonák, az angol, az amerikai katonák? Nem, a magyar és az osztrák katonák nem enged­nek. Most ebben nem engednek a katonák, másszor abban, hogy nem adnak anyagot és munkaerőt, ezért nem lehet segíteni a förtelmes budapesti lakásínségen." Íme az első jelensége annak, hogy egy lap a magyar katonaságot, mely védte az országot, ilyen módon meri kikezdeni, hogy a katonai vezetőségnek a tekintélyét lerontva, hozzányúljon ehhez a szerve­zethez, melyet féltékenyen őrzött minden jó hazafi. Egy hang balról: Cenzúra volt! Egy hang a jobboldalon: Ki volt a cenzor? Dr. Liszka Árpád: Az Est szeptember 8-án. (Olvassa): „Új vért a petyhüdt erekbe! Jöjjenek új emberek, akiket nem köt a politikai múltjuk, akik nem őriznek konokul családi titkokat, tradíciókat, akik nem egyes kiváltságos osztályok érdekeinek bakterei, hanem annak a népnek az igazi meg­bízottjai, amely már több mint négy esztendeje vérzik, szenved és pusztul." Ők voltak a megbízottjai ennek a népnek! És akkor megjelenik az első forradalmi második személy a lapokon, még­pedig: (Olvassa.) „Hagyjatok fel a káros, erőszakos, kuruzsló kísérletezéssel és engedve az egyre jobban feszítő népakaratnak, a nép sorsát tegyétek le a nép kezébe!" Íme itt van a forradalmi hang. (Felkiáltások balról: Az Új Nemzedék is írta! Minden újság, az Alkotmány! Nagy zaj.) Mindjárt hozzáteszem azt, hogy miért ír szep­temberben először Az Est ilyen hangon, mikor előbb sohasem használta ezt a hangot, azért, mert a fran­ciák átkeltek a Somme-on és megkezdődött a német visszavonulás. (Zaj.) Bieber Jenő: Miért fáj ez a túlsó oldalnak, ezt szeretném tudni ? Dr. Brezovsky Emil: Mert azonosítják magu­kat vele.

Next