Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-22 / 16. szám

gyalni, valamint remélhetőleg a 1. túloldal is és tekintettel arra, hogy itt most már 21 szónok van feliratkozva, tisztelettel kérem a Közgyűlést, kegyes­kedjenek ennek a tárgynak a tárgyalását a jövő Közgyűlésre halasztani. (Felkiáltások jobbról: Nem ! Szavazzunk !) Elnök: Fábián bizottsági tag úrnak napirendi indítványa van. Nevezetesen az, hogy a Közgyűlés a mostani tárgyalást szakítsa meg és annak folyta­tását a legközelebb tartandó folytatólagos Közgyűlé­sen, amely péntek délután négy órakor lesz, folytassa. Felteszem a kérdést, akik Fábián bizottsági tag úrnak ezt az indítványát elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A Közgyűlés többsége az indítványt nem fogadja el, hanem a tárgyalást folytatni kívánja. (Közbeszólások jobbról: Akár reggelig!)­­Következik Liptay bizottsági tag úr. (Nincs itt!) Czigány Sándor: Mélyen t. Közgyűlés! Az indítványozó úr előadása során olvasta fel azokat a szemelvényeket, amelyeket mi is olvastunk nemcsak a mélyen t. túloldal. Jó ezt az emlékezetbe idézni minél többször, mert akik abban a hitben élnek, hogy mi már elfelejtettük, az igen tisztelt — már a mi módunkon tisztelt — sajtónak a működését és az ennek nyomán támadt erkölcs és nemzetrontó folyományait, azoknak nagyon jó, ha újból emlékeze­tükbe idézik. Gáspár Fülöp: (Feláll.) Ki az az „azoknak"? Nekem semmi közöm hozzá. (Derültség a jobb­oldalon.) Elnök: Kérek csendet bizottsági tag úr. Czigány Sándor: A bizottsági tag úrra igazán nem gondoltam, nagyon kérem azonban az igen tisztelt Közgyűlést, hogy azoknak a gyönyörű szónok­latoknak, amelyek a túloldalról elhangzottak a bűnösöknek a védelmére . . . (Viharos felkiáltások a baloldalon : Nem igaz! Tévedés !) Pakots József (Feláll): Rágalom ! Ne rágalmaz­zon ! Tiltakozzunk ellene. Gáspár Fülöp (Feláll): Ki védte a bűnösöket? Kreisler Jenő: Nem tudom ki védelmezné. Gáspár Fülöp: Vesszen minden bűnös! (Elnök csenget.) Szalay Gyula: Akkor rendben van. Szavazzunk. Czigány Sándor: Arról van szó, hogy a bűnö­sök elnyerjék méltó büntetésüket. Pakots József: Valamennyien. (Közbeszólások jobbról: Igen, az összes bűnösök !) Wolff Károly: Rendben van. Az összesek, a forradalom előidézői is, akkor mit vitatkozunk. Pakots József: Akkor tessék egy olyan indít­vánnyal jönni. (Hosszantartó nagy zaj mindkét oldalon.)­­ Elnök (csenget): Kérem,így nem lehet tárgyalni. Méltóztassék nyugodtan meghallgatni a szónokot, mert a tárgyalást megint félbe fogom szakítani. Mind a két oldalon tessék nyugodtan meghallgatni a szónokot, mert így nem lehet komolyan tárgyalni. Czigány Sándor: Mi adott alkalmat erre a nagy izgalomra ? Semmi egyebet nem céloz az indítvány, még egyszer kénytelen vagyok megállapítani, mint hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetéseiket. Ennek ellenében Önök védelembe vették azokat . . . Gáspár Fülöp: Nem vettük. A bűnösöket soha ! Nem áll! Czigány Sándor: Kérem szeretettel . . . Szalay Gyula: Mit céloz azzal, hogy azt mondja nem áll ? Gáspár Fülöp: A bűnösöket nem védjük! Dr. Brezovsky Emil: Avval bizonyítják, hogy nem védik, ha elfogadják az indítványt. Czigány Sándor: Ugyanolyan szépen írtak és beszéltek, mint most a túloldalon elhangzott szónok­latok. Én kérem az igen tisztelt Közgyűlést, hogy azok a gyönyörű szofizmák, amelyek a túloldalról elhangzottak, ne tévesszék meg a Közgyűlés magyar és keresztény érzésű tagjait. Még a sorrend is az volt ami most. Keresztények is voltak közöttük, akik gyönyörű, mesés szavakkal beadták nekünk, hogy hogyan kell forradalmat csinálni, mint kell tönkre tenni ezt a még meglevő Magyarországot. Most is gyönyörű logikával, ügyvédi észjárással a zsurnalisz­tikai magas eszmék szerint el akarják takarni azokat, akik ellen védekezni kell. (Viharos ellentmondások a baloldalon.) Ha velünk együtt azt akarják, hogy a bűnösök bűnhődjenek, tessék hozzájárulni az indít­ványhoz. (Közbeszólások balról: Mások is vannak, nemcsak a sajtó!) Ha mások is vannak, tessék in­dítványozni, ha ezt Önök tudták, miért nem jöttek már régen ezzel az indítvánnyal ? Pakots József: Miért nem jöttek Önök, a nagy tisztogatók ? Gáspár Fülöp: Ki szolgált a vörös katonáknál? Czigány Sándor: Én! És hogy én vörös katona voltam, ez is annak a zsidó zsurnaliszta munkának az eredménye volt! Fóthi Vilmos: Miért nem szökött el ? Én el­szöktem. A fiam is elszökött. Czigány Sándor: Mert én nem voltam olyan gazdag papának a fia, mint maga, hogy megszök­hettem volna, én munkás ember vagyok ! (Viharos derültség a jobboldalon.) Gáspár Fülöp: Engem kényszerítettek és meg se mentem. Egy hang a jobboldalon: De tudta, hogy nem fogják bántani. Gáspár Fülöp: Elvesztettem a 25 éves ottho­nomat ! Elnök: Gáspár bizottsági tag urat másodszor figyelmeztetem név szerint, méltóztassék a Közgyűlés méltóságához képest nyugodtan viselkedni. A bizott­sági tag úr feláll, hadonászik, izgatottan beszél, erre nincs semmi szükség. Gáspár Fülöp: Mert lázítanak folyton erre! • (Viharos derültség a jobboldalon. Közbeszólások: Mit zavartatja magát!) A testvérem elesett a magyar hazáért! Czigány Sándor: Minden pártállás nélkül, amikor a bűnösök megbüntetéséről van szó, a tisztelt túl­oldalnak is hozzá­ kell járulni ehhez az indítványhoz és az ügyvéd urának lesz majd módjuk, hogy hol próbáljanak majd rajta csavarintani esetleg. Dr. Hegedűs József: Ne gyanúsítsa az ügyédi kart! Ehhez Ön nem ért. Czigány Sándor: Azoknak a sajtó­parazitáknak, akik mindnyájunkat megrontották, feltétlenül bűnhődni kell. Az indítványt teljes szövegével magamévá teszem. (Helyeslés a jobboldalon.) Dr. Kossalka János: Igen tisztelt Közgyűlés! Tekintettel arra, hogy a sajtónak körülbelül olyan szerepe van a közvélemény alakításában, mint min­den más nevelő eszköznek, iskolának és így tovább, igenis óriási nagy súlyt vetek arra, hogy a jövőben mindenféle olyan ténykedés, melynek a múltban vol­tunk szomorú tanúi, megakadályoztassák. Tekintettel arra, hogy ez az indítvány is ezt célozza és a mutt bűnökért való felelősségrevonást, ennek következtében az indítványt elfogadom. Dr. Csilléry András: Tisztelt Közgyűlés! Nem értem azt a felzúdulást, mely a túlsó oldalról ezen

Next