Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-22 / 16. szám

szükséges 350.000 K ügyében, e költségek a törvény értelmében a kormányhatóságra átháríthatók lesznek, a székesfőváros kegyurasága alatt működő lelkészek, kántorok és egyházfik lakbéremeléséből származó 1680, illetve 2800 K fedezete ügyében. (Elfogadtatnak.) Elnök: Megjegyezve, hogy a tárgysorozat többi pontja a holnapi ülésen kerül tárgyalás alá, az ülést­­bezárja. itt — 1921. évi április 16-án. — Elnök az ülést megnyitja. Következik a lakás-és üzlethelyiségadóról szóló szabályrendelet 3. §-ának részletes tárgyalása. Lampel Vilmos: Szigeti bizottsági tag tegnap azt mondotta, hogy a közalkalmazottaknak szánt adókedvezmény megvonásával a pénzügyminisztert ezen teher elvállalására lehetne szorítani. Meggyőző­dése, hogy ezt a célt semmiesetre sem érhetnék el és nagyon kéri a harmadik szakasz fentartását. Kéri az utolsó bekezdésből a „csak legfeljebb az év végéig él" szavak törlését. Elnök helyesnek és célszerűnek tartaná, ha a szakasz egyes pontjait külön-külön tárgyalnák le. Joanovich Pál általánosságban kíván a szakasz­hoz szólni. Nem érti a b), c), d) pontok különböző disztinkcióit, továbbá, miért kell lakásváltoztatás esetén újból kérelmezni, mikor csak az év végéig szól a kedvezmény, miért említ a szakasz helyiséget és nem lakást, s miért nem igénylésről, hanem kére­lemről beszélnek, holott jog igénybevételéről van szó. Elnök: Igen, itt is egységes megjelölés kell. Joanovich Pál: A tisztviselőnek a lakáspénz illetményét képezi, amelyet semmiféle községi adóval megróni nem lehet, tehát itt nem kegyről, hanem a törvény applikálásáról van szó. Viszont nem szabad minden korlátozás nélkül megadni ezt a jogot, más­részt pedig számolni kell bizonyos szociális követel­ményekkel, amelyekre a szakasz nem intézkedik. Előadja a szakasz módosításához készített ter­vezetét és kéri, hogy ebben az értelemben való átszövegezés végett szűkebb körű bizottságnak adják ki. Az a) pontnál kérdi, váljon például egy bérbe­vett egész szálloda épület után fizetett házbér meg­rovatik-e lakásadóval. Ezt kifejezetten meg kell mondani. A b) ponthoz megállapítja, hogy a szabályok megmondják, kinek minő természetbeni lakásra van joga. Ha ennél nagyobb van, akkor lakás­adó alá vonná. Javasolja b) pontnak a következő szöveget: „b) A természetbeni lakás vagy lakpénz élvezetében álló tényleges közalkalmazottaknak, a nemzeti hadsereg és a csendőrség tényleges állo­mányába tartozó tiszteknek és tisztviselőknek, valamint a Máv. tényleges szolgálatában álló alkalmazottaknak természetbeni lakásai illetve bérlakásai, ez utóbbiak azonban csak akkor, ha az illetőket rangjuk vagy hivatali állásuknál fogva a fenálló szabályok szerint megillető lakásoknál nem nagyobbak vagy a fizetett házbér az általuk élvezett lakpénz összegét meg nem haladja." A c) pont helyett a következő szöveget javasolja: ,,c) A nyugdíjas közalkalmazottak, a nyugdíjazott katonai és csendőrségi havidíjasok, valamint a nyugdíjas jáv.­alkalmazottak által saját használatukra bérelt lakásai, ha az illetők nyugdíja­s bármi forrásból eredő más jövedelme a legutóbb élvezett tényleges állo­mánybeli összilletményeket meg nem haladja vagy, ha lakásuk tényleges­ állományuk után az előző b) pont szerint őket megillető és adómentes lakásnál nem nagyobb, avagy a tényleges állományban leg­f­ő".rjrr. utóbb élvezett lakáspénznél nem drágább." Ezzel ki van merítve az előfordulható minden eshetőség. Nem lehet adómentes az a nyugdíjas, aki a volt állásá­nál talán háromszor nagyobb jövedelmet élvez. A d) pontot így kívánja módosítani: ,,d) A b) és c) pont alá tartozóknak „nyug- vagy kegyellátásában részesülő" özvegyei vagy árvái által saját használatukra bérelt lakások, ha az illetők a nyűg- vagy kegy­ellátást meghaladó, bármi forrásból eredő más jöve­delemmel nem bírnak." Tudniillik olyan özvegy például, akinek özvegyi ellátásra nincs igénye, nem tekinthető jogosítottnak a kedvezményre. Nem lennének azonban a lakásadó alól azok a lak­részek, amelyeket a b,d) pontok alatt említettek albérletbe adás útján hasznosítanak. Javasolja még a következő pótlást: „e) A b), c), d) alatt említetteknek saját vagy házastársuk házában leírt lakásai, ha ezen házakban bérbeadás útján haszno­sítható vagy hasznosított más lakás nincs és a most említett pontokban felállított korlátozások fenn nem forognak". Ezután ismét jönne egy új pont, amelyre szintén nem gondoltak: ,,f) Az 1914. évi július hó 1-je előtt Budapestre költözött vagy ezen határidő után letelepedett és ittartózkodásra jogosult magyar honosok lakásai és üzlethelyiségei, ha évi bérük a 2000 koronát meg nem haladja." Dr. Jaczkó Pál: Akkor senki sem fog fizetni. Joanovich Pál: Az adó mérséklését alkalmazná azokra, akik nem tartoznak a b^f) pontok alá, vagyis az összes magánalkalmazottakra és fix fizetés­sel bírókra, akinek szintén hasonló a nyomoruk. Erre a következő rendelkezés szolgálna: „A jelen szabályrendelet szerinti fokozatok alapján megállapí­tandó adónak 50%-át fizetik azok az évi fizetés, havidíj, napidíj vagy napibér mellett alkalmazott egyének és az előző I. c) és d) pontjai alá nem sorolható nyugdíjasok vagy nyugbéresek, akiknek bármi címen leírt évi összjövedelme a 20.000 koronát meg nem haladja és lakásukért évi 4000 koronánál több bért nem fizetnek, ha lakásuk egyes részeit albérletbeadás által nem hasznosítják." Egyebekben csatlakozik Lampel bizottsági tag azon óhajához, hogy lehetőleg tolják ki a terminust, nehogy minden évben kelljen kérni a mentességet. Ha változás történik, azt a háztulajdonos bejelenteni köteles. Ismételten kéri a harmadik szakasz megszöve­gezésére szűkebb bizottság kiküldését. Dr. Platthy György: A közalkalmazottak kér­désében jó lenne a törvényes állásponthoz vissza­térni. A fővárosi törvény 104. szakasza egészen precízen rendelkezik. Ezt az egész vonalon érvénye­síteni fogják, többet nem. Többhöz a maga részéről nem járul hozzá. A 104. §. azt mondja: Az állam hivatalnokai, a hadsereg, haditengerészet, valamint a honvédség tisztjei, a törvényhatósági tisztviselők, tanárok és tanítók hivataluk után járó „fizetésüktől és nyugdíjuktól községi adót nem fizetnek." Joanovich Pál: A lakpénz is a fizetés részét képezi. Dr. Platthy György: „Nem fizetnek a lelkészek sem azon jövedelmeiktől, amelyeket az illető egyház­községben viselt lelkészi hivataluk után élveznek." A Joanovich bizottsági tag által előterjesztett javaslatok határozottan helyesek s a maga részéről nemcsak ezen kiegészítések, hanem a törvény 104. szakaszával való összeegyeztetés végett való kiadatást is javasolja a szűkebb bizottsághoz. A tiszti főügyész és az indítványozók bevonásával kell a szövegezést megcsinálni.

Next