Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-22 / 16. szám

A viszonosság eseteire nézve Bozóky bizottsági tag általában perhorreszkál­ja ilyen rendelkezés felvételét. Meg kell állapítania, hogy ez az egyetlen pont, ame­lyet a Korányi-féle javaslatból szó szerint átvettek. Ha annyira perhorreszkálják, el lehet ejteni. A szövegező bizottságra vonatkozóan kérné, ne küldjenek ki formálisan szövegező bizottságot, hanem hívják fel az ügyosztályt, hogy a tiszti főügyésszel és az indítványozókkal együtt készítse el azt a szö­veget, amelyhez a pénzügyi bizottság állásfoglalása alapján elvileg és általánosságban hozzájárul s ezen így megállapított szöveggel kiegészített javaslatot vihetik azután további tárgyalás végett a jogügyi bizottsághoz. Dr. Platthy György: Nem lehet, mert akkor többé nem kerül ide. Dr. Csupor József tanácsnok: Ha másképen járnak el, megint legalább két héttel halasztják el a közgyűlési tárgyalást, mert innen még a jogügyi bizottságba kell vinni a tárgyat és a közgyűlés előtt nyolc nappal meg­hirdetni. A szövegezés kérdésének ilyen elintézését kéri. Elnök: Magához a szövegező bizottsághoz­ is csak akkor mehet az anyag, még inkább a jogügyi bizottsághoz, hogy ha a pénzügyi bizottság valamely irányban már állást foglalt. Például a magántiszt­viselők adómentessége olyan­­ kérdés, amelyet nem lehet momentán egy szóval a javaslatba beilleszteni. Ez egy súlyos penzum, amelyet fel lehet dolgozni, azután letárgyalni és továbbítani. Ma még nincs egy­séges megállapodás arra nézve, kívánja-e a bizottság a közalkalmazottak adómentességét, milyen módon, vagy ennek kiterjesztését a magántisztviselőkre is. Szóval nincs még olyan elvi megállapodás, amely tárgyát képezhetné egy új szövegezésnek. Az adó­mentesség kérdésében tehát legalább elvi megállapo­dásra kell jutniok. Erre gondolt akkor, mikor figyel­meztette a bizottságot, hogy a 3. szakaszt pontonként tárgyalja, mert az együttes tárgyalással most olyan káosz van előttük, amelyben nem látnak világosan, nem tudják a kérdést megfogni. Dr. Platthy György: Valamennyi pont össze­függ az adómentesség elvi kérdésével. Elnök: A legcélszerűbb tehát, ha egymásután veszik ezeket a pontokat. Az a) pontban benne vannak mindazok a helyiségek, amelyek állandóan házadómentesek, továbbá amelyek után szálloda-adót kell fizetni. Kérdés, így elfogadják-e. Ha vannak indítványok, azokban most határozzanak, de ne szövegezzenek, hanem a szövegezést esetleg rá lehet bírni a jogügyi bizottságra. Ha a jogügyi bizottság esetleg ellentétes álláspontot foglal el, akkor még mindig lehet tárgyalni. A b) pontnál a közalkalma­zottak és katonák adómentességénél van indítvány ellene és mellette. Erről szavazhatnak. Ha vannak kiegészítések, módosítások, ez szövegezés dolga. De az elvről feltétlenül állást kell foglalni. Amit Sajó bizottsági tag mond, hogy ne csak a lakásbér erejéig, hanem általában az általa fizetett bérösszeg erejéig legyen adómentes a közalkalmazott, ez részletkérdés és nem olyan fontos, mint maga a főelv. Amíg elvben el nem dönti a kérdést, addig nem tudnak mit szövegezni és kiegészíteni. Ha a bizottság nem szavazza meg a mentességet, akkor fölösleges a módosítás. Dr. Kozma Jenő: A mai felszólalásokban a ügyosztály olyan anyagot kapott, amelyre nem gondolt s a most leszűrt vélemények alapján jöjjön újabb propozícióval. Elnök: Elvi határozat nélkül nem tud újabb propozícióval jönni. Ha nem fejezik be a szabály­rendelet tárgyalását, tartanak még egy folytatólagos ülést, amelyen a mai határozatok értelmében átdolgo­zott 3. §-t fogják tárgyalni, de éppen ennek átdolgo­zása végett kell ma a felmerült indítványok fölött határozni. Joanovich Pál: Mindegy, hogy milyen a szöve­gező bizottság, a fő, hogy új szöveget kell csinálni abban az értelemben, ahogy azt most megállapítják, rá kell térni a felvetett eszmék megvitatására és meg­állapítani, hogy a szövegező bizottság mit fog beszövegezni. A végszóval élve, megjegyzi azt, hogy sem az indokolásban, sem a szabályrendeletben kifejezésre nem jutott az, hogy ez a javaslat ideiglenesnek ter­veztetik és így azon a véleményen volt, hogy ez véglegesnek tervezett adó. Az 1. §-ba tehát be kell venni azt a körülményt, hogy ideiglenes jellegű. Dr. Csupor József tanácsnok : Nincs szükség rá. Joanovich Pál: Úgy lesz, mint a telekértékadó­val junku­mba hozott házbérkrajcárral, hogy elfelejtik. A tanácsnok határozott kijelentése után csak­ugyan gondolkodóba esik, nem tévedett-e a törvény értelmezésénél, de azt hiszi, hogy nem, mert a tisztviselőket mindennemű városi adó alól mentesíti a törvény. A fogyasztási adókat nem lehet felhozni, valamint a Korányi-féle törvényjavaslatot sem, mert új törvénnyel lehet a másik törvényt hatályon kívül helyezni, de nem lehet ezt megtenni egy városi szabályrendelettel. Dr. Platthy György: Indítványa az volt, hogy egyrészt hozzájárul Joanovich bizottsági tag indít­ványához, másrészt a szövegezés a fővárosi törvény 104. §-ával összhangba hozassék. A 104-ik §. jelentősége és értelmezése tekintetében támadt ellen­tétben mindkét nézetnek, illetőleg egyiknek sincs igaza. A 104. §. azt mondja, hogy „az állami és törvényhatósági tisztviselők fizetéseiktől, illetőleg nyugdíjaiktól községi adót nem fizetnek. Ez világosan a fizetéssel együttjáró adóknak a pótadójára vonat­kozik s mikor a 104. §-ra hivatkozott, nem is azt mondotta, hogy ennek alapján igényelhetik az állami alkalmazottak az adómentességet, csak a 104. §-t, mint mértéket kívánná alkalmazni egyéb mérték hiányában. Mert viszont a 10. §. lerontja Joanovich bizottsági tag érvelését: „A főváros köz­vetett államadókra is vethet községi pótlékot", — ilyen a fogyasztási adó és ilyennek minősíti a tanács­nok a mostani adót is — „a városban és annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhet és az állam által igénybe nem vett új adókat hozhat be." Ebből következik, hogy a tanácsnoknak is igaza van, midőn szerinte a 104. §. nem ad adómentességet, viszont a 10. §. világosan megmondja, hogy ilyen új adók létesíthetők és ez alól a 104. §-ban említet­tek nem lehetnek kivételek, mert a 104. §. csak a fizetésre és nyugdíjra vonatkozik. Annál inkább szükséges ennélfogva a szabály­rendelet 3. §-ának átszövegezése. De akár albizottság, akár az indítványozók kiküldésével, az mindegy. Az elvi kérdéseket azonban fel kell tenni minden fogalmazás nélkül és ezekre nézve dönteni kell. Elnök: A 3. §. a) pontjára van észrevétel? Joanovich Pál: Hogy értendő ez a pont? Vájjon a szálloda után fizetendő bér esik-e községi lakásadó alá vagy sem? Mert a szálloda üzlethelyiséget képez. Pl. ha valaki egy háztulajdonostól bérbe vesz egy épületet és ott szállodát nyit, ezután fizet-e lakás­

Next