Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-22 / 16. szám

és üzlethelyiség adót, vagy pedig kivétel erre is vonatkozik, mivel szálloda-adót kell fizetnie? Dr. Zlinszky János: A mostani szövegezés helyesebb, mert egyenesen a helyiségek szerint van megállapítva az állami házadó mentesség is. Egy épületben lehetnek olyan helyiségek, amellyek állan­dóan adómentesek. A szállodákban épp úgy lakhatik maga a tulaj­donos is, aki szálloda-adót nem fizet és vannak ott bérbeadandó szobák ... Dr. Csupor József tanácsnok: És üzlethelyiségek. Dr. Zlinszky János : Ezek szálloda-adó alá esnek, ezeket kétszeresen adóztatni nem lehet, hanem a bérbeadott házban berendezett szállodaszobák után szálloda adót fognak fizetni, de nem fognak fizetni lakásadót, ahol azonban a tulajdonos lakik, vagy olyan valaki, aki szálloda­adót nem fizet, pl. szállodai alkalmazott, az lakásadót fog fizetni. Tehát helyiségek szerint kell az adót megállapítani. Dr. Kozma Jenő : A szálloda egyes bérbe adott helyiségei után szálloda-adót fizetnek, a szálloda intergráns részét képező hall és hasonló mellékhelyi­ségek ára pedig kifejezésre jut abban a bérben, amit a szálloda egyes szobájáért fizetnek, mert ezen mel­lékhelyiségek miatt fizetnek több bért. Ezeket a mel­lékhelyiségeket külön lakásadóval megadóztatni nem lehetett, az ügyosztálynak az intenciója. Dr. Csupor József tanácsnok: Nem. Dr. Kozma Jenő: Akkor tehát disztingválni kell, be kell venni azokat a helyiségeket, amelyek a szál­lodaüzem fentartásához szükségesek és külön meg­adóztatni csak a külön kiadott üzlethelyiségeket vagy a szállodatulajdonos és az alkalmazottai által hasz­nált helyiségeket lehet. Dr. Csupor József tanácsnok: A szálloda-adóról és üzletadóról, valamint az albérleti vagy szállás­adóról szóló szabályrendeletekben a verbum regens az volt, hogy minden Budapesten elfoglalt helyiség után adót kell fizetni. Aki maga használja a helyi­séget, az fizet lakásadót, ha ez a helyiség iparának keresetének céljára szükséges, fizet üzletadót, ha albérlet útján értékesíti a szobáit, fizet szállásadót, a szállodák, penziók és szanatóriumok után pedig fizetnek szálloda­adót. Nem lehet tehát semmiféle aggály arra nézve, hogy a szálloda kétféle címen fog fizetni. A szállodában levő üzlethelyiség után üzletadót, a tulajdonosnak vagy másnak nem szál­lodaszerű lakásért lakásadót fognak fizetni. A hall, terrasz stb., a szálloda iparszerű folyta­tásához szükséges helyiségek bére a szálloda szobák áraiban jut kifejezésre. (Úgy van! Úgy van!) És így az 1. §. egészen helyt álló és ezen magyarázat után semmi kétség nem merülhet fel arra nézve, hogy a főváros másfélekép akarna valakit megadóztatni. Joanovich Pál: Azt kérdezte, hogyha valaki bérbe vesz egy házat, köteles ennek bérösszege után lakás- és üzlethelyiségadót fizetni; most nyit egy szállodát abban a házban s nem fizet lakásadót azon helyiségek után, amelyek után szálloda-adót fizet. Az nincs kifejezve, hogy a háztulajdonosnak járó bér­összeg után fizet-e adót? Dr. Szabó Imre t. főügyész: Elvi tekintetben nincs eltérés a tanácsnok és a bizottsági tagok közt. A szabályrendeletet most végleg megszövegezni nem lehet, miután azonban ezt a tanács hajtja végre és ezért végrehajtási utasítást úgy is ki kell bocsátani, javasolja, hogy az a) pont elfogadása mellett utasítsa a bizottság a tanácsot, hogy a végrehajtási utasítás­ban az eltérések kiküszöbölése céljából az elveket precíze fejtse ki. (Élénk helyeslés.) Dr. Kozma Jenő: A tárgyalás rendjéhez szólva, kéri az elnököt, intézkedjék aziránt, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalásain elhangzott felszólalások rész­letesebben közöltessenek a Fővárosi Közlönyben, mert azt tapasztalta, hogy azok igen megcsonkítva és nagyon kivonatosan jelennek meg. Itt annyi precíz és értékes felszólalás van, hogy azokat a Közlöny­ben részletesen közölni kell. Pl. Kajlinger vezér­igazgató a múltkor igen fontos nyilatkozatot tett, a szénre nézve adatokat sorolt fel és a Közlönyben egy szó sem volt. Elnök: Az a) pont tehát így marad, a tanács pedig a végrehajtási utasításban az itt elhangzott részleteket ki fogja domborítani. A b) pont lényege az, hogy adómentességet élveznek a közalkalmazottak, a nemzeti hadsereg és a csendőrség tényleges állományba tartozó tagjai az általuk lakás céljára használt helyiségek után élvezett lakásbér erejéig. Az elvhez a bizottság hozzájárul? Dr. Platthy György és Joanovich Pál a kérdés feltevéséhez szólnak hozzá. Elnök: A a) pont elfogadásából indult ki; ennek elfogadása még nem jelenti azt, hogy minden szó úgy, amint itt van, elfogadtassák. A szavazás meg­történte után határozatilag kimondja, hogy a bizott­ság az adómentességet az ott említetteknek megadni kívánja. Sajó bizottsági tag azt kívánja, hogy ne a lakás­bér erejéig, hanem az általuk bérben leirt egész lakás­bére után kapják meg az adómentességet. Dr. Csupor József tanácsnok: A lakásrendelet­ben a nyugdíjasok lakbéremelésének tilalmát meg­szüntették, mert lehet olyan nyugdíjas, aki pl. föld­birtokos is és így teherbíró képessége nagyobb. Ez vezette az ügyosztályt, mikor csak azon lakásbér erejéig biztosított adómentességet, amelyet hivatalból kapnak. Kéri, hogy minden tisztviselő csak a lakás­bér erejéig kapjon adómentességet. Joanovich Pál: Azt ajánlja, hogy ne csak a lakásbér, hanem a szabályok szerint nekik járó lakás nagysága szerint is adassék meg az adó­kedvezmény. Elnök: Ennek csak a természetbeni lakásoknál van jelentősége. Szavazás után határozatkép kimondja, hogy a bizottság csakis az élvezett lakásbér erejéig kívánja az adómentesség megadását . . . Dr. Bozóky Ádám: Nem az általuk élvezett lakásbér, hanem a lakásbér illetményük erejéig. Elnök:... de nem járul hozzá ahhoz, hogy a­ nekik illetményül járó lakásnak megfelelő lakrész erejéig. A b), c) és d) pontnál azonos kifejezést kell meg­állapítani „saját lakás", vagy „saját személyes hasz­nálatra bérelt lakás" között és mindenütt ezt kell applikálni. Dr. Jaczkó Pál: Amit valaki mint magánember ad bérbe, megszűnik a közalkalmazotti jellege. Javasolja tehát második bekezdésként felvenni a b) ponthoz, hogy ez az adómentesség ne vonatkozzék a nem általuk használt, hanem albérletbe adott helyiségekre. Joanovich Pál: Ez a c) és d) pontokra is vonat­kozzék. Dr. Kozma Jenő: „Az általuk eltartott hozzá­tartozókra" szorítassék, nem pl. olyan rokonra, aki szintén keres. Dr. Csupor József tanácsnok: „Saját lakásuk céljára." Elnök: Így lesz a legjobb: „Saját lakás". A tanács pedig felkéretik, hogy a „saját lakás" fogalma a végrehajtási utasításban körvonalaztassék. (Helyeslés.) A c) pontra nézve a bizottság a nyugdíjasoknak elvileg megadja a mentességet?

Next