Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-22 / 16. szám

21.167/1921. VI. szám. Hirdetés: Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága az 1920. évi december 7-én 763/1920. kgy. számú határoza­tával a m. kir. belügyminiszter úr által jóváhagyott 168/1920. kgy. számú közgyűlési hatáskörben hozott tanácsi határozathoz hozzájárulván, a székesfővárosi temetkezési vállalatok megvál­tását határozván el, a még egyezségre nem lépett vállalkozók­kal való megegyezésre a székesfőváros tanácsát felhívta. A székesfőváros tanácsa ezen felhívás alapján újabban a következő temetkezési vállalkozókkal kötött egyezséget: Ackerl János (III., Kiskorona-utca 84—86.), özv. Frost Jánosné (VIII., Baross-utca 73.) és id. Nemes István (VIII., Baross-utca 52.). Felhívja a tanács mindazokat, akiknek a most megne­vezett temetkezési vállalkozókkal szemben a megváltás alá kerülő tárgyakra, anyagokra, stb. tulajdoni, vagy egyéb jogi, dologi, vagy üzleti követelésük van, hogy azt legkésőbb folyó évi április 30-áig a székesfőváros tanácsának VI. (pénzügyi) ügyosztályánál írásban annál is inkább jelentsék be, mert ellenkező esetben a megváltási ár kifizetése arra való tekintet nélkül fog megtörténni. Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1921. évi április 7. napján tartott üléséből. Folkusházy h. polgármester, újraoltatni. Aki ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, vagy a beoltott gyermeket az oltást követő 8-ik napon, illetőleg a legközelebbi oltási napon az oltó orvosnak bemutatni elmu­lasztja, azt a ker. elüljáróság az idézett törvény értelmében 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti. Az oltásra kötelezett gyermekeket magánorvos is beolt­hatja, de ezt a körülményt az oltó bizottság előtt az oltási bizonyítvánnyal igazolni kell. Budapest, 1921. évi április 20-án. A ker. elüljáróságok, mint elsőfokú közegészségügyi hatóság. Ingyenes himlőoltás. A ker. elüljáróságok közhírré teszik, hogy az oltó bizott­ságok a folyó évi himlőoltást május elején megkezdik. Ettől az időtől kezdve szeptember 30. napjáig bezárólag a került orvosok az oltást a következő napokon és időben fogják díjtalanul végezni: az I. kerületben minden kedden délután 4—5 óra között az I. kerületi általános közjótékonysági egyesület helyiségében, Attila­ körút 41. szám; a II. kerületben minden szerdán délután 4—5 óra között az elüljáróság épületében, Fő­ utca 3. sz., I. emelet 17. ajtó; a III. kerületben minden kedden és pénteken délután V25—V26 óra között az elüljáróság épületében Szentendrei­ út 17. sz., földsz. 12. a IV. kerületben minden hétfőn délután 4—6 óra között a kerületi elüljáróság épületében, Váci­ utca 62. sz., földszint 5.; az V. kerületben minden szerdán délelőtt 9—10 óra között a kerületi elüljáróság épületében, Honvéd­ utca 20. sz., 1. em. 27. ajtó; a VI. kerületben minden kedden és pénteken délután 4—5 óra között a kerületi elüljáróság épületében, Aradi­ utca 23. sz., földszint; a VII. kerületben minden kedden és pénteken délután 4—6 óra között a kerületi elüljáróság épületében, Csengery­utca 11. sz., I. emelet; a VIII. kerületben minden szerdán és szombaton délután 4—5 óra között a kerületi elüljáróság épületében, Baross­utca 67. sz.; a IX. kerületben minden szerdán délután Va5—­V26 óra között Ráday­ utca 46. sz. alatt levő tiszti­orvosi helyiségben; a X. kerületben minden szerdán délután 4—5 óra között­­a kerületi elüljáróság épületében, Szent László-tér 29. sz., . em. 20. ajtó, a rákosfalvaiak részére pedig minden délután 3—4 óra között az Álmos-utcai ellemi iskola épületében. Figyelmeztetjük a t. közönséget, hogy az 1887. évi XXII . t.-c. értelmében a szülők, gyámok s általában mindazok, kik gyermekekről gondoskodni tartoznak, kötelesek a gyer­mekeket életüknek első évében, amennyiben valóságos himlőt ki nem állottak volna, beoltani és életüknek 12-ik évében, Arankaírtás. Az 1894. évi XII. t.-c. 51. §-a alapján fölhívjuk a lóhere-és lucernatakarmány- vagy magtermelő birtokosokat, hogy a lóhere- és lucernaföldeken mutatkozó arankát, az idézett tör­vény 95. §-a értelmében alkalmazandó szigorú pénzbüntetés terhe alatt folyó évi május 20 és 31-ike között az alábbi földmívelésügyi miniszteri utasításnak megfelelően irtsák ki. Utasítás az aranka irtására. (A 36.451—904. sz. földmívelésügyi miniszteri körrendeletből.) A csupán egy évre mívelt táblákon minden legkisebb arankafoltot a kaszálás előtt szembeötlő módon karóval meg kell jelölni. A kijelölés után a foltokat egészen a földig le kell kaszálni, azaz célszerűbben lesarlózni. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy mennyire nyúlnak még egyes arankaszálak a lekaszált folton túl a lóherébe s legalább még egy lépésnyire odább kell kaszálni. A lekaszált arankás lóherét gondosan zsákba vagy jól összehajtható ponyvába kell összeszedni, ügyelve, hogy ki ne hulljon. A lekaszált herét, ha még nem ment magba az aranka, meg lehet etetni, ellen esetben el kell égetni. A több évre szánt herésekben, lucernásokban ugyanúgy kell megjelölni az arankás foltokat, mint fentebb elő van írva. De ezeken a lekaszált foltokat a kaszált takarmány eltávolítása után be kell hinteni körülbelül 30 centiméternyire szalmával és elégetni. Célszerű, ha azok a gazdák, akiknek a gazdasá­gában a heretermelés jelentékenyebb, a hintett szalmát az égetés biztosabb hatása érdekében petróleummal is meglocsol­ják. Két hét múlva meg kell vizsgálni a kiégett foltot és a mutatkozó arankát zsákban vagy ruhában el kell távolítani. A foltokat akként kell fölásni, hogy minden gyökér mélyen a földbe kerüljön. További két hét múlva, ha arankás lucerna nem mutatkozik, a foltok bevethetők. Az ilyen foltokat ezután is figyelemmel kell kisérni s a mutatkozó arankát a lucerna­tővel együtt a már előírt módon el kell távolítani. Budapest, 1921. évi május 1. A ker. elüljáróság. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. 19.004/1921—XI. szám. A kivándorlásra csábító ügynökök visszaéléseinek megakadályozása. A m. kir. belügyminiszter 12.001/1921. számú kör­rendelete értelmében felhivom a székesfőváros lakosságának, különösen a kivándorolni készülőknek figyelmét a kivándor­lásra csábító hivatásos vagy al­almi ügynökök üzelmeire. Ugyanis az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek az ügynököknek a­­ működése tisztán a kivándorlók kizsákmányolására irányul, így pl. az Amerikában letelepedett úgynevezett magyar bankárok és hajójegyügynökök Magyar­országba visszavándorlókat csoportokba gyűjtötték, melyek mellé igen magas díjért kísérőket adtak oly célból, hogy a visszavándorlókat egész hazáig kísérjék. Az úton a kísérők a visszavándorlókkal semmit sem törődtek, hanem többször megzsarolás után az első európai kikötőben otthagyták őket

Next