Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 28-54. szám)
1921-07-22 / 31. szám
XXXII. ÉVFOLYAM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN XXXII. ÉVFOLYAMI ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 300 K, félévre ISO K, egyes szám ára 3 mg 6 K, 3 évnél nagyobb szám II K. • SZERKESZTŐSÉG: IV., Központi Városház, IV. emelet 232. szám. KIADÓHIVATAL: IV., Központi Városház, III. udvar III. pavilion II. emelet 5. • Hirdetéseket a Fővárosi Közlöny részére felvesz a kiadóhivatal, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése is latexendt* BUDAPEST • SZEKESFOVÁROS • HIVATALOS• LAPJA Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1921. évi július 12-én (kedden) és 13-án (szerdán) délután 4 órakor tartott folytatólagos rendes közgyűlése Hatodik nap. -- 1921. évi július 12-én. — Elnök : Dr .Sipőcz Jenőh, főpolgármester, (később Folkusházy Lajos, végül Rényi Dezső alpolgármester.) Jegyző: Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző. Elnök (Csenger): A folytatólagos rendes közgyűlést megnyitom. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem : Mihálkovics Szilárd, Oremusz Ödön, Petrovácz Gyula, dr. Szőke Gyula, dr. Valnicsek Béla és dr. Válya Gyula bizottsági tag urakat, a tanács részéről Rényi Dezső alpolgármester urat. Távolmaradásukat kérik igazoltnak tekinteni: Horváth Károly (h. államtitkár), dr. Liedemann Frigyes és Weber József bizottsági tag urak. Jelentem, hogy gróf Apponyi Albert bizottsági tag úr hat heti szabadságot kér a közgyűléstől. Méltóztatik ezt megadni ? (Igen!) Akkor ezt határozatilag kimondom. A tegnapi napon a költségvetés részletes tárgyalásával a III. csoportig értünk, tehát ma folytatjuk a IV. csoport részletes tárgyalását. Dr. Buzsáki Rezső (olvassa): IV. Csoport. Vallásügy. Az egész csoporthoz kíván általánosságban hozzászólni dr. Szőke biz. tag úr. Dr. Szőke Gyula: T. Közgyűlés! Én nagyon sajnálom, hogy hivatalos okból távol kellett lennem, mert általánosságban szerettem volna megjegyzéseimet a költségvetéshez megtenni, így csak az egyes csoportoknál tehetem meg azokat az észrevételeimet, amelyeket nem is annyira az egyes csoportok számszerű adataira, hanem inkább a jövőre nézve bizonyos utalásul teszek meg arra, mi nekünk a teendőnk, amire mi vállalkoztunk és amit én már a jövő költségvetésben benne látni szeretnék. Mondom, a jövőre nézve kívánok egyes dolgokat megjegyezni és amenynyiben én ma érinteni fogom a múltat, az csak annyit jelent, hogy a múltból kívánok következtetést vonni a jövőre és a jelen költségvetést én még mindig egy olyan átmeneti költségvetésnek tekintem, amelyet én megszavazok azért, hogy a közigazgatás menete sima legyen és megszavazok azért, mert olyan tényekkel állunk szemben, amelyeken mi ma már nem változtathatunk. A költségvetés negyedik csoportja magában foglalja a kegyúri, az egyházi segélyezési és a hitoktatási ügyeket. Ha,t. közgyűlés, meggondolom azt, hogy a kommunizmus alatt, de főleg a kommunizmus előtt az egész fölfordulást voltaképen a főváros lehetetlen valláserkölcsi állapota okozta, én nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy a költségvetés nagyon bő tételei mellett a vallásüggyel a tekintetes tanács olyan sovány módon bánt el. (Úgy van!) mintha az voltaképen a fővárosnak mostoha gyermeke volna. (Úgy van!) A tekintetes tanács nem vette figyelembe azt, hogy ha nem is állana azon az állásponton, amelyet remélem, már a megválasztatása előtt a magáévá tett a tanács minden egyes tagja, hogy mi keresztény és nemzeti, főleg erkölcsi alapon kívánunk élni, köteles lett volna gondoskodni bőségesen már a múltban is erről a csoportról azért, mert akkor, amikor a kegyúri jogokat magához vette, akkor magára vállalta azokat a kötelezettségeket is, amelyek a kegyuraságból folytak. Én szomorúan állapítom meg, tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy voltaképen évtizedeken keresztül a főváros olyan keveset törődött a kegyúri kötelezettségeinek teljesítésével, (Úgy van,) oly kevesett törődött a vallásoktatás kérdésével, oly keveset törődött az erkölcsi nevelés kérdésével és oly kevéssé gondolta át azt az egész kötelezett-