Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 20-38. szám)

1922-06-23 / 32. szám

kártérítés kizárásának kikötése, egyebekben pedig a fentebb említett határozattal megállapított összes eddigi feltétel változatlan épségben való tartása mellett az 1921. november 1. napjától kezdődően egymás­után következő három esztendőre, vagyis az 1924. október 31-ig Berecz Sándornak adja bérbe. A kisajátító bizottság az előterjesztéshez hozzá­járult, azonban az évi bért 3326 koronában javasolja megállapítani azzal a további kikötéssel, hogy ez a bér csak a folyó gazdasági évre szóljon, azon túl pedig évről-évre külön állapítassék meg. A pénzügyi bizottság a kisajátító bizottság javaslatához hozzájárult és a tanács pártolóan ter­jeszti azt a közgyűlés elé. , 20. Bizottsági és tanácsi előterjesztés Frei­reich Jakab kérvényére, székesfővárosi terület folytatólagos használata, illetőleg bérbeadása ügyében. (Előadó: Bárdi tanácsnok.) 125.889/1921—III. szám. Ebben az ügyben a tanácsi III. (városépítési) ügyosztály a következő előterjesztést tette: Tekintetes Tanács! Freireich Jakab azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a IX. kerületben, a Mester- és Liliom-utca sarkán fekvő 9485. helyrajzi számú 50 négyszögöl kiterjedésű telket a főváros adja neki bérbe. A szóbanforgó telket a főváros az 1920. március 11-én kelt 2121/1920—III. számú tanácsi határozattal két évre engedte át ideiglenes használatra Freireich Jakabnak. Eszerint a területhasználati engedély érvénye az 1922. március 14-én jár le. A területhasználati engedély szerint folyamodó a telket ócskavaskereskedés céljára használja és éven­kint 400 korona bért fizet, tehát egy négyszögölre 8 korona esik. A főváros a területhasználati engedély érvényét bármely okból érvényesíthető egy havi fel­mondással megszüntetheti. Egyebekben a szerződés a szokásos általános feltételeket tartalmazza. Az előterjesztett kérelem szerint a bérlő a telket továbbra is a fentebb említett célra kívánja használni; bér fejében három évi bérbeadás esetén hajlandó négyszögölenkint évi 140 korona, azaz összesen 7000 koronát fizetni, ami az eddig fizetett használati díjnál 1650 százalékkal nagyobb. Jelentjük, hogy a szóbanforgó telek további bérbeadásának városrendező és városgazdasági szem­pontokból akadálya nincsen és hogy a fölajánlott bérösszeg a helyi viszonyokhoz képest megfelelő. Javasoljuk tehát, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé azzal az előterjesztéssel járulni, hogy a IX. kerületben, a Mester- és Liliom­ utca sarkán fekvő 9485. helyrajzi számú 50 négyszögöl kiterjedésű fővárosi ingatlan 7000 korona bérösszeg mellett a főváros részéről bármikor és bármely okból érvényesíthető egy havi felmondási jog kikötése, egyebekben pedig az összes eddigi feltételek válto­zatlan épségben való tartása, valamint a szokásos szerződési feltételek mellett a lejárattól, vagyis 1922. március 15. napjától kezdődően­ egymásután következő három esztendőre, vagyis az 1925. március 14-ig terjedő időtartamra Freireich Jakabnak adja bérbe. A kisajátító bizottság az előterjesztéshez hozzá­járult, azonban az évi bért 10.000 koronában javasolja megállapítani azzal a további kikötéssel, hogy ez a bér csak az első évre szóljon, azon túl pedig évről­évre külön állapítassék meg. A pénzügyi bizottság a kisajátító bizottság javaslatához hozzájárult és a tanács pártolóan ter­jeszti azt a közgyűlés elé. 21. Bizottsági és tanácsi előterjesztés Krisch Fekete János kérvényére, székesfővárosi terület folytatólagos használata, illetőleg bérbeadása ügyében. (Előadó: Bárdi tanácsnok.) 136.106/1921—111. szám. Ebben az ügyben a tanácsi III. (városépítési) ügyosztály a következő elő­terjesztést tette: Tekintetes Tanács! Krisch Fekete János (lak. , I. ker., Karolina-út 16. sz.) azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az­­1. kerületben, a Kelenföldi-dűlőben fekvő 13.889/3., 13.890/1., 13.890/2. helyrajzi számú s összesen 657­50 négyszögöl kiterjedésű telkeket a főváros adja neki bérbe. A szóbanforgó telkeket a főváros az 1920. május 20-án kelt 146.233/1919—111. számú tanácsi határo­zattal 2 évre engedte át ideiglenes használatra Krisch Fekete Jánosnak. Eszerint a területhasználati engedély érvénye 1921. október 31-én járt le. A területhasználati engedély szerint folyamodó a telkeket konyhakerti művelés céljára használta és évenként 200 korona bért fizetett. A főváros a hasz­nálatot bármely okból érvényesíthető egyhavi föl­mondással megszüntethette anélkül, hogy folyamodó ebből kifolyólag bárminemű kártérítést igényelhetett volna. Egyebekben a területhasználati engedély a szokásos általános feltételeket tartalmazza. Az előterjesztett kérelem szerint a folyamodó a telkeket továbbra is a fentebb említett célra kívánja használni; bér fejében 3 évi bérbeadás esetén haj­landó évenként 800 koronát fizetni, ami az eddig fizetett használati díjnál 300%-kal nagyobb. Jelentjük, hogy a szóbanforgó telek további bérbeadásának városépítési és városgazdasági szem­pontokból akadálya nincsen és hogy a fölajánlott bérösszeg, tekintettel arra, hogy a telek talajminősége gyenge és a telkeket szélesebb árok keresztezi, a helyi viszonyokhoz képest megfelelő. Javasoljuk tehát, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé azzal az előterjesztéssel járulni, hogy az I. ker., Kelenföldi-dűlőben fekvő 13.889/3, 13.890/1., 13.890/2. helyrajzi számú 657­50 négyszögöl kiterjedésű fővárosi ingatlant évi 800 korona bérösszeg mellett, a főváros részéről bármikor és bármely okból érvényesíthető azonnali visszavételi jog, valamint mindennemű kártérítés kizárásának kikötése, egyebekben pedig az összes eddigi feltétel változatlan épségben való tartása és a szokásos szerződési feltételek mellett 1921. november 1. napjától kezdődően egymásután következő három esztendőre, vagyis 1924. október 31-ig terjedő időre Krisch Fekete Jánosnak folytatóan adja bérbe. A A kisajátító bizottság az előterjesztéshez hozzá­járult, azonban azt javasolja, hogy az évi bér csak a folyó gazdasági évre szóljon, azon túl évről-évre külön állapíttassák meg.

Next