Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 20-38. szám)
1922-06-23 / 32. szám
vonná szükségképp maga után, mert amíg a központosítás mellett a munkamegosztás kellően érvényesülhet, addig, ha minden egyes kórház külön intézné a gyógydíjak behajtását, akkor az egyforma természetű ügyek összefoglalásának lehetetlensége, továbbá a területi szétosztás nehézségei a munkaerők megfelelő kihasználására nem nyújtana módot. Különösen sok kiadást okozna az átmenet, amennyiben az egyes kórházaknál alkalmazandó (az előadottak szerint a mostaninál nagyobb) személyzeten kívül fenn kellene tartani a mostani gyógydíjosztályt is mindaddig, amíg a hátralékok elintézést nyernek. Az előadottak alapján véleményünk szerint a közkórházi központi gazdasági hivatal szétosztása, még inkább pedig a megszüntetése a kórházak gazdasági ügyvitelére kiszámíthatatlan súlyos hátrányt jelentene. Tisztelettel kérjük ennélfogva a tek. tanácsot, méltóztassék a közgyűlésnek javasolni, hogy a költségvetést kísérő fölterjesztésben kérje a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter urat, hogy az idézett leiratában kívánt változtatásoktól az előterjesztésünkben részletesen kifejtett okok alapján tekintsen el. A tanács az előterjesztést tárgyalás és javaslattétel végett kiadta a közkórházi, közegészségügyi és pénzügyi bizottságoknak.* 8. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a fertőtlenítő intézetek 1923. évi költségelőirányzatának megállapítása ügyében. (Előadó: Édes tanácsnok.) E tárgy ismertetését lapunk mai számának VI. mellékletén közöljük. 9. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a Szociális Missziótársulat kérvényére napközi gyermekotthon céljaira székesfővárosi telek átengedése ügyében. (Előadó: Bárdi tanácsnok.) 27.779/1922—111. szám. Ebben az ügyben a tanácsi III. (városépítési) ügyosztály a következő előterjesztést tette: Tekintetes Tanács ! A Szociális Misszió Társulat napközi gyermekotthon céljára az I. ker., Városmajorban megfelelő nagyságú terület átengedését kéri. Általános városrendészeti szempontból az amúgy is csekély számú és kis területű parkjainknak és közterületeinknek beépítését mindenkor elleneztük. Ugyanakkor azonban hiányát éreztük annak, hogy főleg a nagyobb és kevésbé látogatott parkterületeinken a gyermekek, — akiknek üdülésére elsősorban kell hogy a parkok szolgáljanak, — nincsenek megfelelőgondozás alatt. A jövő számára készült szabályozási terveinken is a nagyobbszabású összefüggő parksávjainkat úgy képzeltük megoldani, hogy azokon a kialakítandó játszóterekkel kapcsolatban napközi gyermekotthonok helyeztetnek el, ahol a gyermekek egész nap megfelelő gondozásban részesülnek. Erre való tekintettel, főleg gyermekvédelmi szempontból városrendészeti tekintetből sem tennénk kifogást az ellen, hogy a Városmajorban egy ilyen, a Szociális Misszió Társulat által vezetett napközi gyermekotthon létesítessék és e célra az épület számára egy megfelelő terület kijelöltessék. A legalkalmasabbnak tartjuk e célra az ide XXIV csatolt 47. ttsz. helyszínrajzon feltüntetett azt a területet, amely a Maros-utca szabályozási vonala mentén a Szamos-utcától északnyugatra, a Szamos-utca folytatását képező fasortól mintegy 35—40 m. távolságra fekszik. Ezen a helyen az építkezésnek nem esnek fa áldozatául, míg viszont az épület közel jutna a Szamos-utca vonalában levő fasorral kapcsolatos fásított területhez. Az átengedendő terület nagysága a bemutatott tervnek megfelelően 20 m. hosszban és 15 m. szélességben lenne megállapítható. Az elmondottak alapján azt javasoljuk, hogy az I. ker., Szamos utca mentén fekvő s jelenleg a városmajori park céljára használt (1561., 1940—1943., 1944/1., 1945—1955.) helyrajzi számú székesfővárosi teleknek a fentebb említett térrajzon feltüntetett 300 négyszögméter, vagyis 83'40-ös kiterjedésű részét a Szociális Misszió Társulat által fentartandó gyermekotthon és egyéb népgondozó intézmény elhelyezése céljából a Szociális Misszió Társulatnak 20 évi időtartamra, vagyis az 1942. december 31-ig terjedő időre ingyenes használatut átengedni méltóztassék, kikötendő azonban: 1. A Szoc. Missziótársulat kötelezi magát, hogy a főváros úri jogának elismerése címén 50 koronát minden év január 2. napján a főváros központi pénztárába befizet. 2. Az átengedett területet a társulat kizárólag erre a célra jogosult használni s így annak minden máscélú használata ki van zárva, ez a használati jog azonban a társulat javára telekkönyvi feljegyzéssel nem biztosítható. 3. Az átengedett területnek parkszerű környezetére való tekintettel az itt létesítendő felépítményre nézve a társulat a maga részéről külön kieszközlendő szabályszerű helyhatósági építési engedélyt csakis oly tervek egyidejű bemutatása alapján kérhet, amelyeknek kiviteléhez a telektulajdonos a főváros nevében a főváros tanácsa előzetesen hozzájárult. 4. A társulat köteles ezen a területen annak átadásától számítandó 1 éven belül a tervezett épület építését a külön kieszközlendő helyhatósági építési engedély alapján megkezdeni, két éven belül befejezni és rendeltetésének átadni, továbbá az épületnek állandó jó karban tartásáról, nemkülönben az épület közvetlen környékének állandó tisztántartásáról minden térítési igény nélkül a saját költségén gondoskodni. 5. Ha a társulat a 4. pontban megállapított idő alatt a napközi gyermekotthont fel nem építené és rendeltetésének át nem adná, vagy ha a főváros előzetes beleegyezése nélkül az átengedett terület és a rajta emelt épület fölött akár egészben, akár részben a most megállapított használattól eltérőleg rendelkezne, úgyszintén, ha a napközi gyermekotthon rendszeres fenntartása 1 esztendig szünetelne, avagy a Szociális Misszió Társulat megszűnne, vagy pedig a társulat a vagyona feletti rendelkezési jogát bármi okból elvesztetté, ezen esetek bármelyikében a társulat területhasználati joga megszűnik és a használatra átengedett terület a rajta álló felépítményekkel és egyéb tartozékaival együtt a főváros korlátlan tulajdonjogi birtokába és használatába automatice azonnal visszaszáll anélkül, hogy a társulat a területen eszköz *) Ez az ügy június 22-én kerül a közkórházi és közegészségügyi bizottság, június 23-án a pénzügyi bizottság és június 27-én újból a tanács elé.