Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 20-38. szám)

1922-06-23 / 32. szám

zölt beruházásokért bármiféle címen megtérítést, vagy kártérítést igényhetne. 6. Jogában áll a székesfővárosnak ezt a terü­lethasználatot a fentebb megállapított 20 éven belül, vagyis az 1942. december 31-ike előtt is bármikor és bármely oknál fogva eszközölt­­ évi előzetes fel­mondással megszüntetni, mely esetben az átengedett területen létesített felépítmény és berendezések át nem helyezhető és használhatatlanná vált részeinek a székesfőváros által saját belátása szerint egyoldalúan megállapítandó előállítási költségeiből annyi 720-ad részt fog a székesfőváros a társulatnak megtéríteni, ahány év a 20 évből még hátra van; a társulat pedig köteles úgy erre az esetre, valamint a területhasználat meg­szűntének, az 1942. december 31. határnapjára a felépítményt minden kártérítési igény nélkül saját költségén lebontani és elhordatni s a területet el­egyengetett tiszta állapotban a székesfőváros rendel­kezésére visszabocsátani, mit ha nem tenne, úgy a felépítmény, ugyancsak minden kártérítési igény nél­kül a székesfőváros tulajdonjogi birtokába megy át s azzal a főváros szabadon rendelkezni jogosult. 7. A terület átadása napjától kezdve az áten­gedett terület és a rajta emelendő felépítmény után járó mindennemű kiadást, — beleértve mindazon közterheket is, amelyek különben, az ingatlan tulaj­donosát terhelnék, — a használat tartama alatt min­denkor a társulat tartozik viselni és fizetni, úgyhogy a székesfővárost ezen terület után, a használat tar­tama alatt semmiféle kiadás sohase terhelhesse. 8. A kötendő területhasználati szerződéssel járó bélyegilleték és esetleges egyéb költségeket, bele­értve a társulat részéről teljesítendő fizetések nyugtabélyegét is, a társulat tartozik viselni. Ezen javaslatunk elfogadása esetén a társulat­nak ezt a kérelmét mindenek előtt a parkok ügyeinek intézésével megbízott tanácsi II. (út- és csatorna­építési) ügyosztály meghallgatásával, a kisajátító és a pénzügyi bizottságban való tárgyaltatása után a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszteni méltóztassék. A tanácsi II. ügyosztály az 1. és 6. pontnak oly módosítását javasolja, hogy: 1. A társulat a főváros úri jogának elismerése címén minden év" január 2. napján a fővárosi köz­ponti pénztárba 2 drb ezüst koronát fizessen be. 2. Jogában áll a székesfővárosnak ezt a terület­használatot a fent megállapított 20 éven belül, vagyis az 1942. december 31. előtt is bármikor és bármely oknál fogva eszközölt 1 évi előzetes fölmondással megszüntetni, amely esetben az átengedett területen létesített felépítmény és berendezések át nem helyez­hető, valamint használható részeinek a székesfőváros által saját belátása szerint egyoldalúan megállapított előállítási költségeiből annyi V26-ad részt fog a székesfőváros a társulatnak megtéríteni, ahány év a 20 évből még hátra van. A társulat pedig a terület­használati engedélynek 1942. december 31. napján való megszűnésekor a felépítményt a főváros kíván­sága szerint, vagy minden kártérítési igény nélkül, a fővárosnak jó állapotban átengedi, vagy köteles azt a társulat saját költségén lebontani s a területet par­kolható állapotban a főváros rendelkezésére vissza­bocsátani. Az út- és csatornaépítési albizottság az ügy­osztályi előterjesztésekhez hozzájárult. A sétány­ügyi bizottság a II. ügyosztály előter­jesztéséhez járult hozzá. A fővárosi közmunkák tanácsa az 1922. május 2-án tartott üléséből 1492/1922. szám alatt kelt határozatával a szóbanlevő területnek e célra való átengedéséhez ugyancsak hozzájárult. A kisajátító bizottság a területnek a tanácsi II. ügyosztály részéről javasolt módosított feltételek mellett való átengedését javasolja. A pénzügyi bizottság a kisajátító bizottság javaslatához hozzájárult és a tanács azt pártolóan terjeszti a közgyűlés elé. Bizottsági és tanácsi előterjesztés Schmidt Pál kérvényére, székesfővárosi terület folytató­lagos használata, illetőleg bérbeadása ügyé­ben. (Előadó: Bárdi tanácsnok.) 17.707/1922—III. szám. Ebben az ügyben a tanácsi III. (városépítési) ügyosztály a következő előterjesztést tette: Tekintetes Tanács! Schmidt Pál azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a II. kerületben a Csalogány-, Gyorskocsi- és Fő­ utca által határolt 2980. helyrajzi számú 175-­ négyszögöl kiterjedésű telek bérletére vonatkozó szerződését a főváros hosszabbítsa meg. A szóbanforgó telket a főváros a törvény­hatósági bizottság közgyűlésének 46/1910. kgy. számú határozata alapján megkötött és az 1910. március 4-én kelt 9020/1910—VI. számú tanácsi határozattal jóvá­hagyott szerződéssel két évre adta bérbe Schmidt Pálnak, majd pedig többszöri meghosszabbítás után végül a szerződést a 735/1921. számú közgyűlési határozat alapján megkötött és az 1921. július 27-én kelt 69.272/1921—III. számú tanácsi határozattal jóváhagyott záradékkal három évre meghosszabbította. Eszerint a szerződés az 1922. január 31-én járt le. A szerződés szerint a bérlő a telket szén- és tűzifaraktározási és üzleti célra használja és évenként az első két évben­­évi 1225'70 koronát, a harmadik évben évi 10.000 korona bért fizetett, tehát egy négy­szögölre 7­0, illetőleg 57'10 korona esik. A főváros a bérletet bármely okból érvényesíthető negyedévi felmondással megszüntetheti. Egyebekben a szer­ződés a szokásos általános feltételeket tartalmazza. Az előterjesztett kérelem szerint a bérlő a telket továbbra is a fentebb említett célra kívánja használni; bér fejében 10.000 koronát hajlandó fizetni. Jelentjük, hogy a szóbanforgó telek további bérbeadásának városrendező és városgazdasági szem­pontokból akadálya nincsen és hogy a fölajánlott bérösszeg a helyi viszonyokhoz képest megfelelő. Javasoljuk tehát, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé azzal az előterjesztéssel járulni, hogy a II. ker., Csalogány-, Gyorskocsi- és Fő­ utca által határolt 2980. helyrajzi számú 175-­ négyszögöl kiterjedésű fővárosi ingatlant 10.000 korona bérösszeg mellett a főváros részéről bármikor és bár­mely okból érvényesíthető egynegyedévi felmondási jog kikötése, egyebekben pedig az összes eddigi szerződési feltételek változatlan épségben való tartása mellett a lejárattól, vagyis 1922. február 1. napjától számítandó egy esztendőre, vagyis az 1923. január 31-ig terjedő időre Schmidt Pálnak folytatóan adja bérbe. A kisajátító, valamint a pénzügyi bizottság az ügyosztály előterjesztéséhez hozzájárult és a tanács pártolóan terjeszti azt a közgyűlés elé.

Next