Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 20-38. szám)
1922-06-23 / 32. szám
ma már lehetetlenség, mert a most érvényben levő anyagárak és munkabérek irtózatos súllyal nehezednek a főváros költségvetésére. Az a szöveg, amit a szükséges módosítás folytán a szabályrendelet 5. §-ának második bekezdése helyébe javasolunk, a következő: „Kocsiutak burkolásánál az egyes ingatlanokra a homlokzathosszúság arányában a 4. §. szerint kivetett burkolási járulék a burkolt terület 12-e után az új építésügyi szabályzatban megállapított I. építési övezetben és a III. közigazgatási kerület kivételével a II. építési övezetben, valamint az V—VIII. építési övezetnek 1517 méternél szélesebb útvonalain és terein 150 koronát, az V—VIII. építési övezetnek többi útvonalain és az egész III. és IV. építési övezetben, valamint a III. közigazgatási kerületnek a II. építési övezetbe eső részében pedig 100 koronát meg nem haladhat." Arra való tekintettel, hogy az anyagárak, valamint a munka- és fuvarbérek a folyó évben ismét jelentékenyen emelkedtek, a burkolási munkálatokat pedig a zord téli időszak megszűntével azonnal teljes erővel kívánjuk megkezdeni, a felemelt maximális kocsiútburkolási járulékok érvényességének kezdő időpontjára nézve annak kimondását javasoljuk, hogy azoknál a kivetéseknél, amelyek az 1922. január 1-jét követő időben megkezdett kocsiútburkolásokra vonatkoznak, a szabályrendelet 5. §-a 2. pontjának módosított szövege legyen már az irányadó. Tisztelettel kérjük a tekintetes Tanácsot, hogy méltóztassék javaslatunkhoz hozzájárulni és azt elfogadás végett a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszteni. Budapest, 1922. február 28. ^ A tanácsi II. ügyosztály : Schara Béla Fock Ede tanácsjegyző, tanácsnok. Az ügyosztályi javaslatot, melyhez a pénzügyi bizottság is hozzájárult, a tanács pártolóan terjeszti a közgyűlés elé. 27. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a kertészeti telep üvegházaival kapcsolatos fűtőberendezés kéményének és kazánjainak javítási munkálataira szükséges költségösszeg fedezete ügyében. (Előadó: Fock tanácsnok.) 74.942/1922 —II. szám. A VI. kerületi Lőportárdűlőben fekvő székesfővárosi kertészeti telep üvegházi épületeinek nagyrészét annak idején ideiglenes jelleggel építették fel, mert a telep áthelyezése volt tervbe véve. A folytonos használat folytán ezek az épületek, de különösen azoknak fűtő berendezése anynyira "tönkre mentek, hogy azokat most már gyökeres tatarozás alá kell venni, annál is inkább, mert a székesfőváros tanácsa dr. Joanovich Pál biz. tag úrnak az 1922. évi költségvetés tárgyalása alkalmával a kertészeti telep működésének kibővítésére nézve tett indítványát a magáévá tette és a telepet fejleszteni kívánja. Főleg a fűtőberendezés kéménye és kazánjai szenvedtek a rossz szén használata folytán. Ennek a gyökeres tatarozási munkálatnak az elvégzésére 1,7000.000 K-ra van szükség. Minthogy erre a célra a I. é. költségvetésben csak 100.000 K áll rendelkezésre, a tanácsi II. ügyosztály javasolja, hogy a még hiányzó 1,600.000 K póthitelképpen engedélyeztessék; a már említett és a f. évi költségvetés VIII. csop. IV. B. fejezet „Rendkívüli előirányzat" címén felvett 100.000 K felhasználására pedig, valamint arra, hogy a munkálatokat a sürgős szükségre való tekintettel a közgyűlési határozat belügyminiszteri jóváhagyásának bevárása nélkül a tanács megkezdhesse, a közgyűlés legyen szíves a felhatalmazást megadni, mert ennélkül a munkálatok az ősz beálltáig nem készülhetnének el, ami a dísznövények pusztulását vonná maga után. A póthitelre vonatkozólag a pénzügyi bizottság június 23-án, a tanács pedig június 27-én fog határozni. 28. Bizottsági és tanácsi előterjesztés dr. Reisz Mór törvényhatósági bizottsági tag indítványára a nyilvános parkok, gyermekjátszóhelyek és az utcák csatornázása és burkolása ügyében. (Előadó: Fock tanácsnok.) 53.250/1922—11. szám. Dr. Reisz Mór bizottsági tag úr az 1922. évi költségvetés tárgyalása során a következő indítványokat terjesztette elő: 1. Létesítsen a főváros mindenütt, ahol csak lehet, nyilvános parkokat és gyermekjátszóhelyeket. 2. Vegyen fel a tanács a jövő évre oly összeget a költségvetési előirányzatba, hogy az utcák csatornázása mindenütt, ahol erre nagy szükség van, keresztülvihető legyen. 3. Az utcák és terek burkolatára nézve a jövőben az egészségügyi szempontok is érvényesüljenek oly értelemben, hogy elsősorban az aszfaltburkolat, valamint a kátrányozott makadám vezettessék be. Ezeket az indítványokat a közgyűlés tárgyalás és javaslattétel végett kiadta a tanácsnak. A tanácsi II. ügyosztály a következő előterjesztést tette: ad 1. Már a háború előtt a székesfőváros mindenütt létesített parkokat, ahol lehetett. Ezeknek legnagyobb részét a proletárdiktatúra alatt tönkre tették. Azóta nagy részét tetemes költséggel és sok munkával helyreállítottuk és pedig többnyire a luxus mellőzésével s inkább — főleg a külsőbb részeken — gyermekjátszóhelyeket létesítettünk csakis fák ültetésével. A meglevő parkok fentartása és gondozása is nagy költséget igényel s tekintettel a vízhiány folytán kiadott öntözési tilalomra, valamint a közelmúltban tapasztalt erőszakos rongálásokra alig végezhető oly módon, amint kellene. Emiatt ezek is visszafejlődnek s nem volna célszerű mindaddig új parkokat és játszóhelyeket létesíteni, amíg a kellő mennyiségű víz rendelkezésre nem fog állni. A már kész programm megvalósításával tehát addig várni kell. ad 2. Az általános csatornázási terv készen van a Kelenföldre és Lágymányosra, Óbudára és a VI. és VII. kerület külső részére. A főváros egyéb helyein a hiányzó utcai csatornákat a meglevő hálózatba be lehetne kötni. Azonban az első helyeken említett általános csatornázás megépítése több százmillió költséget igényelne, amire jelenleg fedezet nincs. Ahol egyéb akadály nincs, megépíthetnék a szükséges csatornákat, de ez olyan terhet róna az ingatlantulajdonosokra, akik a csatornázási szabályrendelet értelmében, csatornázási járulék címén, teljes össze-