Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 20-38. szám)
1922-06-23 / 32. szám
tett ki s a tabáni egyik kápláni állás megszüntetése folytán előállott megtakarítást figyelembe véve, évi 2075 korona többletkiadást jelentett. Az 1922. évi költségelőirányzat szerint a szóbanlévő helyi káplánság fentartására a székesfővárosnak ma is összesen évi 8444 korona kiadást okoz. Mivel azonban 20.000 főnyi hivőközönség lelkiszükségleteinek a kielégítését egy kitett káplán eredményesen nem képes szolgálni s mivel másrészt a Verpeléti-utcai kápolna kicsiny s az isteni tiszteleteket látogató "közönséget befogadni nem képes, ami a hitélet kívánatos mérvű fejlődésének nagy akadálya, ismét fel kellett vennünk az önálló plébánia létesítésére vonatkozó s az 1915. évben félbeszakított tárgyalások fonalát, annál is inkább, miután ezt a plébánia létesítésével kapcsolatos egyéb körülmények is sürgetőleg megkívánják. A kelenföldi plébánia felállítására vonatkozó tárgyalások ugyanis az 1913. évben abban az irányban indultak meg, hogy a székesfőváros a plébánia ellátásával és fentartásával járó és idővel folyton növekvő terhektől lehetőleg mentesíttessék. Evégből kívánatosnak látszott, hogy a plébánia vezetését, hasonlóan az alsó vízivárosi és országúti plébániákhoz valamely szerzetesrend vállalja magára. A kiváltságos ciszterci rend, amely ezen a vidéken — jelenleg a főváros tulajdonát képező Váliutcai iskolában elhelyezett — gimnáziumot tart fenn s rendház, gimnázium és internátus céljaira a Villányi-út mentén fekvő 13.451. hrszámú telket már évek előtt megvásárolta, a hercegprímás úr Őlőmagasságának a közbenjárására hajlandónak nyilatkozott a kelenföldi plébánia vezetésére, sőt rövidebb átmeneti időre, amíg az önálló plébánia létesülni fog, a helyi káplánság vezetését és gondozását is vállalta, ilyképpen a kelenföldi helyi lelkészség a ciszterci rend vezetése alá került mindjárt alapítása után s a lelkészi teendőket ma is a Rend apátja által kiküldött egy rendtag látja el, akinek szükség esetében a Rend gimnáziumának tanárai és segítségére állanak. A ciszterci rend, amely helyszűke miatt gimnáziumát nem tudja bővíteni s amelynek tanárrendtagjai ma bérházban kénytelenek lakni, rendházát és gimnáziumát minél előbb már felépíteni kívánná s ezért sürgős rendezését óhajtja mindazoknak az ügyeknek és kérdéseknek, amelyek a Rend kelenföldi végleges letelepedésével valamelyes kapcsolatban állanak, hogy a szükéges építkezést, amint ennek gazdasági lehetőségei megnyílnak, akadálytalanul azonnal megkezdhesse. Ez okból a Rend apátja a tek. tanácshoz múlt évi szeptember 13-án 910/921. szám alatt intézett átiratban újból való felvételét kérte a kelenföldi plébánia önállósítása s a rendnek a plébánia vezetésével való megbízatására vonatkozó, de a közbejött háború miatt félbeszakított tárgyalásoknak és több ízben sürgetőleg kérte a plébánia mielőbbi önállósítását a kelenföldi r. kath. hivőközönség s az időközben alakult egyházközség is. A plébánia önállósításának az ügye ilyképen ismét napirendre kerülvén, a zirczi apát úr megbizottaival folytatott szóbeli tárgyalások után az apát úr a tek. tanácshoz folyó évi május hó 13-án 465/1922. szám alatt intézett átiratában közölte azokat a feltételeket, amelyek mellett ő és Rendje a plébánia vezetését véglegesen átvenni hajlandók. Az átiratnak vonatkozó része a következőképpen szól: „Rendem hajlandó a kelenföldi plébánia vezetését véglegesen elvállalni, ha a székesfőváros — egyelőre ideiglenes, később végleges jellegű — templomról és plébánialakról és mindaddig, míg az önálló plébánia megerősödik annyira, hogy saját erejéből fenn tudja magát tartani, a személyzet eltartásáról is megfelelően gondoskodik. Hajlandók vagyunk a 13.541. hrszámú és kizárólagos telekkönyvi tulajdonunkat képező telkünket a székesfőváros által megszerzendő s a szabályozási tervezet szerint rendház és gimnázium részére kijelölt két telektest ellenében azonnal átengedni, úgyhogy a főváros telkünkön az ideiglenes kápolna és plébánia építését azonnal megkezdhesse. A részünkre átengedendő terület ugyan mintegy ezer négyszögöllel nagyobb a mi telkünknél, viszont a mienk belsőbb fekvésű és sokkal értékesebb, úgyhogy a cserét egyenlő értékben kérjük eszközölni, sőt a részünkre átengedendő területet legalább olyan mértékben kérjük a székesfőváros által rendeztetni, hogy az építkezésre alkalmas legyen. Amint az építkezési lehetőség beáll, kötelezzük magunkat, hogy a rendház és gimnázium építéséhez hozzáfogunk s gimnáziumunkat végleg idehelyezzük és lehetőleg modern konviktust is létesítünk. A székesfőváros kívánságára már most kijelentjük, hogy amennyiben az ilyen irányú egyezség a székesfővárossal tényleg megköttetik s a kisajátítási jogot a székesfőváros megszerzi s a kisajátítási eljárást tényleg megindítja, a tulajdonunkat képező telken az ideiglenes kápolna és plébánia építkezését az ingatlancserének telekkönyvi keresztülvitele előtt is megengedjük s az ideiglenes kápolna és paplak elkészülte után a plébánia vezetését véglegesen is átvesszük. Úgy az ideiglenes kápolna, mint a majdan építendő végleges templom a székesfőváros tulajdonát képezvén s az ő kegyurasága alatt állván, ennek fentartása természetesen a főváros közönségének feladatát fogja képezni." Ezek szerint tehát a feltételek a következők: 1. Plébániatemplom, illetve amíg ez felépíthető lesz, ideiglenes jellegű templom (kápolna) építése; 2. a szükséges egyházi személyzet járandóságairól való ideiglenes gondoskodás; 3. a Rend tulajdonát képező 13.451. hrszámú teleknek a tanácsi III. ügyosztály városrendezési terve szerint a rendház, gimnázium és internátus céljára kijelölt telekkel egyenlő értékben való kicserélése; 4. a végleges és ideiglenes templomok karbantartásáról való gondoskodás. Minthogy úgy az ideiglenes, mint a végleges templom a Rendnek csak használatra fog átengedtetni s mindenkorra a főváros kegyúri tulajdona marad, természetes, hogy a fentartásról is a főváros mint kegyúri tulajdonos fog gondoskodni éppen úgy, amint ezt a törvényhatósági bizottság a Szt. Benedekrenddel szemben a Zuglóban építendő templomra nézve is vállalta. A 3. pontban említett telektranzakció kérdésével a tanácsi III. ügyosztály elől említett előterjesztése foglalkozik. A 2. pontra vonatkozólag, amely a szükséges egyházi személyzet járandóságáról való ideiglenes gondoskodást kíván, tisztelettel jelentjük, hogy ez a kérdés a plébánia végleges eligálásával kapcsolatban fog elintézésre kerülni, amire vonatkozólag a tárgyalások a kegyúri bizottságnál folyamatban vannak. Ami végül a plébániatemplom építésére vonatkozó feltételt illeti, erre nézve a következőket jelentjük: Kétségtelen, hogy a tan. III. ügyosztály szabályozási tervével kapcsolatos végleges plébánia-