Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 20-38. szám)

1922-06-23 / 32. szám

vannak, javasoljuk, méltóztassék azt is elhatározni, hogy a szóbanforgó segélyek a közgyűlés elfogadása és a m. kir. belügyminiszter jóváhagyása reményé­ben már most kifizettessenek. Budapest, 1922. május 20. A tanácsi­­ ügyosztály: Szaszovszky tanácsnok-főjegyző. A pénzügyi bizottság az előterjesztéshez hozzá­járult és javasolja, hogy a fenti összeg az 1922. évi költségvetés I. fejezet 1. címe alatt, a közontban történő elszámolás mellett az 1922. évi költségvetés IX. csoport XIII. fejezete (Előre nem látott külön­félék) alatt előirányzott 45 millió korona átalányösszeg terhére póthitelképpen engedélyeztessék. A meghozandó közgyűlési határozatot jóvá­hagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fel kell terjeszteni. A tanács a javaslatot pártolóan terjeszti a köz­gyűlés elé, egyszersmind annak jóváhagyólag való tudomásul vételét javasolja, hogy, tekintettel az érdekelt alkalmazottak súlyos megélhetési viszonyaira, a szóbanforgó segélyek kifizetését a közgyűlés el­fogadása és a m. kir. belügyminiszter jóváhagyása reményében engedélyezze. 39. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a székes­fővárosi hivatásos tűzoltó-legénységről szóló 1153/1918. kgy. számú szabályrendelet módo­sítása ügyében. (Előadó: Szaszovszky tanács­nok-főjegyző.) 133.814/1921—1. szám. Ebben az ügyben a tanácsi /. ügyosztály a következő előterjesztést tette: Tekintetes Tanács! A székesfővárosi hivatásos tűzoltólegénység jogviszonyairól és járandóságairól a törvényhatósági bizottság 1918. július 31-én tartott közgyűlésében meghozott 1153/1918. kgy. számú szabályrendelet intézkedik. A tűzoltólegénység rangfokozatait és járandó­ságait a szabályrendelet 1. §-ában foglalt következő táblázat tünteti fel: A szabályrendelet szerint a tűzoltólegénység járandóságai az általuk elfoglalt állástól, illetve rang­fokozattól függnek, úgyhogy a tűzoltólegénység minden tagj­a csak az azon fizetési fokozattal egybe­kötött illetményeket élvezi, amelybe rangfokozatának megfelelően be van osztva és ugyanabban a rang­ban csupán egyszer léphet elő a várakozási idő alapján s azután, ha a polgármester magasabb rang­fokozatba ki nem nevezi, járandóságai — tekintet nélkül szolgálati idejére — egy fillérrel sem emel­kedhetnek. A tűzoltólegénység a szabályrendelet ezen intéz­­kedéseinek a megváltoztatása iránt már többször kérel­­mezett, azonban az akkori idők nem voltak alkalmasak arra, hogy a vonatkozó kívánságok teljesíttessenek. Ma azonban, amikor mindenkire, főleg a fix fizetésű kisalkalmazottakra a megélhetés terhei a legsúlyosab­ban nehezednek s amikor a tűzoltóság a polgárok élete és vagyona feletti állandó és fokozott őrködé­sével kellőképen meg nem becsülhető szolgálatokat teljesít, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a hivatásos tűzoltólegénység illetményeinek a rende­zése iránt előterjesztett kérelemmel foglalkozzunk s ez irányban az illetékes tényezőkhöz javaslatot tegyünk. Elsősorban reá kell mutatnunk arra a különb­ségre, amely az előlépés kérdésében a tűzoltólegény­ség és az altiszti létszámhoz tartozó alkalmazottak között fennáll. Míg ugyanis a vonatkozó szabály­rendelet értelmében a III. osztályú altiszt a legalsó 12. fizetési fokozatból a mindenkori 3 évi várakozási idő betöltésével külön kinevezés nélkül automatikusan eljuthat az 5. fizetési fokig, addig a tűzoltó, hacsak polgármesteri kinevezés alapján külön rangot nem kap és tűzoltó-altiszti állásba nem jut, a legalsó 11. fizetési fokból csupán a 9. fizetési fokozatba juthat automatikus előlépés folytán, ahol mint I. osztályú tűzoltó kénytelen megállni és előbbre csak az esetben juthat, ha a megállapított létszám kere­tében beállott üresedés folytán a tűzoltófőparancsnok előterjesztésére a polgármester segédcsővezetővé, vagy valamely magasabb tűzoltó-altiszti rangfokozatba ki­nevezi. Hogy a két státus között e tekintetben fennálló indokolatlan különbség megszűnjék, ki kellene mon­dani azt, hogy a hivatásos tűzoltólegénység tagjai az 5. fizetési fokozatig a szabályrendeletileg meg­állapított 3—3 évi várakozási idő alapján külön kinevezés és tűzoltó-altiszti állásba jutás nélkül is előlépnek. Az altiszti létszámhoz tartozó alkalmazottakról alkotott szabályrendelet szerint a III. osztályú al­tiszteket a polgármester II., illetve I. osztályú al­tisztekké külön kinevezi s az 5. fizetési fokozaton túl egészen az 1. fizetési fokig ez alapon már automatikusan előléphetnek. Ezt az elvet a tűzoltó­legénység tagjaira alkalmazva, a helyzet úgy alakulna, hogy a tűzoltó-altiszti állásokat betöltők az 5. fizetési fokon túl a várakozási idő betöltésével eljuthatnának az 1. fizetési fokig, vagyis a legalacsonyabb tűzoltó-altiszti rangfokozaton lévő segédcsővezető szolgálati idejének megfelelően elérhetné az I. fizetési fokot is anélkül, hogy a polgármester őt csővezetővé, szakaszvezetővé vagy őrmesterré kinevezné. Amíg tehát a most érvényben lévő szabályren­delet szerint az egyes rangfokozatok meghatározott fizetési fokokhoz vannak kötve és külön polgármesteri kinevezés nélkül a 9. fokon túl egy tűzoltó sem jutha k­o­r­r­n a k Őrmester, vagy főgépész, vagy műhelyvezető, vagy raktáros 1. 2. 2.100 2.000 700 700 500­ 500 3.300 3.200 3 év Szakaszvezető, vagy gépész 3. 4. 1.900 1.800 700 700 500 500 3.100 3.000 3 év Csővezető, vagy segédgépész­­ 5. 6. 1.700 1.600 600 600 400 400 2.700 2.600 3 év Segédcsővezető 7. 8. 1.500 1.400 600 600 400 400 2.500 2.400 3 év 1. osztályú tűzoltó 9. 10. 1.300 1.200 500 500 300 300 2.100 2.000 3 év II. osztályú tűzoltó 11. 1.100 500 200 1.800­­ év Rangfokozat

Next