Fővárosi Közlöny, 1934 (45. évfolyam, 1-30. szám)
1934-03-23 / 12. szám
II. szám. — március 17. FŐVÁROSI KÖZLÖNY 307 résére. Akkor ugyanis a spekulációra maradó gabona nem zavarná annyira az egyes városok háztartását. Arról is szó esett, hogy minden áron munkaalkalmakat kell teremteni. A fővárosnak ez is egyik hatalmas feladata volna. Épen ezért kérem, méltóztassék közbelépni azon anomália megszüntetése tekintetében, amely a behozatal és kivitel körül a külkereskedelmi szerződéseknél állandóan napirenden van. Magyarországon a folyamhajózásnál a hajógyárak, továbbá Budapest egyes városrészei, mint például Óbuda és Angyalföld abból éltek, hogy lakosai ezeknek a hajózási üzemeknek a munkásai voltak. Egyes partmenti városok lakossága szintén a hajózási vállalatoknál nyert alkalmazást. Meg kell állapítanunk, hogy ha a Dunára néz az ember, akkor látja, hogy milyen csekély hányad szállítja az árukat magyar hajókon. A túlnyomó nagy hányad az utóbbi időben külföldi országok hajóit veszi igénybe s a magyar kereskedelem, valamint a magyar kereskedelmi minisztérium és a gazdasági minisztériumok nem hatnak közre, hogy ha már a behozatalt esetleg nem tudják a szintén magyar hajókon eszközölni, — holott a vízi szállítás meglehetősen olcsóbb — akkor legalább a kivitelt forszírozzuk és kössük ki minden alkalommal ... Peyer Károly: Kartellben vannak az összes hajózási vállalatok. Csilléry András : Kartellben vannak, de a magyar hajózás hátrányára, mert meg kell állapítanunk, hogy a magyar hajózás állandóan deficittel dolgozik .. . Peyer Károly : Egymillió pengő szubvenciót akp. Csilléry András: ... és ennek a szubvenciónak a felhasználása sem megfelelően történik. Utalok a székesfőváros szénbeszerzésére. Amikor anatóliai szenet vásároltunk, állandóan külföldi hajók szállították az anatóliai szenet, azonban egyetlen egy magyar hajósvállalatot még csak fel sem szólították erre. Csupa szerb és román hajó szállított. Még csak nem is török hajók, mert hiszen ha török hajók szállították volna, akkor nem is szólnék egy szót sem. Elnök: Brailában átrakták! Csilléry András: Mindezek alapján tehát nagyon fontosnak tartom, hogy írjon fel a közigazgatási bizottság a magyar királyi kormányhoz és hívja fel a figyelmét arra, hogy lehetőleg ne csak a behozatalnál, de főleg a kivitelnél magyar közlekedési eszközök vétessenek igénybe, amennyire csak lehetséges. A polgármester úr jelentéséből egy dolgot szerettem volna nagyon precízen látni, amit azonban — sajnos — nem tudtam sem a havi, sem a félévi jelentésből kiböngészni, hogy az idegenforgalom emelkedésénél mennyi számszerűleg az, ami az idegenekből rekrutálódik és mekkora az a szám, amelyik a belföldi idegenforgalomból származik. Nagyon szeretném, ha a polgármester úr bizonyos mértékben ki tudná ezt mutatni, hogy tényleg tiszta képet alkothassunk magunknak és láthassuk azt, vájjon érdemes-e azt a nagy propagandát kifejteni. Elnök: Érdemes! Csilléry András: Nagy költségekről van szó, tehát látnunk kell azt, vájjon van-e abból tényleges hasznunk. Hasznunk kétségtelenül van. Ha más hasznunk nincs is, a propaganda révén megszüntetjük elszigeteltségünket. Ezt sokkal helyesebbnek tartom, ha ilyen idegenforgalmi propaganda úgy a revízió, mint a figyelemnek Magyarországra való felhívás szempontjának teljes mértékben eleget tett. Tisztelettel vagyok bátor rámutatni arra és nagyon fontosnak tartanám, ha végre a Tabán építésének munkálatait valahogyan megsürgetnék és a költségfedezet előteremtését a magunk részéről is valamiképen szorgalmaznék. Sürgősen meg kell oldani a Rudas-fürdő kérdését. Valami módon tisztázni és rendezni kell a hídfeljáró kérdését. Elszörnyűködnek az emberek és borzalmasan visszataszító képet mutat az a lebontott rossz tűzfal a gépházzal. Kérném, méltóztassanak ebben a tekintetben sürgősen intézkedni. Sürgős szükség volna a Tabán többi házainak lebontására, mert itt nem érdemes a megoldást késleltetni. Ha már egyszer belefogtunk ebbe a kérdésbe, méltóztassanak a többi házat is lerombolni. Ha sokáig ott fog állni az a sivár terület, talán a magánvállalkozás és magántőke is megjelenik és segítségére lesz a székesfővárosnak e városrész felépítésében. A fővárosnak fontos kötelességére irányítom a figyelmet a szociális feladatok teljesítése terén. Ez időszerint rendkívül fontos volna a tisztviselők fizetése kérdésének olyatén való megoldása, hogy ahol többgyermekes családokról van szó, ott bizonyos segély vetetnék részükre figyelembe. Szomorúan kell megállapítanom azt, hogy akár az iskoláztatást, akár az egyéb feladatokat vesszük, a többgyermekes tisztviselőkre, többgyermekes közalkalmazottakra állandóan mind nagyobb és nagyobb feladat hárul a tandíjak emelkedése folytán és nincs meg a tisztviselőknek az a lehetőségük, hogy a gyermekek számához arányosítva bizonyos mértékben segítségben részesülhessenek. Nagyon fontosnak tartanám, ha erre nézve az iniciálás a főváros részéről megtörténnék és a főváros is mérlegelné saját iskoláiban ezt a helyzetet és ezen keresztül igyekeznék közrehatni, hogy maga a kormányzat is foganatosítson intézkedéseket ebben a kérdésben. Legyen szabad hivatkoznom Németország és Olaszország példájára. Ebben a kérdésben annyira messzemenően segítségre jön az államhatalom, hogyha valakinek több gyermeke van, akkor fokozatosan emelik fel azoknak a segélyeknek összegét... Csorna Kálmán árvaszéki elnök : Franciaországban is! Csilléry András: ... amelyekben a családfők részesülnek egyes gyermekek után. Sőt, mi több, bizonyos gyermekszámon felül az állam maga vállalja a gyermeknevelés feladatát. Ezek a megoldások mindig az általános szocializálásnak, az államszocializmusnak a jellegét viselik magukon, de ha a közgazdasági élet előbbrevitele érdekében a jelenlegi gazdasági viszonyok között az állam a maga részéről nem tud valamelyes mélyebb intézkedéseket foganatosítani, akkor nagyon fontosnak tartom, hogy ilyen értelemben avatkozzék bele a kérdésbe és ilyen módon tegye könnyebbé és — mondjuk — lehetővé a többgyermekes alkalmazottak megélhetését. Legyen szabad a polgármester úr figelmét felhívnom a következő körülményre. A tabáni házak lebontásával kapcsolatos kilakoltatásoknál a bérlők részére költözködési segélyek kiutalását méltóztattak folyósítani. Azt olvassuk a jelentésben, hogy milyen módon a bérlők nagyobb részét mindössze 3120 pengő segély kiosztásával sikerült kiköltöztetni«. Rá akarok mutatni arra, hogy a jelentésnek ez a része nem helytálló. Helytelennek tartom, hogy ilyen adatot tartalmaz a jelentés, mert a segélyezésnek esetleg olyan lavinája indul meg, amely maga után vonja azt, hogy sokan indokolatlanul akarják azt igénybe venni. Szólni kívánok a tejárak leszállításának kérdéséről is. Arra kérem a polgármester urat, ne méltó!-