Fővárosi Közlöny, 1937 (48. évfolyam, 23-50. szám)
1937-05-25 / 28. szám
fogyasztási adóhivatal ahhoz az adókörzethez, ahová a beszállítás történik, átutalja és ha a termelő az utalási ívet annak igazolásával, hogy a kérdéses adótárgy az idegen adókörzetbe beszállíttatott és ott adóztatás végett bejelentetett, visszamutatja, veszi törlésbe az átadó szemlé ívén az igazoltan kiszállított mennyiséget. Az igazolást az illetékes adóhivatal állítja ki. Ha a szőlőcefrét, vagy a mustot feltételes adómentességgel nem bíró fél vásárolja meg, vagy veszi át, a szőlőbirtokos (bérlő) köteles az átengedett mennyiség adóját a bejelentéssel egyidejűleg leróni és a hivatal ezt a mennyiséget a szemleíven szabályszerűen kiadásba helyezi. A kiállított adónyugtával a szőlőcefre vagy most a nyugta kiállítása napján a székesfőváros zárt területére az adónak a vonali fogyasztási adóhivatalnál való újabb befizetése nélkül beszállítható. Ha a beszállítás később történik, az adót a vonali fogyasztási adóhivatalnál meg kell fizetni. A vonali fogyasztási adóhivatalnál kiállított adóbárca a szőlőtulajdonos javára el nem számolható. Ha a szőlőgazda (bérlő) a nyílt adókörzetben lévő szőlőjéből zárt adókörzetben lévő pincéjébe kívánja a mustot, vagy a szőlőcefrét bepincézni, tartozik ezt a körülményt még a szállítás megkezdése előtt 6 órával a szőlője területe szerint illetékes fogyasztási adóhivatalnál bejelenteni. A hivatal a bejelentett mennyiséget a pince területe szerint illetékes hivatalhoz utalja (lásd a 22. §-t) és az az adó lefizetése nélkül beszállítható a zárt adókörzetbe. Az így utalt mennyiséget az utaló hivatal a termelő szemleíveibe kiadásba helyezi akkor, ha az utalt hivatal igazolja, hogy az utalt adótárgy nála adóztatás végett bejelentetett. A szemleíveken bevételezett must, vagy szőlőcefre mennyiségéből levonandó a szabályszerűen kiadásba helyezett must, vagy szőlőcefre mennyisége és az így maradványként mutatkozó must, vagy szőlőcefre mennyisége képezi a termelt bor megállapításának az alapját. A must forrásának végeztével, mihelyt az új bor tisztulni kezd, ezt a székesfőváros által meghatározandó és közhírré teendő időtartam alatt a pince helye szerint illetékes fogyasztási adóhivatalnál szóval vagy írásban be kell jelenteni és a hivatal a megejtett szemle alapján a talált bormennyiséget a szemleívekben bevételbe, a szőlőcefrét és mustot ellenben kiadásba helyezi. Ha az előtalált bormennyiség, 11 hektoliter must, vagy 15 hektoliter szőlőcefre után 10 hektoliter bort számítva, kevesebb, mint az illető fél szemleíve szerint kellene lenni, a hiány után az adót azonnal meg kell fizetni. A szemleívekbe bevételezett bor után a 17., illetve a 34. §-ban megállapított módon kell az adót megfizetni. 3. Aki a székesfőváros területén nem saját termelésű szőlőből, vagy gyümölcsből bort kíván préselni, illetőleg készíteni, tartozik ezt a körülményt a préselés helyének és a préselés megkezdési idejének pontos megjelölésével a préselés megkezdése előtt 24 órával a székesfőváros tanácsa által megállapított hivatalnál bejelenteni. A préselés a székesfőváros kiküldött közege jövedéki ellenőrzése alatt történik. A préselés, amennyiben az egy nap alatt be nem fejeződik és a must, illetőleg gyümölcsbor még aznap el nem szállíttatik, csak elzárható helyiségben történhetik. A naponkénti préselés befejezte után a préselés helyiségét az ellenőrző közeg ellenzárral lezárja s az újból csak az ő jelenlétében nyitható fel és folytatható a préselés. A préselés helyéről elszállított must, illetőleg gyümölcsbor (erjedő gyümölcslé) után az adót az elszállítást megelőzőleg, a préselés befejeztével, a még el nem szállított must vagy gyümölcsbor (erjedő gyümölcslé) után pedig az adót a készlet felvétele után azonnal meg kell fizetni és a székesfőváros a jövedéki ellenőrzést megszünteti. Az adót annál a hivatalnál kell leróni, amelyik hivatal az ellenőrzést gyakorolta. 4. A pezsgő (habzóbor) gyárosok a gyár helyiségeibe csak a pezsgő gyártására hozhatnak be bort. A pezsgőgyártásra felhasznált bor után, amennyiben az feltételes adómentességgel szállíttatott a gyárba, borfogyasztási adót fizetni nem kell, hanem az abból gyártott pezsgő után kell a pezsgő (habzóbor) után megállapított adót a 17. §. rendelkezései szerint megfizetni. A pezsgőgyárosok a gyártáshoz szükséges bort idegen határból, vagy a székesfőváros területén lévő feltételesen adómentes pincéből a 17. §. rendelkezései szerint feltételes adómentességgel hozhatják be, illetőleg pincézhetik be gyárhelyiségükbe. Az így behozott bor, mint adózatlan bor tartozik nyilván a szemleíven. Amennyiben a pezsgő (habzóbor) gyáros nem feltételes adómentességgel hozza be a bort gyárhelyiségébe, tartozik ezt a körülményt a bepincézést megelőzőleg 6 órával az illetékes fogyasztási adóhivatalnál bejelenteni, köteles a bort az adóhivatal kiküldöttjének szemléje alá bocsátani és a bor a szemle megtartása előtt be nem pincézhető. Az így bejelentett bort szintén a szemleívbe bevételbe kell helyezni s mint állítólag megadózott bor tartandó nyilván. Ezen bor után azonban a borfogyasztási adó még a bornak, vagy a belőle gyártott pezsgőnek idegen határba történő kiszállítása esetén sem téríttetik vissza, sem pedig az a gyártott pezsgő adójába be nem számítható. A pezsgőgyártás céljaira a pezsgőgyár helyiségébe beszállított bor, amennyiben az a pezsgő gyártására alkalmatlan, ez a körülmény az erre illetékes fogyasztási adóhivatalnál bejelentendő és a megejtendő hivatalos szemle mellett a gyár helyiségéből kiszállítandó. Ha a kiszállított bor, mint adózott van nyilvántartva a szemleíven, a kiszállított mennyiség a bor szemleívében kiadásba helyezendő. Ha a kiszállított bor adózatlan, annak mennyisége a borszemleívekbe szintén kiadásba helyezendő és épp oly elbánásban részesül és az adóját éppen úgy kell megfizetni, mint mikor a bor a feltételesen adómentes pincéből szállíttatik ki (lásd a 17. §-t). Köteles a pezsgő (habzóbor) gyáros naponkint az előző nap pezsgő (habzóbor) gyártására palackkozott bort a pezsgő (habzóbor) faja, a palackok mennyisége és azok űrtartalmának megjelölésével az erre illetékes fogyasztási adóhivatalnál bejelenteni.