Fővárosi Közlöny, 1946 (57. évfolyam, 29-56. szám)
1946-08-08 / 34. szám
Kimondotta a tanácsülés, hogy Nagy-Budapestnek természeti és földrajzi adottságainál fogva a nemzetközi légiforgalomban kiemelkedő hivatása lévén, több megfelelő repülőtér sürgős megépítését tartja szükségesnek a közforgalmi repülés céljaira. A már megindult transzkontinentális repülőjáratok Budapesten nyilvános repülőtér hiányában leszállni nem tudnak, ezért, hogy Budapest mielőbb bekapcsolódhassék a nemzetközi légiforgalomba, a Tanács a székesfővárossal egyetértésben megfelelő területeket jelöl ki repülőterek létesítésére, ahol a legkorszerűbb légiforgalmi berendezések állnak majd a nemzetközi légiközlekedés rendelkezésére. Az új repülőterek Budapest székesfőváros közönségének tulajdonát fogják képezni. A Tanács Budapest és környékének tervszerű újjáépítése és összhangzatos továbbfejlesztése érdekében az alább felsorolt városok, községek és községrészek területének összességét városrendezési szempontból egységesnek és teljes egészében városias kialakításra szánt területnek kívánja tekinteni. Erről az érdekelt helységek elöljáróságait még 1945.évi október hó 23.-i ülésén hozott határozatával értesítette. A határozatot egyedül Békásmegyer község ellenezte. Nagy-Budapestnek városrendezési szempontból egységes területéhez tartozik ezek szerint: Budapest, Albertfalva, Budafok, Budatétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Újpest megyei városok, illetőleg községek területe, valamint Békásmegyer községnek Csillaghegy nevű része, ugyanezen községnek úgynevezett Pejachevich parcellázása is, végül Nagykovácsi községnek Tisza István kertváros nevű része. A Tanács az érdekelt városok és községek képviselőtestületeinek meghallgatása után az 1937 : VI. tc. 1. §-a és 2. §-ának (3) bekezdése alapján a felsorolt városok és községek, valamint községrészekből összegeződő területet teljes egészében városias kialakításra szánt területként állapította meg és kimondotta, hogy azon különleges területeket, amelyek a városrendezési tervekben még semmilyen célra kijelölve nincsenek, később megállapítandó rendeltetésre fenntartott területnek kell tekinteni. Hozzájárult a Tanács április havi ülése a BSzKRt kéréséhez és engedélyezte egy üvegvárócsarnok építését a Kossuth Lajos-téri hurokvágánynál. Ugyancsak az április havi tanácsülés foglalkozott a fővámpalota helyreállításával. A Tanács művészeti bizottsága az épület fenntartását javasolta, a műszaki vizsgálat 25%-os sérülést állapított meg. Az épület városrendezési szempontból igen alkalmatlan helyen áll, mert a Szabadsághíd pesti hídfője a jövőben elsőrendű főforgalmi útvonal lesz. A Tanács a helyreállítási engedély kiadása tekintetében a végleges döntést három hónapra függőben tartja. A Dunapart mentén fekvő területsáv helyreállításának engedélyezésével a május havi tanácsülés foglalkozott. A Tanácsnak már egy régebbi határozata kimondja, hogy a budai Dunapart menti területsávot gyógyfürdőnek, fürdővárosi elgondolásába való fejlesztésére jelöli ki nagyvárosi környezetként és a gyógyfürdők érdekeinek figyelembevételével. Természetesen ezen a területen nemcsak fürdők, gyógyszállók, idegenforgalmi és egyes középületek létesíthetők, a részletes rendezési tervek elkészültéig mégis különös figyelemmel és a fenti szempontok szem előtt tartásával kezelem a jelentősebb helyreállítási kérelmeket erre a területsávra vonatkozóan, hogy az összhangban legyen a készülő tervekkel. Sajnos, engedély nélkül is folytak ezen a részen helyreállítások, ezek azonnali megszüntetésére nézve megkerestem az illetékes elöljáróságokat és átiratban közöltem a székesfőváros polgármesterével is hatékony intézkedését kérve. A Közmunkatanács elfogadta a székesfőváros polgármesterének azt a javaslatát, amely szerint a jövőben konkrét városrendezési területekre a Tanács a székesfőváros polgármesterével közösen írjon ki tervpályázatot, egyben kimondotta, hogy a legközelebbi tervpályázati témák : a Marxtér, a Kálvin tér, a József-körút, Rákóczi-út, Fiumei-út) Orczy-út és Üllői-út által körülhatárolt területek rendezése. A székesfőváros polgármesterének kívánságára építési tilalmat rendelt el a Tanács a Hidegkúti-út és az Ördögárok közötti terület egy részére, azt az erdőövezetbe átsorolta és hozzájárult ahhoz, hogy ezt a területet a főváros kisajátítás révén megszerezze. A tanácsülés helyének találta és elfogadta a jogügyi bizottság állásfoglalását a mindjobban elharapódzó engedélynélküli építkezések tekintetében. A jogügyi bizottság javaslata szerint amikor az építkezés megfelel az építésügyi szabályzat követelményeinek, az utólagos engedély megadható, ha azonban sem az építésügyi szabályzatnak, sem a városrendezési terveknek meg nem felel, az utólagos építési engedélyt kiadni nem lehet. Ebben az esetben a hatóság bontást rendel el, a bontás elvégzésére haladékot adhat az 1937: VI. tc. 19. §-a (6) bekezdése értelmében. Az engedély nélküli építkezések ügyében Budapest székesfőváros polgármestere igen értékes és figyelemreméltó javaslatot juttatott a Tanács elé, amelyben az engedélyezési eljárás megrövidítéséről, a 2481/1945. O. E. K. rendelet 1. és 2. §-ainak kibővítéséről és a Tanács által történő előzetes elbírálások szűkebb körre teendő korlátozásáról tesz előterjesztést. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban szándékomban áll oly rendelet kiadása, amely az építtetőn kívül a kivitelezőt is felelőssé teszi. A háborús sérülések helyreállításának kérdésére is vonatkozik ez a rendelkezés. Itt a probléma az, hogy helyreállítás címén ne történhessen a városrendezési elgondolásokkal és célszerű szempontokkal ellenkező vagy ízléstelen kivitelű építkezés. Bizottságot hívtam össze a kérdés megvitatására és a bizottság úgy döntött, hogy a szerkezeti sérülést nem szenvedett homlokzatoknak eredeti állapotba való visszaállítása bejelentés nélkül történhet, ugyanígy a részben sérült födém helyreállítása is. Az engedélyhez kötött helyreállítások megkönnyítésére javaslatot fogok a Tanács elé terjeszteni. A kisebb jelentőségű helyreállítások minél gyorsabb engedélyezése és a városrendezési szempontból fontos területeken végzendő helyreállítások minél gondosabb szakszerű felülbírálása érdekében — amely utóbbi területekre nézve (ilyenek a Belváros, Vár, Vár lejtője, Víziváros, fürdővárosi terület) a véleményadás és végleges döntés jogát magamnak tartottam fenn — hosszas megbeszélések eredményeképen az eljárás a jövőben az lesz, hogy a főváros átküldi az ilyen tárgyú ügyeket a Tanácshoz és a Tanács arra illetékes szervei már az átadáskor kiválogatják a városrendezési szempontból nagyobb jelentőségű ügyeket, a kisebb jelentőségűek pedig azonnal visszamennek a fővároshoz és ott nyernek elintézést. A Tanács által tett kikötések telekkönyvi feljegyzése eddig nem bizonyult célravezetőnek, lévén egy közjogi aktusnak magánjogi megerősítése. Ezért azt javasoltam, fektessen fel a főváros egy nyilvántartást, melyben az összes városrendezési kikötéseket fel kell jegyezni összefogó, áttekinthető formában. Ilyen — a gyakorlatban kitűnően bevált — kimutatást a Tanács már eddig is vezetett és azt a székesfőváros illetékesei számára mintául felajánlja. Ezt a kérdést úgy a Tanács teljes ülése, mint a jogügyi bizottsága még megvitatja. Szakbizottságokat egyébként az elmúlt félévben többször hívtam össze, részint a nagyobb jelentőségű ügyeknek a Tanács plénuma elé történő előkészítésére, részint a kisebb jelentőségű szakkérdéseknek a bizottságokon belül való tárgyalására és eldöntésére. A bizottságok szakvéleményének meghallgatásával sok esetben hoztam határozatot részben kormánybiztosi minőségemben, részben mint a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. Ilyen szakbizottsági értekezleteken tárgyaltuk meg többek között a Belügyminisztérium várbeli épületeinek átalakítását, értekezletet tartottam kormánybiztosi ügykörömben az építőipari régiókulcs újabb megállapítása tárgyában, az épületbeomlások okát és az esetleges felelősség kérdését is e célra felállított bizottság vizsgálja ki; bírálóbizottság dolgozza fel a Dunaparti szállodasor újjáépítése érdekében meghirdetett tervpályázatokra beérkezett pályaműveket, műemléki vonatkozású ügyekben a Művészeti és a Műemlékvédelmi bizottság őrködik a műemlékek fennmaradására, a helyreállítások stílszerűségére, városképi beilleszkedésére. Részt veszek, illetve gondoskodom képviseletemről helyi szaktanácsokban, stb. Hatóságom az elmúlt félévben szakbizottságainak értékes támogatásával az alábbiakban felsorolt sok fontos ügyben tartott eredményes tanácskozásokat és hozott döntéseket. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 8180/1945. számú határozatában kimondotta, hogy Nagy-Budapest egész területét városias kialakításra szánja és telepítéspolitikáját ennek megfelelően érvényesíti. A telepítések helyét ezért függetleníteni kell az igénybevehető ingatlanok helyétől és a telepítésre alkalmas, közületi tulajdonban lévő, vagy egyébként megszerezhető ingatlanokat el kell cserélni az igénybevett területekkel, az igényjogosultak egy részét kerti művelésre is alkalmas ingatlanokkal kell kielégíteni és meg kell valósítani a társasház létesítésére alkalmas eszmei házhely fogalmát. A Tanács elvi elgondolásainak megvaló-