Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 1-27. szám)

1947-03-13 / 10. szám

a nemzetközi idegenforgalom utazási célpontja is. Az idegen­forgalomhoz fűződő országos és fővárosi érdekek megkíván­ják, hogy Budapest fürdőügyi és idegenforgalmi beren­dezéseinek színvonala világviszonylatban is versenyképes legyen. Városfejlesztési szempontból Budapest-Nagyvárossal nem áll szemben külön Budapest-Fürdőváros, hanem csupán a nagyváros területébe beágyazott helyileg is elhatárolt egyes gyógyhelyi övezetek fenntartásáról van szó, amelyeket meg kell védeni a városi élettel járó zavaró tényezőktől, de ugyanakkor nem szabad elzárni a világvárosias környezet­nyújtotta előnyöktől sem. Budapest fürdőváros nemzetközi versenyképességének egyik komoly biztosítéka éppen az, hogy itt gyógyvendégeink a fürdőhely gyógytényezői mellett a világváros kultúráját és szórakozási lehetőségeit is megtalálják. Az egyes gyógyhelyi övezetek és az ezekkel kapcsolatos városrendezési kívánalmak a következők : Az Erzsébet-sósfürdő területének határai a Halmi­utca, Török Ignác­ utca, Vachot-utca és Ercsi­ út. E szűk terület körül a gyógyfürdő terjeszkedési lehetőségeinek biztosítására, nyugalminak és jó levegőjének védelmére kertes, villaövezetek létesítése kívánatos, amelynek határai az Etele-tér, Etele-utca, Mohai-út, Sárbogárdi-út, Bartók Béla-út és Somogyi-út. A budai keserűvíz-források területén a beépíthetőség szigorú korlátok közé szorítandó, hogy ez a forrásterület a szennyeződéstől megóvassék. (Az épületekből származó szennyeződés kijutásának megakadályozása, istállók, ólak létesítésének, továbbá mezőgazdasági művelésnél a trágyá­zásnak megtiltása). A budai déli forrásterület védelmét szolgáló gyógy­helyi övezet a Lánc-híd és Ferenc József-híd közötti Duna­partot, a Gellérthegy és Naphegy villaövezetét, a Tabáni­parkot és a Várkert egy részét foglalja magában. E területen belül fontos fürdőügyi követelmény az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti felső dunaparti partsávnak gyógypark céljára való teljes egészében történő igénybevétele, hogy ezáltal a Szent Gellért-fürdő, a Rudas­fördőnél létesítendő új Juventus-fürdővel és a tabáni gyógy­fürdő-intézményekkel egyetlen szoros egységbe foglalható legyen. A Szent Gellért Gyógyfürdő és Gyógyszálló fejlesztése számára megfelelő területet kell biztosítani a Kemenes-utca, Bartók Béla-út, Orlay-út, Mányoki-út, Kelenhegyi-út által határolt telektömb és a Vízművek gellérthegyi parkjának részbeni igénybevételével. A tabáni gyógyfürdő-létesítmények számára a tabáni park teljes területe biztosítandó. A budai északi forrásterületet védő gyógyhelyi övezetbe a Szent Lukács-fürdő és a Császár-fürdő, valamint a Szent Margit-sziget tartozik. A Szent Lukács-fürdő és Császár-fürdő védelmére elégséges az a terület, amelyet a Margit-híd és a Zsigmond-tér vonala között egyik oldalon az Árpád fejedelem­ útja, másik oldalon pedig a Rózsadomb, illetőleg Szemlőhegy területén, az Apostol-út, Szeréna-út, Darázs-utca határol. Ez a terület az oda nem tartozó épületek lebontása után egységes gyógy­parkká volna alakítandó. A Margit-szigetet a további beépítéstől szigorúan meg kell védeni. A Széchényi-fürdő gyógyhelyi övezete az egész Város­ligetet, továbbá a Damjanich-utca, Bajza-utca és Andrássy-út által határolt területet foglalja magában. Ezen a területen belül a fürdőfejlesztés érdekében az Állatkert kitelepítése és területének a Városliget területével gyógyparkként való egyesítése, s a Városligetből a mutatványos bódék, zajos szórakozási üzemek eltávolítása szükséges. A népfürdők elhelyezése a városfejlesztési terv szem­pontjából különleges kívánalmakat nem támaszt. Ilyenek Kőbányán, a XIII. kerületben és az óbudai Rádl-forrás környékén építendők. A Népligetben és a Városmajorban, vagy a Pasaréti­ út környékén strandfürdők létesíthetők. A lágymányosi öbölben az öböl nyugati partrészén és az Árpád-híd pesti hídfője mellett pedig a Duna-strandfürdők helyezendők el. Azonkívül megfelelő kiképzésű és a város­képbe illő Dunauszodákról is gondoskodni kell. A Római-fürdő területe, mint hétvégi üdülőtelep és vízisport-központ a beépíthetőség szempontjából részesítendő védelemben. A gyógyhelyi övezetek jövő fejlődése érdekében kívá­natos azokat egységesen, külön építési övezetként kezelni, meghatározva a fásítás, parkírozás, valamint a füst, korom, bűz, szél és zaj elleni védekezés előfeltételeit is. További új gyógyhelyi övezetek nyitásával nem kell számolni, mert a tudomány mai állásfoglalása szerint a budapesti forrásterületen további gyógyvizek feltárása nem kívánatos, mert további források nyitása veszélyeztetheti a meglévőket. De erre nincs is szükség, mert a meglévő forrá­sok, vízhozamuk megfelelő forrástechnikai fokozása (új forrásfoglalások, forrástisztítások stb.) esetén, nagyszabású fürdőfejlesztési program megvalósításához is elégségesek. A gyógyhelyi övezetek nyugalma érdekében elsőrendű követelmény, hogy az átmenő forgalmat teljesen távol kell tartani, de ugyanakkor szükséges a létesítendő gyógyfürdők és gyógyszállodák helyi megközelíthetőségének zavartalan biztosítása is. Ezért a déli forrócsoporttal kapcsolatban meg kell oldani a közúti forgalomnak és a villamosközlekedésnek a budai Dunapart Erzsébet-híd és Szabadság-híd közötti szakaszáról való eltávolítását, illetőleg az alsó Dunapartra való helyezését, valamint a Hegyalja­ útnak a tabáni park mögött, a fürdőterület elkerülésével történő levezetését. Kívánatos továbbá, hogy az itt létesítendő új intézmények­hez jó helyi közlekedés vezessen. A budai északi forrásterület forgalmi követelménye mindennemű közúti forgalomnak a Zsigmond­ utcából való teljes eltávolítása és annak az Árpád fejedelem­ útjára, illetve a Dunapartra való áthelyezése, továbbá a Helyi Érdekű Vasút végállomásának északabbra történő kihelye­zése. A Margit-szigeten az Árpád-híd megépítésével kap­csolatban az átmenő közúti és autósforgalmat szigorúan meg kell akadályozni. Hasonlóan a Széchényi-fürdővel kap­csolatban a Városliget mögött létesülő új nagy központi vasúti pályaudvar következtében jelentkező átmenő forgal­mat el kell terelni a Városliget egész fürdőterületéről.Ezzel szemben biztosítani kell a Széchényi-fürdővel kapcsolatos gyógy­intézmények helyi megközelíthetőségét, a földalatti és földfeletti villamosvonalak és autóbuszvonalak megfelelő beállításával. Az idegenforgalom növelése érdekében a legfontosabb követelmény a megfelelő vendéglátóipari férőhelyekről való gondoskodás. Minthogy Budapest legfőbb idegenforgalmi vonzó­ereje — gyógyfürdői mellett — dunaparti fekvése, alap­elvként kell leszögezni, hogy az építendő szállodák első­sorban a Dunapartra kerüljenek. A pesti Dunapart Eötvös-tér és Petőfi-tér közötti szakaszát kizárólag a legmagasabb igényeket kielégítő szál­lodák részére kell fenntartani. Ezen a területen más épít­kezés engedélyezése nem kívánatos. A többi szállodát részben a Dunapart más megfelelő területein, részben pedig lehetőleg a nagy pályaudvarok közvetlen közelében kell elhelyezni. A szállodaépítkezésekkel kapcsolatban az Eötvös­ tér és Petőfi­ tér közötti szállodasor előtt a régi dunaparti korzó, a villamosvasút pályatestével kiszélesítve, mint kizárólagos sétaútvonal tartandó fenn. A szórakozási lehetőségek és látványosságok tekin­tetében az állandó kiállítási terület kijelölése, a Nemzeti Stadion felépítése, Szabadtéri Színpad és azonos férőhely­számú és beosztású fedett színház építése, továbbá nagy­szabású mutatványos- és szórakozótelep létesítése, valamint az Állatkertnek a budai hegyvidékre való áttelepítése szük­séges. Kívánatos továbbá az idegenforgalom céljait szolgáló kilátó-vendéglők, valamint üdülőszállók építése. Végül szükséges volna egyes olyan hegyvidéki területek védelem alá helyezése, nemzeti parkszerű megőrzése, ame­lyeknek természeti adottságai vagy növényvilága helyi külön­legességet, vagy régebbi fejlődési fokozatok érdekes meg­maradását jelentik. Budapest egyik vonzóereje a hegyek és a rajtuk levő szabad erdők közelsége. Ezért a ma meglevő erdőállományt megőrizni és fejleszteni kell. XI. Telekpolitika, földreform. A városfejlesztési program keresztülvitelének egyik legfontosabb eszköze a fejlesztési terv célkitűzéseinek meg­felelően végrehajtott telekpolitika. Ezért annak irányelveit és eszközeit a program keretében kell megszabni. A főváros telekpolitikai tevékenysége többirányú. Biztosítani kell egyrészt azokat a közcélú létesítmények számára szolgáló ingatlanokat, amelyek az egész város fejlő­dése szempontjából szükségesek. Ilyenek a nagyobb egészség­ügyi és kulturális intézmények, közigazgatási épületek, köz­üzemek, erdők, sporttelepek. Másrészt lehetővé kell tenni a helyi települések kialakításával kapcsolatos intézmények

Next