Fővárosi Közlöny, 1986 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-31 / 1. szám

jogszabály adta lehetőségekkel, és rugalmasan, hu­mánusan állapítsák meg a mentesítettek és a ked­vezményezettek körét. A testület felkéri a Fővárosi Tanács vezetőit, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy azokban a kerületekben, ahol bevezetésre kerül a TEHO, a Fő­városi Tanács pénzeszközökkel és egyéb módon hogyan tudja támogatni az elfogadott célok meg­valósítását. Jelenleg — a november 25-i állapotnak megfele­lően — 17 kerületben fejeződött be az előkészítő munka, a lakossági vélemények megismerése. Kö­zülük 5 kerületben sikerült a fizetésre kötelezhetők többségének egyetértését megszerezni: a X., XIII., XVIII., XIX., XXI. kerületekben. A IX., XI., XII., XVII. és a XX. kerületben a szavazatok összeszám­lálását még mindig nem zárták le. Azokban a kerületekben pedig, ahol most nem si­került megnyerni a lakosság többségét, az állás­foglalásnak megfelelően kell eljárni, újabb előké­szítéssel, jobban megválasztott célokkal, a követ­kező években célszerű újra próbálkozni a lakosság egyetértésének megszerzésével, a TEHO bevezeté­sével. Ezután szól a főváros lakosságának ellátásával ösz­szefüggésben az 1985. november eleji 3 napos ün­nep kenyér­ellátási gondjairól. A fővárosi kereskedelem a szokásos szervezettség­gel készült fel a háromnapos ünnep élelmiszer-el­látására. A lakosságot az ünnepek körüli nyitva­tartási rendről többféle módon is értesítették. A kereskedelem arra számított, hogy a lakosság két napra vásárol, hiszen szombaton (9-én) az élelmi­szer-kereskedelemben teljeskörű nyitvatartás volt. Ennek megfelelően november 6-án az élelmiszer­kereskedelem 718 tonna kenyérrel rendelkezett, míg a korábbi kétnapos ünnepeket megelőző na­pon az értékesített kenyér mennyisége 420—650 tonna között volt. A tartalékok és az elrendelt pótsütés eredménye­ként november 6-án a tervezettel szemben tényle­gesen 765 tonna kenyeret szállítottak az üzletekbe. Ez sem bizonyult azonban elegendőnek, mert a fő­városi lakosság 3—4 napra vásárolt. A tapasztalatok alapján az év végi ünnepekre tör­ténő megfelelő felkészülés érdekében az alábbi in­tézkedések történtek: — hatékonyabban kell a lakosságot tájékoztatni a nyitvatartásról, a vásárlási lehetőségekről, — növelni kell az ünnepeket megelőző két napon a kenyér és tej tartalékmennyiségét, — központi pénzeszközökből biztosítani kell az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok számára az esetleg megmaradó tej és kenyér értékcsökke­nését, — javítani kell a kereskedelem technikai ellátását, valamint kockázatviselő képességét, — a budapesti élelmiszer-kereskedelem jelenlegi hálózatára az üzletek kibocsátóképességére tekin­tettel megfontolandó, indokolt-e a jelenlegi nyit­vatartási rend felülvizsgálata, — ki kell jelölni megfelelő számú nagyobb élelmi­szerüzleteket, ahol biztosítani kell a folyamatos kenyérellátást,­­ a Végrehajtó Bizottság a közeljövőben áttekinti hogyan készül fel a fővárosi kereskedelem az év végi ünnepekre. Budapesten az egyik legfontosabb társadalompoli­tikai kérdés, hogyan sikerül a lakásépítési tervet teljesíteni. Ezért minden évben redszeresen sor ke­rül az ÉVM, a Fővárosi Tanács és az érdekelt vál­lalatok közötti egyeztetésre. Legutóbb november 15-én történt meg a helyzet áttekintése. 1985-re az ÉVM vezetői 10 005 telepszerű lakás be­fejezését vállalták, amelyből november 12-ig 5 754 lakást adtak át. A terv teljesítéséhez hiányzó 4 251 lakásból 760 la­kás jelenlegi készültségi foka igen alacsony. A mi­nisztérium vezetői a terv teljesítése érdekében át­csoportosításokat kezdeményeznek, és további hon­védségi és külföldi munkaerőt vezényelnek a lakás­építéshez. Megítélése szerint az erőfeszítések ellenére is vár­ható, hogy 3-400 lakás nem éri el az átadáshoz szükséges készültségi fokot. Évek óta gondot okoz, hogy az átadásra kerülő lakások minősége nem minden esetben felel meg a követelményeknek. Ezért­­ a Fővárosi Tanács a minőségi követelményeket szigorította, így egyre gyakoribb a minőség miatti kifogások száma. A minőségi munka javítása érdekében a Fővárosi Ta­nács elnöke jogszabálymódosítási javaslatokkal for­dult az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, amelyben a nem kielégítő minőség és a határidő­túllépések erőteljes gazdasági szankcionálását indít­ványozta. Végezetül a fővárosi közlekedésben jelentős válto­zást okozó intézkedésről, a Szabadság-híd felújítá­sáról szól. Ismert, hogy 1985. október 5-én lezárták a Szabad­ság-hidat a közúti forgalom elől. Ennek oka az volt, hogy a terv szerinti járdafelújítás során az eddig takart acélszerkezeti részeken jelentős korróziós károsodásokat tapasztaltak. A szükséges erősítési és egyéb munkákat előrelát­hatólag ez év december 20-ig befejezik. Ez idő alatt elvégzik a védőtető megépítését is, amely a későbbi munkálatok biztonságos elvégzéséhez szükséges. A Szabadság-híd felújítása 1986. III. negyedévben be­fejeződik. A hídon a tömegközlekedés a tervek szerint ez év december 20-án megindulhat a villa­mosvágány-zónán, a védőtető alatt 2X1 sávban haladva. A gyalogos forgalmat váltakozó helyen fogják biztosítani. Elnök: tájékoztatja a Tanácsot arról, hogy a Mi­nisztertanács az elmúlt ülésén tárgyalta a főváros VII. ötéves gazdasági és területfejlesztési koncep­cióját. Az MT ülése előtt több alkalommal tárgyal­tak az OT és a PM vezetőivel, melynek eredmé­nyeként bizonyos kompromisszumos megállapodá­sok megkötésére került sor. Ezek — amennyiben megvalósulnak — kiegészítik a VII. ötéves tervi pénzügyi lehetőségeket. Ennek eredményeként kb. 5 milliárd forinttal több pénz áll rendelkezésre lakás-

Next