Fővárosi Lapok 1871. szeptember (200-224. szám)
1871-09-01 / 200. szám
dig Milano úr szerzeménye. Közel két órakor volt vége az előadásnak, de alig vettük észre az időt, a látomány oly fényes és szemkápráztató volt, hogy szomszédom spanyol büszkeséggel tekintve rám, elragadtatva kiáltott föl: „Ugye, ilyet még Párisban sem látott?“ Az első jelenés egy mágus szobájában játszik, hová a herceg is bevetődik, ki gondolatinak eszményképét keresi. Itt meg is találja. Minden percben új változás, a díszletek minden percben tűnnek, végre tűzfényben megég a palota és a lángok közül kilép a tűz leánya, Pinchiara Elvira kisasszony, elragadó, csábos alak, a szépség minden ajándékával, s a lengő könnyűség hódító bájával. A közönség tapsolni sem ér rá, oly szemkápráztató a látomány, tündérkertek, paloták, végül pedig az elyseum. A ballet-kar, ötven tagból, igazán meglepő jelenség, és hozzá mily választék! Spanyolország szépségének minden faja képviselve van; az impressario a szépség megválasztásában igazán remekelt. Ez valóságos szépség-kiállítás. Hát még a tánc bája és könnyűsége ez ,már Pepita honleánytársának kizárólagos sajátja. Én láttam már az olasz nagy balleteket, de ki merné ezt összehasonlitni ? Pinchiara k. a. minden léptét taps és virág követi. Mi megbámultuk Pesten egyik shakspearei darabban, midőn a tulipánok a gép nyomására maguktól kinyíltak; hát itt, midőn kinyílt a keleti virág, s a virág minden szirmán a magasban egy-egy sylphid függött, és a virág nyílásával szűkeltek a magasból a virágágyakra alá ! Ez igazán tündéri kiállítás volt, s hozzá eszményi, költői szép. Hát Madridban hallgatok Murillo Madonnáiról ? Engedjék ezúttal el, az élő Madonnák úgyis sok helyt vettek igénybe. Milassin Vilmos: A Vág-völgyről. m. (S. K.) Teplic Magyarország legrendezettebb és szebb fürdőinek egyike, nem csak fekvési szépségénél és kellemes éghajlatánál fogva, hanem ama tudományos ipar következtében is, melyet Ventura Sebestyén, e fürdő szorgalmas orvosa kifejt. A helyzetét jó fölfogó tulajdonos évenkinti szépítgetései Teplicet a külföldi előkelő fürdők közé emelik. Látogatottsága ennélfogva máris oly nagy (vendégeinek száma évenkint két-háromezer), a minővel hazánkban alig egy pár fürdő dicsekedhetik, noha a közlekedés igen hiányosnak és kényelmetlennek mondható. De ha tekintetbe veszszük, hogy a trencsénzsolnai vasútnak teplai állomásától pár év múlva félórányi távolságra lesz, és Sina bárónak e kedvenc fürdője körüli buzgalma nem lankad, elhihetjük, hogy néhány év múlva alig lesz hazánkban úgy szórakozási, mint gyógyulási célból a nagy közönség előtt keresettebb fürdő, mint éppen Teplic. Fekvése ezerkétszáz láb magas, minélfogva a kánikula hőségének kevésbé van kitéve, mint sok úgynevezett hegyi fürdőnk, melyek többé-kevésbé alacsony völgyekbe szorítva, mikor a nyár heve beáll, forróságban vetekednek magával a Saharával is. Nyugati oldalát kivéve, a Kárpátok bérceitől lévén övezve, légmérséklete sokkal egyenlőbb és szelidebb, mint az ily magasságban lenni szokott. Ama nevezetes gyógyulásokat, melyeket a teplici fürdő évenkint fölmutat, hathatós forrásai mellett nagy részben a fürdők célszerű berendezésének köszönheti. És itt nem lehet említés nélkül hagyni a megyei hatóságot. Trencsén megye ugyanis kiváló gondossággal ügyeltet föl és szigorú rendet tart, minélfogva itt a vendégnek kényelme és mindennemű kívánalma ki van elégítve. A fürdő jelentékeny — több ezerre menő — közjövedelme fölött évenként a megyei hatóságot képviselő fürdőbiztos összehívására a fürdővendégek egyeteme intézkedik, és fordítja oda, hová célszerűbbnek látja. És ez helyes eljárás, mert a közönség maga tudván legjobban fogyatkozásait, igényeit, a szerint osztja be költségeit, és eleje vétetik ama több fürdőben tapasztalható visszaélésnek, miszerint a bejött közjövedelem nem oda fordíttatik, hova leginkább kellene. Sőt némely helyütt ha van is hivatalos személy kirendelve a politikai hatóság részéről, ez nem emelkedik kötelességének színvonalára, Így hallottam hazánk egyik előkelő fürdőjéről, hogy ott azt az iszapot, melyet az elmúlt idényben egyszer már fölhasználtak, a következő télen ismét eredeti helyére visszahordják, és drága pénzen a szenvedő emberiségnek újra eladják. Mire való, kérdem, ott a kiküldött biztos, ha ilyesmi előtt szemet húny? Hisz ily eljárás által legkevésbé sem képesek a jobb és finomabb ízlésű embert odacsalogatni, sőt ha odavetődik is, bizonyosan visszaborzad az ily fürdőhelyek újból meglátogatásától. Teplicen az intézet rendben tartására igen ügyelnek. Tévés, födött tornáca s tartózkodási termei vannak, melyekben a betegek részidőben is oltalmat találnak. De a vendégek mulatságáról is gondoskodnak. Zene, színházi előadás, kirándulások napirenden vannak, de aki ezekben kedvét nem találja, Teplicen a legmagányosabb életet is folytathatja, anélkül, hogy az szemet szúrna. Szóval: Teplicnek szép jövője van; a gyógyforrások máris száznál több házból álló kis várost varázsoltak környékükbe, melynek egyenkezű utcáin és szép tévéin reggeltől estig elegáns népet látunk hullámzani. Az idény nevezetes vendégeit egy ily nagyobb fürdőből hosszas és tán unalmas dolog volna fölsorolni, így tehát csak ama reunió kiválóbb személyeit említem föl, melyet éppen ottlétem alatt tartottak. Ott volt: a Schiller-testvérpár Pozsony-, Zmeskál, Szent - Iványi-kisasszonyok Árva-, b. Lopresti Inez, Bellosics Mariska Trencsény-, Mérey Mariska Nyitramegyéből, Ghilányi Emilia s Jozefin Apátiból, Hell Malvin és Irén Pozsonyból, Becz Izabella Bécsből, Bossányi Janka Nagy-Bosányból, továbbá Simonyi Ida,Meitner takarékpénztári igazgató neje Trencsényből, Rudnyánszky Józsefné Tapolcáról, Brogyáni Árpádné Varinból. Fiatal ember ezúttal kevés volt, csupán a szomszéd Trencsény városból jött néhány táncszerető megyei tisztviselő. A fiatalok helyét tehát pótolták idősebb gavallérok abból a jó időkből, midőn a férfiak még a táncban is kitartóbbak valának. Besznák Sándor tizenhat tagból álló bandája kedvvel húzta kinek-kinek a magáét: a magyarnak csárdást, a lengyelnek mazurt, a porosznak walzert, stb. „Lehet is ott kedve, — mondta Kálózdi Pöstényből, — mikor egy idényre szabad lakást, fát, fürdőt s 3000 frt készpénz fizetést kap, ezenfölül a színháztól 300 frtot, bálokból, reuniókból szintén több százat, míg a mi díjunk nevetségig csekély ehhez képest.“ A fürdő rendben tartásáért méltó elismerés illeti Simonffy László fürdőbiztost ki az osztó igazság kiszolgáltatásában a megyét képviselvén, nem csak illő tekintélyben részesül, de ami fő, olyformán tudja megoldani hivatásos szerepét, hogy még akkor is szeretik, mikor büntet. De ez nem csoda, mert jellemének három fővonása: az udvariasság, szerénység és szigorú igazságosság. A Vág-völgyön közelebb gazdasági egyletet is alakítanak, ami — tekintve Trencsény megyének a mezei gazdaság és gyümölcsészet terén eddig is kifejtett buzgalmát, továbbá még messzire fokozható gazdászati iparát — üdvös eszmének mondható. És én hiszem, hogy ha sikerül a megye értelmiségének azt mielőbb létrehozni, hazánk közgazdászati minisztériuma sem késik a születendő egyesületet — éppen úgy, mint a többieket — hathatós pártfogásával támogatni és virágzásra emelni. • 1971 F o v á r o s i hírek. * Dr. Michelis szerdán este hat órakor tartotta első előadását a redout kistermében. Nem nagy, de válogatott közönsége volt, mely élénk tetszéssel üdvözölte belépésekor. A hallgatók sorában láttuk az egyetem rektorát, több jeles tanárt, írót, három egyházi személyt s több tekintélyes polgárt, kik mindvégig feszült figyelemmel hallgatták előadását. Dr. Michelis erős, szélesvállú alak, egyenes, bátor magatartással, mely rendkívüli akaraterőről tanúskodik. Hosszú fekete ruhában jelent meg s eleintén gyönge, de később a beszéd hevében egyre erősbülő hangon tartá előadását. Ő a braunsbergi lyceum bölcsészettanára, s a platói bölcseletnek egyik legtekintélyesebb magyarázója. Első előadásának tárgya a pápai csalatkozhatlanság volt, s minden könyv vagy írás segítsége nélkül a legfontosabb érvekkel bizonyítgató, hogy e dogma nem csak az értelemmel, de a katholikus egyház szellemével is homlokegyenest ellenkezik. Ámbár a jezsuiták már a középkori egyházban is meglevőnek állítják, egészen új találmány s nem egyéb, mint államcsíny, mert még Vidik Gergely és Illdik Ince, a legnagyobb pápai hatalom birtokosai sem állították magukat csalatkozhatlanoknak, sőt éppen ez utóbbi mondá: „Engem az isten ítél meg, de ha eretnekké leszek, akkor az egyház.“ A csalhatatlanság nem a pápa személyében rejlik,hanem az egyház egyetemében, annak szervezetében. Dr. Michelis a magyarországi kath. autonómiát igen fontos tényezőnek tartja a jelen egyházi mozgalmakban, s szerinte Magyarországot illeti a dicsőség, hogy megtalálta az egyházi reform számára a helyes fogalmat. Óhajtjuk, hogy a jeles tudós közelebbi előadása nagyobb részvéttel találkozzék a kath. értelmiség részéről. * „A röpülő hollandi“-t, Wagner Rikhárd első dalművét Richter színre akarja hozatni. Már ki is osztotta a nagyobb szerepeket, s ha valami akadály nem jön közbe, a címszerepet O d ry, Sentát Pau- Jiné, Dallandot Kőszeghy fogja énekelni. Színpadunk — újabb átalakítása következtében — e látványos dalmű előadatására egészen alkalmassá vált. * Molnárné-Kocsisovszky Borosa asszony a nemzeti színház tagjaiból alakult társulat vidéki körútjának fáradalmait kipihenvén, újra vidékre megy vendégszerepelni. Először szeptember 9-kén Komáromban lép föl, leginkább ama szerepekben, melyekkel a nemzeti színpadon sikert aratott. * Miletics ellen, az aradi német lap pesti levelezője szerint, gr. Andrássy, mint magánember, még e hét folytán megindítja sajtóperét ama cikk miatt, melyet a szerb fejdelmi gyilkosság ügyében irt. Ugyanezért a közvádló is sajtópörbe fogja, miután a kormány egyik tagját sértette meg. Mileticsre tehát, ha kiszabadul fogságából, a már régebben bejelentett négy sajtópörrel együtt hat várakozik. * Örökös baj volt eddig a tiszai vasúttársaságnál a szállító eszközök elégtelensége miatt. A vasút igazgatótanácsa most e bajon akkor igyekszik segíteni, hogy közelebb tizenkét gőzmozdonyt, ötszáz teherkocsit és húsz negyedik osztályú személyszállító kocsit rendelt meg. * Kellemetlen meglepetésben részesültek tegnapelőtt a múlt évbenelhalt fösvénynek: Pausenbergernek vérrokonai. Éppen összegyülekeztek, hogy az előttük nagyon is boldog emlékü Harpagon hagyatékán megosztozzanak, midőn öt tanú kiséretében deus ex machina-ként megjelen egy ismert pesti ügyvéd s ünnepélyesen kijelenti, hogy csupán ő tarthat igényt Pausenberger összes hagyatékára, miután az négy tanú jelenlétében egyedüli örökösévé őt nevezte, vérrokonainak kizárásával. Az ügyvéd a rokonság átalános megdöbbenése mellett nyújtá be tiltakozását a vagyon felosztása iránt s a következmény pör leend, melynek súlypontja az öt tanú vallomására fog esni. Az ügyvéd szép örökségére támaszkodva, már nyaralót is vásárolt a svábhegyen. * Menetrend-könyvek. A cs. kir. szab. osztr. állam vas pálya-társaság az utazó közönség könnyebb és jobb tájékozása végett egy áttekinthetően egybeállított menetrend-könyvet adott ki, mely a vonalainak gyors-, személy- és vegyes vonatain kívül a csatlakozó vasutakat, továbbá a különböző egyenes szolgálatot és Észak-Németország, Varsó, Pétervár, Konstantinápoly, Odessa és az Alduna állomásaival egy nagy áttekintési térképpel tartalmazza. Ebből példányok úgy a társasági vonalak állomásain, valamint a közlekedési és kereskforgalmi központi igazgatóságnál, Pestalozzi utca 8. szám alatt kaphatók. * Rövid hírek. Ő Ferége Breuer Sándort Késmárk, Lőcse s Göllnitzbánya szabad kir. városok főispánjává és a tizenhat szepesi város grófjává nevezte ki; Krizsanovszky József nagy-tárkányi plébánosnak pedig, az egyház terén szerzett érdemeinek elismeréséül, a királyi tanácsosi címet adományozta. — A honvédelmi minisztérium tíz Norton-féle kutat szerzett be, hogy azokat a Vác alatt tartandó őszi összpontosítás alkalmával a vízszegény táborhelyeken alkalmazhassa. — A földmivelési és kereskedelmi minisztérium jóváhagyta az angolmagyar bank módosított alapszabályait, s a Lembergben székelő galíciai átalános biztosító banknak megengedte, hogy üzletét Magyarországra is kiterjeszthesse és Pesten fiókintézeteket állíthasson. Az elfogott munkásokat most már mind Vácra szállították, mivel Pest megye nem adott nekik helyet a megyei fogházban, az omnibusz-társaság helyiségeiben való elhelyezés pedig igen költséges volt. — Porempovich István, ki nem rég először leányát, azután magát meglőtte, mint kiadó, régebben a biharmegyei törvényszéknél volt alkalmazva. — A váci utca egyik kirakatában egy darabka barna kenyér látható a párisi ostrom idejéből. — A csavargók közül Buda hatósága január első napjától aug. elsőig 878 férfit, 204 nőt és 9 gyermeket (összesen 1,001) toloncozott illetőségi helyeikre. — Budán W. bodnár mester közelebb első nejével kelt össze, kitől tizennégy év előtt vált el; azóta V. kétizben nősült meg, de mindkét neje elhalt, s az elválva élt felek első házasságukból való tizenhat éves leányuk temetésén békültek ki. — Gr. B Batthyány Lajos temetésének költsége, újabb fölszámitás szerint, 12,461 frt 19 krt tesz. — Gr. Zichy Géza esküvője Karácsony Melanie grófnővel a jövő hét folytán megy végbe. — A császárfürdő vendégeinek száma ez idény alatt meghaladta a háromezer nyolcszázat. — Gróf Lányai Menyhért közös pénzügyminiszter tegnapelőtt délután Erdélybe utazott. — Gamperl Alajos, Pest város helyettes főpolgármestere Bécsből visszaérkezett. — Egervári József, tizenöt éves dús szőke hajú, világos, kék szemű ifjú, e hó 30-kan Iszer Gyula stáció-utcai kereskedéséből eltávozott, s azóta holléte nem tudatik; atyja , Egervári Ödön fölkéri tehát a hatóságokat és magánosokat, kik netalán hollétét tudják, hogy őt arról lakására (Pest, nyár utca 26. sz.) címzendő levélben értesitni szíveskedjenek. —A budai színkörben vasárnap „Páris romjai“ című látványos színművet adják, melynek szerzője Lukácsy Sándor. Vidék. ** A rimaszombati prot. gymnázium a m. hó elején meghalt Szeremley Károlyban egyik legjelesebb tanárát veszítette el. Ő az ifjúság tiszteletétől s tiszttársainak szeretetétől kisértetve, tizennyolc évig buzgólkodott e tanintézetben a nevelés ügye körül, de tanári teendői a közügyektől sem vonták el, s a gömörmegyei nép- és iparbanknak gondos igazgatója, a megyei jótékony nőegyletnek és honvéd-egyletnek fáradhatlan és hű pénztárnoka volt. Gelejen 1828 okt. 4-kén született, s iskoláit Mikolcon és Sárospatakon végezte. A szabadságharc idei